KezdőlapRegisztrációBelépés

 

 Bob Kingston

Go down 
2 posters
SzerzőÜzenet
Bob Kingston
Elemi mágus
Elemi mágus
Bob Kingston


Hozzászólások száma : 33
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Oct. 02.

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 2
Jellem:

Bob Kingston Empty
TémanyitásTárgy: Bob Kingston   Bob Kingston Icon_minitimePént. Márc. 02, 2012 6:56 pm

Kitágult elme


Bob Kingston nem mindennapi mágus. Pedig az ember könnyedén elsétálna mellette az utcán, feltéve hogy készen áll egy kisebb expedícióra, hogy megkerülje. A Titan Nose mágusaként fáradhatatlan munkával dolgozik laborjában azon, hogy nap nap után tovább fejlessze az emberiség botanikai ismereteit. Ám van egy titka, amit senkivel nem oszt meg. Legalábbis a törvény képviselőivel semmiképp.
Éppen egy ilyen titokra készül rágyújtani laboratóriuma sötét mélységében. A berendezése, amelyet ránézésre egy részegen csukladozó üvegfúvó készített egy véletlen arra járó színvak festékárussal, sejtelmesen bugyogott körülötte. Mélyet szippantott a frissnek cseppet sem nevezhető levegőből, és a szájába illesztette a szivart, majd remegő kézzel meggyújtotta. Remegve fújta ki a bőséges füstöt, és párszor nyammogott is mellé.
Vajon mi lehet az amit ilyen élvezettel szív...?
- Narratívum-gyökér.
Narratívum-gyökér... vajh milyen-
- Semmi extrém. Kicsit fanyar.
... Bob?
- Igen?
Hogy van az hogy hallasz engem?
- Meglepődnél miket hallok egy jó füstölni való után.
Áh. Értem. És öh, hogy vagy?
- Kösz, egész jól.
Aham. Kiváló. Nagyon jó. Mit terveztél mára? Igazán nem akarok tolakodó lenni, de tudod kéne olyan ezerötszáz szót írnom és nincs nagyon ötletem...
- Gondoltam lefőzök még egy adag kövikaktusz-belet, aztán elleszek itt reggelig.
Ennyi?
- Mi más lenne.
Ne vonogasd a vállad. És állj normálisan ha hozzám beszélsz.
- Mér, ki vagy te?
Én találtalak ki, te kövér ni-
- Héló, ez rasszizmus!
Jójójó. De akkor is. Ha most azonnal nem találsz ki valami kalandot, isten bizony itt hagylak és írok Arashinak valamit. Ő legalább nem pofázik vissza.
- Mennyé'.
Te szégyentelen kis... nagy... Tudod mit? Nem! Most már csak azért is írok neked valamit. Na szóval...
- Kell egy slukk?
Nem drogozom. Szörnyű rossz szokás. Nem is tudom miért így találtalak ki, biztos valami gyengébb pillanatomban dobtam össze az előtörténeted. Na szóval, Bob úgy döntött, mára eleget maratta az agyát kétes készítményei maró füstjével-
- Te figyelj, ez a mondat rohadt hülyén néz ki. Nem tudsz egyszerűbben írni?
Ne szólj be, az majd az elbíráló dolga lesz. Szóval eleget maratta, úgyhogy úgy döntött, itt az ideje tenni valamit a céhért és elvállalni végre egy munkát, mert drogozni azt bezzeg tud, de a munka az már fáj, ugye te... Eh, hagyjuk. Bob elszántan sétált a küldetésfalhoz...
- Nem akarok.
Mondom Bob elszántan sétált oda a küldetésfalhoz.
- Mi a...? Mit keresek itt?
És gondosan szemügyre vette a hirdetményeket.
- Akkor olvasd már fel legalább hogy mik vannak rajta. Nem akarom megerőltetni magam.
Éppen azt akartam. Szerinted az olvasók honnan tudnák hogy mit látsz? Tehát, Bob gondos mérlegelés után letépte az egyiket, és átsétált Meihez...
- Azt mondtad felolvasod!
Meggondoltam magam, jó? Most már nem megyek vissza és írom át azt a sort. De ha mindenáron tudni akarod, egy gyíkembert kell levadásznod.
- Olyan nem is létezik...
De most létezik. Azt mondtam odamész Meihez...
- Ott vagyok.
A lány megvetően néz rád.
- Te meg mit akarsz azzal? - kérdezi gúnyosan.
- Várjvárjvárj! Most jut eszembe... Te irkálod hogy mit csinálok, ugye?
Hát, igen. Miért?
- Figyu, kapsz egy zacskó elezsdét ha be tudod tenni Meit az ágyamba.
Mei, hallván ezt, hatalmas pofont kevert le a kövér Titan Nose mágusnak.
- Hé!
Haha. Na, de vissza a rendes kerékvágásba. Miután Bob lejelentette a küldetést...
- Ez nem volt szép tőled.
... egyenesen kimasírozott a céhházból, és meg sem állt a vonatállomásig.

***

A vonat nyikorogva állt meg a Kunugi állomáson.
- Apám, ez gyors volt.
Minek írjam le az utat? A történetmondásban fontos hogy az érdektelen részeket kihagyd.
- Ezt azért legközelebb is csinálhatod.
Deal. Nah... Bob lába földet ért Kunugi forgalmas pályaudvarán. Sejtelmes tekintetével szemügyre veszi a... hé, megállóban tilos a dohányzás!
- He?
Dobod el a csikket!
- Nem én.
Egy arra járó madár sajnos pont Bob cigijére végzi el a dolgát, kioltva azt.
- Van másik.
NINCS. Ide figyelj, most kimegyek mert rohadt idegesítően ugat a kutya, viselkedj addig is.
...
Kezdett már komolyan az agyamra mit csinálsz te istenverése?!
- Hát olyan szomorúnak látszott a srác, gondoltam adok neki egy kis-
A fiatal fiúcska gyanakvóan néz Bobra, majd a földhöz vágja a jointot és elszalad. ... ide figyelj, ebből akkor is kaland lesz ha beledöglesz! Szeretnék egy kis együttműködést látni, rendben?
- Te vagy a főnök.
Még szép. Szóval ott tartottunk, hogy tekinteteddel szemügyre veszed a hömpölygő emberáradatot. A vegyes társaság színes kavalkádja fülharsogtatóan karattyol, az idős bácsitól-
- Te, nem azt mondtad hogy az érdektelen részeket ki kell hagyni?
Arrgh... ne pofázz bele. Még csak hétszázegy szónál tartunk, nincs meg a fele sem, valamivel csak ki kell töltenem...? Még azokat a rettenetes mellékneveket is hajlandó voltam beleírni, pedig józanul soha nem írnék így.
- Mér mit ittál?
Semmit! Ez csak amolyan beszédfordulat. Jó, hagyjuk a fenébe a tömeget. Bemész a kocsmába, arra a következtetésre jutva, hogy ott többet megtudhatsz a veszélyes mágusról.
- Milyen mágusról?
Útközben meggondoltam magam. A gyíkember tényleg hülyeség.
- Van neki neve is?
Minek?
- A mágusnak.
Öh... Béla. Nem, inkább John.
- John?
Figyelj, nem vagyok valami jó a névadásban.
- John mi?
Mi az hogy John mi?
- Mi a családneve?
Öh... Smith. John Smith. Amúgy is, nem rohadt mindegy?
- Nekem aztán.
A kocsma lengőajtaja sejtelmesen...
- Szereted ezt a sejtelmes szót használni, mi?
... nyílik ki, feltárva Bob szeme előtt a füstös kis krimót. A hely nagyjából úgy néz ki, mint egy istálló, és a szaga is olyan.
- Akkor leülök egy sejtelmes sarokba.
Ne vigyorogj mert rád írok két sárkányt meg egy század rúnalovagot. Bob leül egy sejt- egy sötét sarokba, és magához inti a kocsmárost.
- Két sört kérek meg egy felest.
... gondolja, de rájön, hogy küldetése rendkívül fontos és halaszthatatlan, ezért megkérdezi:
- Miért nem kaphatok sört?
Ismerlek már annyira hogy ha te itt leállsz piálni abból küldetés sosem lesz. Azt mondtam, megkérdezi:
- Jó, jó, mondom má'... nem látta ezt az embert?
A kocsmáros megvakarja a fejét, majd elmeséli, hogy bizony látta, alig pár órája járt itt, és hogy megindult egyenesen az erdőnek.
- Mit akar az erdőben?
Mittomén... sétálni.
- Hát ez elég sovány. Nem hinném hogy az olvasó így át tudná érezni a főgonosz helyzetét.
Én vagyok a főnök, úgyhogy csönd legyen. Bob egy percet sem veszteget, és nekiiramodik az erdőnek.
- Csak egyet...!
Jó, legyen. Miért is vitatkozok? Tehát Bob kikér egy sört, és jókedvvel belekortyol.
- Na, ezt eltaláltad.
Sajnos az íze olyan, mint a vizeletnek. Na, mehetünk végre?
- Honnan tudod, milyen az íze? A vizeletnek.
Nem tudom, de ez olyan dolog amit fantasy történetekben írni szokás. Na kifelé az ajtón, és essünk túl végre ezen a hülyeségen. Péntek este nem a baromságaiddal akarok foglalkozni.

***

Bob óvatosan lépkedett az erdei ösvényen.
- Ezt meg tudnám szokni. Három csillag, és már ott is vagy ahol lenned kell. Gondolom most jön a mágus?
Várd csak ki a végét. Persze történni fog valami , különben nem itt folytattam volna az írást. Egyszer csak hatalmas csörtetéssel megjelenik...
- Úristenmiaz?
... John Smith, a veszedelmes mágus.
- Aha... micsoda csavar. Igazán nem számítottam erre a fordulatra.
- Pénzt vagy életet! - mondja John.
- Én inkább innék valamit.
Nem jóóó... ezt a poént későbbre akartam írni. Mondjuk most már lelőtted...
- Nem baj, azért csinálhatjuk.
Oké. John rávicsorít Bobra. - Dohányzik?
- Ja.
Nem!!! Most kellett volna mondanod hogy "én inkább innék valamit!"
- Szólhattál volna.
Nem szabad mérgesnek lennem. Nem vagyok mérges. Az elmém nyugodt. Pozitívan gondolkodom. A külvilág nem képes ártani nekem... Mély lélegzet... huh. Rendben Bob, majd legközelebb szólok.
- Így tisztességes.
Igen, Bob, így tisztességes. Tisztességes. Egy olyan tulajdonság, ami rólad egyáltalán nem mondható el. John Smith, a veszedelmes mágus arca gonosz vigyorba rándul. - Megtudtad a titkomat... most pedig meghalsz!
- Milyen titkot?
Hát... hogy ő itt van.
- Te figyelj, nem beszélhetném én ezt meg a taggal?
Megbeszélni? Oh, hát hogyne. Szépen lecsücsikéltek a virágillatú odvas fa alá és az őzikék lágy barna tekintetétől kísérve örök barikká fogadjátok egymást.
- Tényleg?
NEM! Itt most harc lesz, és folyni fog a vér és valamelyikőtök bele a földön fogja végezni a hollók lakomájául, érthető vagyok?
- Aóóó, nem akarom...
Ha sokat pofázol lehet hogy a tiéd lesz. John lába alatt felizzik a varázskör...
- A mangában nincs is varázskör, azt csak az animében hozták be!
Most van. Felizzik a varázskör, és a kezében sötétvörös lángok kezdenek gyűlni, mintha egyenesen a pokol legmélyéről érkeztek volna. Egy könnyed mozdulattal Bob felé hajítja, aki az arcán érzi annak dühös perzselését.
- Nem csak az arcom az! Csinálj valamit!
De kikerüli.
- Ki, én vagy ő?
Te!
- Huh, akkor jó. Haha, gaz veszedelmes mágus, most én jövök!
Ezt már szeretem. Bob felidézi a mágikus energiáiat, és néhány magot szór ellenfele felé...
- Hej, azok rohadt drágák voltak!
A magokból hirtelen hatalmas, vastag indák sarjadnak elő, teljesen körbefonva John altestét.
- Igeeeen! És most, Bob... Kiiiick! Megdöglesz, nigger!
Azt mondtad ez rasszizmus!
- Ha én mondom akkor nem.
Pff... mit bánom én. Mit írjak most... Áh. Sajnos mielőtt Bob eltalálhatta volna, a mágus elégette a kötelékeit és... Héj, mi lenne ha megvárnál?
- Bocs, már kiütöttem.
Ne hülyéskedj velem! Még lenne százhetven szó hátra!!!
- Hát bocs de ha egy fazon meg akar sütni én azt fejbe rúgom.
John Smith, a veszedelmes mágus szemei hirtelen felpattannak.
- Ne már!
Figyelj, most már alig van hátra valami. Mindjárt kitalálok valamit hogyan győzöd le, oké?
- Gondolom megint olyan béna lesz mint az eddigi harc.
Nem! Jó, akkor nem kel fel. Mindjárt visszanézek, hátha valahol még hozzá tudok írni annyit hogy kijöjjön az ezerötszáz.
...
Nem, így sem elég. Ti meg mit csináltok?
- Hát, úgyis felkeltetted a tagot, akkor már gondoltam megkínálom egy kis füstölni valóval...
Atyám... mit adtál neki?
- Narratívum-gyökeret.
Oh neee...
- Helló - mondta John. - Te vagy a főnök?
Én. Szervusz. Bocs a felfordulásért...
- Te figyu, azt így áruld már el nekem hogy én mitől vagyok gonosz? - mondta John. - És miért kell mindig közbeszólnod hogy "mondta John"? - tette még hozzá. Bocs, csak nincs kedvem színezni és így lesz egyértelmű hogy ki beszél...
- Nálam miért nem írtad? - kérdezte felháborodva Bob. - Jé, most csináltad...
Mert eddig egyedül voltál! Figyeljetek, már én is alig tudom követni hogy most miről van szó...
- Na, izé, miért vagyok én gonosz, azt mondd meg! - követelte John.
Gah, mert én azt mondtam!
- Nem is ismersz.
De igen!!! Alig két perce találtalak ki!
- Ebből szakszervezeti ügy lesz, haver. És hol van a fizetésem? Milyen alapon várod el, hogy veszélybe sodorjam magam a hülye postod miatt?
Bárki aki ezt olvassa, könyörgöm segítsen...
- Ugyan ki olvasná ezt a baromságot? Unalmas, száraz, semmi feszültség és tele van stílushibákkal - mondta John.
- Ja. Meg nem is vágom, mert John pajtás itt eldobta a tűzgolyót de akkor miért nincs erdőtűz?
Jó. Elegem van. Bőven megvan az ezerötszáz, innentől nem érdekel. Nem is kalandnak rakom be hanem nagymunkának, és szólok az elbírálónak, hogy neked adja a pénzt. Alku?
- Alku - vigyorog Bob.
De azt a rohadt narratívum-gyökeret eltünteted, mert eljár a kezem.
- Hol, a billentyűzeten? Helló? Főnök...?
Vissza az elejére Go down
Loki
Mesélő
Mesélő
Loki


Hozzászólások száma : 773
Aye! Pont : 63
Join date : 2010. Mar. 24.
Age : 32

Bob Kingston Empty
TémanyitásTárgy: Re: Bob Kingston   Bob Kingston Icon_minitimeKedd Márc. 06, 2012 3:01 pm

Lelkesen nekiülök. Fejemet csóválom. Fogom a fejemet. Eleresztem a fejemet. Vigyorgok. Sírok a nevetéstől. Keresem a folytatást. Nem találom a folytatást. Duzzogok. Adok neked 60.000 Gyémántot.
Vissza az elejére Go down
 
Bob Kingston
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Bob Kingston
» Bob Kingston
» Bob Kingston
» Magánküldetés: Egyszer volt hol nem... (Daudy Arizan, Yagura, Bob Kingston)
» Én vagyok ő, te vagy én, ő pedig te! ( Magánküldetés - Firmus Kakte, Noah Senshi, Bob Kingston Ash Valentine)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Nyilvántartás :: Élmények :: Kalandok-
Ugrás: