HomeCalendarGy.I.K.TaglistaRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Keresztes Hadjárat

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Cancer
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 297
Aye! Pont : 5
Join date : 2009. Oct. 10.
Age : 28

Karakter információ
Céh:
Szint:
Jellem:

TémanyitásTárgy: Keresztes Hadjárat   Szer. Szept. 22, 2010 3:35 pm

A hadjárat

Szint:D

Helyszín:nincs meghatározott helyszín

Leírás:
A mágustanács megelégelte a gyengébb Démonok pusztítását ezért egy hadjáratot szervez ami végez az összes kisebb démonnal akik a világot fenyegetik.Ám ehhez segítséget kérnek az összes legális klántól.Hatalmas Jutalom és dicsőség a jutalma azoknak akik részt vesznek ezen a megbízatáson.

Nos hát ifjú varázslók az első postotok a küldetés felvételéről szóljon valamint induljatok el a találkozási ponthoz.

Akik nem találkoznak azok akármikor írhatnak
A titan Nose klán tagjai közt a sorrend:
-Gonkuro Hachirobei
-Arashi Nagao
-Hiroshi Raidon


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eigo Haruki
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 333
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 19.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 3
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Szept. 22, 2010 5:21 pm

Amikor este hazaértem, már alig vártam, hogy reggel bemehessek újra a Titan Nose klánházába. Ez lesz az első alkalom, hogy már úgy léphetek be oda, hogy tagja vagyok a klánnak. Este alig tudtam aludni annyira vártam a pillanatot és reggel már együtt keltem a nappal. Gyorsan felöltöztem és sietve elmentem szállásomról a klánházba. Egyedül Mei volt még csak ott, ő is kissé kómásan és egy nagy bögre kávét tartott a kezében amit iszogatott.
- Jó reggelt Mei. - köszöntem vidáman.
- Jó reggelt. - felelte. - Hogy van benned ennyi energia ilyen korán?
- Nagyon izgatott voltam egész éjjel, hogy most reggel már klántagként léphetek be ide. És most végre itt vagyok. - mondtam vigyorogva. - De megyek is tovább, még körbe kell járnom az épületet, mert még nem láttam.
- Akkor el leszel egy darabig. - mondta mosolyogva.
Nagy lendülettel egy óra alatt körbe is járta, minden egyes termet a föld alól az emeletig. Amikor jöttem le a lépcsőn már nagyobb volt a nyüzsgés a teremben és éppen betoppant az ajtón Arashi is. Egy pillanatra megállt Meinél és leült az egyik asztalhoz egy kisebb társaság közé. Következő programom az volt, hogy odamenjek a márványba foglalt fatáblához amire küldetések vannak tűzdelve és kiválasszak egyet, amit remélhetőleg néhány klántársammal együtt csinálhatok majd meg. Ez nehezebb volt mint hittem, nem akartam se túl könnyűt mert abban semmi kihívás nincs, de túl nehezet se, nehogy rögtön úgy kezdjem első küldetésem a klánban, hogy nem sikerül teljesíteni. Ahogy olvasgattam a papírokat, megtaláltam amit kerestem. A mágustanács hirdette meg a küldetést, gyengébb démonokat kell csak ölni és nem utolsó sorban a jutalom se rossz. Mivel egyelőre csak Arashit ismertem azok közül akik éppen a klánházban tartózkodtak ezért odamentem hozzá, hogy megpróbáljam rábeszélni, hogy jöjjön ő is.
- Jó reggelt Arashi. - köszöntem. - Ráérnél egy percre?
- Üdv. - mondta kissé morcosan, ami nem csoda legutolsó találkozásunkból kiindulva, de felállt az asztaltól és pár lépéssel arrébb mentünk.
- Ezt figyeld. - mondtam neki halkan, miközben megmutattam a papírt amin a küldetés van. - Megcsinálhatnánk együtt.
Izgatottan vártam hogy elolvassa és reméltem el is fogja fogadni az ajánlatom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Scythblue
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 114
Aye! Pont : 9
Join date : 2010. May. 09.
Age : 24
Tartózkodási hely : Magnolia, Fairy Tail klánház

Karakter információ
Céh: Fairy Tail
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Szept. 22, 2010 8:20 pm

Reggel, amikor felnyitottam a szemeimet már Painkiller állt a mellkasomon, és bámult bele a képembe. Oldalra döntötte a fejét, mire én lefelé gördítettem szám sarkait, majd mind a ketten pislantottunk egyet ugyanabban az időpontban.
- Hát szervusz!- köszönt végül rám, mintha semmi nem történt volna.
- Szervusz...- viszonoztam a "kedvességét", ezt követően végignéztem magamon. Elég hülye állapotban feküdtem az ágyamban, ugyanis a jobb lábam a földön volt, valamint a testem ugyanazon oldalán elhelyezkedő kezem is lefelé himbálózott. Nem nagyon értettem, mégis mi szándéka volt a beszélő kakasnak azzal, hogy helyet foglalt a fehér alvópólóm kellős közepén.
- Öhm... Talán azt is megengeded, hogy fölkeljek?- érdeklődtem, mialatt egyik szemöldökömet feljebb vontam a másiknál.
- Már rég meg kellett volna tenned. De nem ébredtél fel az órádra, gondoltam segítek egy kicsit, mert már dél van.- válaszolta a madár. Ha jobban elmerengtem, ami talán egy hatalmas hiba volt, rájöttem, az ébresztőm tíz órára volt beállítva, tehát Painkiller már százhúsz perce trónolt a tüdőmön. Mit tehettem volna, sóhajtottam egyet, azután így szóltam:
- Köszönöm... Nagyon rendes tőled...
- Ó, igazán nincs mit.- felelte, s ismét megborította a koponyáját, aminek hála taréja a másik oldalra billent át.
- Szóvaaaal? Felkelhetnék végre?- érdeklődtem lehunyt szemekkel, eközben meg egy ér kezdett el dagadni a homlokomon, az értetlen társam már a kora déli órákban majdnem kikészített.
- Hogyne!- mondta a kakas, nem sokkal később meg lepattant rólam, pillanatokon belül meg szó nélkül kiballagott a hálószobámból. Én ugyanezt tettem, csak némi fáziskéséssel, először rá kellett szánnom magamat a felülésre, valamint a rá kellett állnom a saját lábaimra. Micsoda megerőltető feladatok voltak ezek!
~ Áh, nem egészséges ez az életmód.~ hoztam egy határozatot az elmémben, majd a fürdőszobámban elvégeztem minden reggeli tevékenységemet, ami a mosakodásra, fogmosásra, fésülködésre, plusz a hasonló formaságokra vonatkozott. Már majdnem teljesen fel voltam öltözve, csupán a zöld pulóverem, és a fekete kabátom hiányzott teljes öltözetemből, na meg ugye a szablyám. Azért mégsem akartam leülni egy karddal az oldalamon reggelizni. Még egy visszafogott ásítás, aminek következményeképpen majdnem lenyeltem a hőn szeretett konyhaasztalomat, s neki is láthattam az ébredést követő táplálkozásnak. Igazából eléggé szenvedés volt legyűrni magamba a kaját, mivel felkelés után mindig pár órával később jelzett csak a hasam utánpótlásért. Viszont üres gyomorral nem kívántam elindulni a céhbe, főleg a mai napon nem.
- Mi van veled? Valahogy nem a megszokott unalmat látom az arcodon. Olyan furcsán vagy nyomott.- állapította meg a lakótársam.
- Nos, igen. Nem tudtam elegendőt aludni, ugyanis az éjszaka leforgása alatt sokat gondolkoztam.- közöltem a szárnyas állattal, eközben meg egy vajas kenyeret kenegettem.
- Pontosan miről?- faggatott tovább Painkiller. Most nem nagyon irritált, valamilyen szinten azért jól esett, amiért foglalkozott az állapotommal.
- Leginkább önmagamról.- fejtettem ki egyszerűen a dolgot, de eztán csönd keletkezett. Teljesen fel voltam már öltözve, a madár meg a fejemen ült, így elindulhattunk a Fairy Tailbe.

Az épületbe beérve egy barátságos intést adtam le, valamint egy szimpla "Hali!" üdvözléssel illettem meg a céhtársaimat. A Falhoz baktattam, ahová a küldetésekről szóló plakátok voltak felaggatva.
- Nem is szóltál, hogy ma misszióra megyünk!- háborodott fel a madár a fejem tetején.
- Valóban? Hát, minden bizonnyal kiment a fejemből.- nyugtáztam a dolgot, miközben hozzáértem egy fölöttébb érdekesnek tűnő küldetéshez. A szintje ugyan D volt, ám nagyon komolyan hangzott az eligazítás rajta, valamint a kíváncsiságomat is eléggé felkeltette ahhoz, hogy rászánjam magamat a leemelésére. Stílusosan, egy laza mozdulattal szakítottam ki a többi közül, pár másodpercre rá meg belegyömöszöltem a fekete kabátom zsebébe. Idő közben Painkiller lemászott a kobakom tetejéről, útját mellettem kívánta folytatni a sajátos tempójában. Amint elsétáltam a pult mellett, odaböktem az ott lévőknek:
- Elmentem.
Makarov ekkor megszólított:
- Adam! Láttam melyik küldetést fogadtad el. Biztos vagy benne, hogy nem fogja meghaladni a feladat a képességeidet?
A mondatára megtorpantam. Lehajtottam a fejemet, némán kezdtem bámulni a padlót, majd megfordultam, s jobb kezemet kinyújtottam, ujjaimból egy L betűt formáltam. Arcomon fülig érő vigyor jelent meg. Az öregnek is egy mosolyt csaltam az arcára.
- Azt hiszem megértettük egymást... Viszlát papi!- intettem egyet lazán, és egy újabb fordulatot véve véglegesen a kijárat felé kezdtem ballagni.
- Szerintem hallgatnod kellene az idősebbekre.- bökte oda a madár, mire egy szívmelengető mosollyal néztem rá.
- Nem kell félned, majd én megvédelek.- jelentettem ki magabiztos hangon.
- Hagyd már el ezt a nyálas viselkedési formádat! Az agyamra mész a hülyeségeiddel.- morgott a szárnyas.
- Háháháhá!- kacagtam egyet jóízűen azon, amit az imént közölt velem, ezután elhagytuk a Fairy Tail klánházát, és a találkozási pont felé vettük az irányt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Arashi Nagao
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 288
Aye! Pont : 10
Join date : 2010. Aug. 01.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 4
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Szept. 22, 2010 11:34 pm

- Szervusztok - köszöntem, amikor reggel beléptem a klánházba. Meihez sétáltam, és kértem tőle egy adag zöld teát.
- Szia, mindjárt hozom.
- Arashi, ülj csak le ide egy kicsit - invitáltak az egyik asztalhoz, és bár biztos voltam benne, hogy nincs semmi fontos mondanivalójuk, és hogy a "kicsit" határozatlan időre szól, azért örömmel dobtam le magam a padra.
- Mei-chan, hozz a kölyöknek inkább egy sört - szólt át a pulthoz Wicardo, a földmágus.
Rövid idő alatt elém került egy korsó sör - nem mintha ehhez lett volna kedvem, de sok fáradtságot megtakarítok azzal, hogy nem ellenkezek a bajtársakkal. Mint hallgatóság én is bekapcsolódtam a sztorizgatásba.
Ahogy a többiek ürítették a korsókat, a történetek úgy lettek egyre meredekebbek, bár még nem érték el a komoly lódítás határát. Épp Wicardo taglalta találkozását egy mágusvadásszal, amikor kissé elmélázva körbenéztem a teremben, és megláttam Gonkurot a küldetésfal felé menni. Tényleg, most már ő is itt van... - gondoltam, miközben erősen kutattam az emlékeim közt, hogy gratuláltam-e már neki. Végül egy vállrándítással letettem a hiábavaló erőfeszítésről, és ismét a társaságra koncentráltam.
- ... aztán elkezdett nekem monológozni, hogy minket mágusokat ő, a Southern Wolves-os simán szétkapja. Békítőleg megjegyeztem neki, hogy ne ugasson, ha már farkas és nem kutya. Hát, szó szót követett... Aztán azért akármilyen izomkolosszus volt a fickó, a Stone Spiketól kissé megbetegedett... - Nevetés tört ki, amihez az elfogyasztott alkohol, és a Southern Wolves iránti ellenszenv is erősen hozzájárult.
- No, a múltkori munkám közben én is beleakadtam ilyen zsoldosokba - fűzte tovább Lance, a klán egyetlen archívummágusa - Épp a megbízóhoz mentem...
- Jó reggelt, Arashi. Ráérnél egy percre?
A hang irányába fordultam... Gonkuro volt az.
- Üdv - köszöntem neki, kissé talán ellenségesebb hangnemben, mint szerettem volna - Persze, egy pillanat...
Intettem a többieknek, hogy mindjárt jövök, bár alig néhányan vették észre, annyira belemerültek a beszélgetésbe. Pár lépést arrébbsétáltunk, hogy halljuk rendesen egymás szavát, majd egy megbízást mutatott nekem.
- Ezt figyeld... Megcsinálhatnánk együtt.
Átvettem tőle a papírt, és olvasni kezdtem. Oh, igen, erről már olvastam a Heti Varázslóban... szóval végre elért hozzánk is a felhívás. Egy kéz nehezedett finoman a vállamra, és valaki kíváncsi pillantással nézett át a vállam felett. Oda se kellett néznem, mert Yuzuha hangja csendült fel a fülem mellett:
- Szia Arashi, Gonkuro! Mit... - hangja elakadt, ahogy meglátta a papír tetején a címet. - Szóval a mi klánunkat is meghívták... Vegyetek be engem is - kérte hirtelen váltással.
Mosolyogva bólintottam, miközben tovább olvastuk a megbízást. Nem sok információ volt rajta, de kettőnknek legalábbis nem is kellett több ehhez a munkához - elvégre olyan dologról van szó, amihez a legjobban értettünk. Ugyan már nem vagyunk olyan erősek, mint amikor utoljára harcoltunk démon ellen, de fellelkesültem a küldetés ígéretére. A szívem felett lapuló főnixtoll-kezdemény a ruhán keresztül is helyeslő bizsergetéssel reagált gondolataimra.
- Kösz hogy gondoltál rám - nyújtottam vissza Gonkuronak a papírost - Régóta vártunk már egy ilyen munkát... az utóbbi időben túlságosan is kevés ördögfajzatot zavartam vissza a pokolba - vigyorodtam el elszántan.
- Hát igen... a mesterünk a Titan Nose egyik démonvadásza volt, úgyhogy értünk az ilyesmihez. Csak azt sajnálom, hogy alighanem mi kapjuk a kisebb részt a hadjáratból.
Chronaios mester, látva csoportosulásunkat, odalépett hozzánk.
- Látom már meg is találtátok a feladatot. Igazság szerint nektek is akartam volna kiosztani... a klán nagy része vagy küldetésen van, vagy nemrég tért vissza, nem tudunk nagy delegációt küldeni. Örülök, hogy elfogadjátok a küldetést... Negyedikként még Hiroshit osztom be mellétek.
Szerencsére a villámmágus is a főteremben volt, így gyorsan megtaláltuk, és megmutattuk neki a küldetést. Végül, mivel a határidő szorított, elbúcsúztunk a klántól, és elindultunk a találkozási pont felé. Két villámmágus, két tűzmágus... ha kevesen is vagyunk, azért elég nagy tűzerővel képviseljük a Titan Nose-ot.
- Vissza a pokolba - ismételtem halkan az orrom alatt, várakozásteljes vigyorral.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hiroshi Raidon
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 66
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 13.
Age : 24

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Csüt. Szept. 23, 2010 2:27 am

Reggel, mikor felébredtem, szó szerint minden, a feje tetején állt, mivel elég furcsa pózban tértem magamhoz.A lábaim fent voltak az ágyamon, viszont a fejem és a kezeim, a földet súrolták, a derekam pedig iszonyatosan fájt. Az este, többször is felriadtam, mivel elég durva rémálmaim voltak, így mikor visszaaludtam, sejtettem, hogy forgolódni fogok, de arra nem számítottam, hogy így ébredek. Megpróbáltam valahogy felkelni, de végül a padlón kötöttem ki és jól be is vertem a fejem.~Nah, ez a reggel megint jól indult.~ Gondoltam magamban, majd felkeltem a földről és kimentem a konyhába, hogy valami harapnivaló után nézzek.Mikor kiértem a konyhába, a faliórán láttam, hogy már dél van, szóval a reggeliről már lecsúsztam, viszont egy kiadós ebédhez még nem volt késő.Mikor a hűtőhöz léptem, egy papír volt ráragasztva, amire testvéreim a következőt írták: ,,Raidon. Próbáltunk felkelteni, de nem reagáltál semmire így inkább hagytunk aludni.A hűtőben nincs semmi kaja, mivel ki kellet fizetni a lakbért és már szinte semmi pénzünk nincs, ezért elmentünk küldetést vállalni.Ha kajás vagy, akkor menny be a klánházba és miután ettél, vállalj el te is egy küldetést. Aito és Engo."
~Remek.Ez a nap tényleg egyre jobb lessz.~ Gondoltam magamban bosszúsan, majd a fürdőszoba felé vettem az irányt, ahol miután elvégeztem a reggeli rutint, felöltöztem majd indultam a klánházba.Mikor beértem a klánházba Meihez sétáltam és köszöntem neki.
-Jóreggelt Mei. - Mondtam és utána a gyomrom is köszönt egyet, egy hangos korgó hang formájában, én pedig zavaromban elmosolyodtam és a tarkómat vakartam.
-Nyugi, Aito mondta, hogy ha bejössz valószínüleg elég éhes leszel, ezért készítettem neked egy kis reggelit, habár kicsit kihűlt mivel már dél van.-Mondta, majd átnyújtotta nekem, egy nagy tál rántottát.
-Mondtam már, hogy imádlak?-Kérdeztem miközben le sem vettem a szemem a kajáról.
-Ma még nem.- Felelte mosolyogva.Visszamosolyogtam rá majd elindultam, hogy keressek egy helyet ahol nyugontan megregge... vagyis, megebédelhetek.Épphogy befejeztem az evést, mikor Arashi,Yuzuha és egy ismeretlen srác jött oda hozzám, akit mint késöbb kiderült Gonkuronak hívtak és csak nemrég csatlakozott a klánhoz.
Egy küldetést mutattak, aminek a lényege, hogy jópénzért kell démonokat ölnöm.Mondanom sem kell, hogy kapva kaptam az ajánlaton, majd mivel a határidő már szorított minket, indultunk is a találkozási ponthoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ash Valentine
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
avatar

Hozzászólások száma : 60
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 16.
Tartózkodási hely : nem tudom, eltévedtem

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Csüt. Szept. 23, 2010 7:09 pm

Újabb napra virradt. Kifejezetten korán keltem, mivel Zoraen úgy oldalba rúgott, hogy majdnem kiköptem a tüdőm.
- Mi a fenéért rúgdosol te vad barom?! –vontam kérdőre szenvedésem közepette.
Zoraen egy középkorú mágus volt, ha jól emlékszem a vízzel manipulált. Jól kijöttem vele, de nem szerettem felelőtlenségét.
- Ne lustálkodj bolhás, találtam neked egy megfelelő küldetést. Magam akartam menni, de jelenleg a klán nagyrésze küldetésen van, és a mester engem sem kímélt ez ügyben. Jelenleg te vagy az egyetlen, aki képviselhet minket, szóval húzz bele. – mondta sugárzó arcal.
Ledobta elém a földre a papírt, ami szép lassan érkezett a fejem mellé. Miután kidühöngtem magam, felvettem a papirost, és olvasni kezdtem.
- Démon irtás? Mégis miért nekem adod ezt? – kérdeztem értetlenkedve.
- Mivel jelenleg te vagy az egyetlen szabad személy, ezért neked kell elvállalnod. A mester utasítása szerint, nekünk is képviselnünk kell a klánt ezügyben. Hisz hatalmas megtiszteltetés ez a céhnek.
- Akkor miért nem a mester megy? Nekem semmi kedvem sincs hozzá.- közöltem vele fáradtan, egy ásítással egybevonva.
Még pát percig vitatkoztunk, aztán végülis meghunyászkodtam, és belementem, hogy elvállalom. Megejtettem egy reggelit, ami öt tányér bablevesből, 2 pulykacombból, és 3 adag rizsből állt. Már megszokhatták volna a többiek, hogy én kiadósan étkezem, hatalmas étvágyam miatt, de mégis mindig megbámulnak evés közben.
- Bolhás, hagyj nekünk is! Ne egyél annyit, mert elhízol – üvöltötte át a szomszédos asztaltól egy kedves klántárs. Ezt minden reggel eljátszák, amit már nagyon unok, de nem tudok mit tenni ellene, mert ha ellenkezek, akkor még jobban idegesítenek. Mivel én vagyok az egyetlen alakváltó a céhen belül, és sokszor szoktam hesszelni farkas alakban, ezért elneveztek Bolhásnak. Nem túl találó név, de még mindig jobb a rühes dögnél. Megszoktam már állandó zsörtölődésüket, de mindenkivel ilyenek, ezért különösebb figyelmet nem szenteltem ennek soha. Miután teletömtem bendőmet, készen álltam elvégezni a rám erőltetett feladatot. Sokkal szívesebben vállaltam volna valami másfajta küldetést, de nem volt mit tenni, azt mondták ezt kell, akkor ezt csinálom. Végülis nem jön rosszul a pénz, és még új ismerősökre is szert tehetek. Összeszedtem magam, és csendben, hangtalan léptekkel elhagytam az épületet, az új kaland, és gazdagság ígéretében.
- Irány a találkozási pont! – rikkantottam fellelkesülve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cancer
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 297
Aye! Pont : 5
Join date : 2009. Oct. 10.
Age : 28

Karakter információ
Céh:
Szint:
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Pént. Szept. 24, 2010 9:52 pm

Nos ahogy nézem a többség késésben van akkor rövidre fogom.Mindenki megjelent a gyülekezési pontnak kijelölt mezőn.Ahogy megérkeztek észreveszitek hogy mennyire komolyan veszik ezt a hadjáratot ugyanis Körülbelül 500 személy jelent meg a táborban.Ahogy körbejártok feltűnt hogy nem mindenki varázsló sőt igencsak kis számban jelentek meg a különböző mágusklánok tagjai.Mindent egybevetve úgy 50 mágus található a sereg repertoárjában.A főszervező gyűlést rendelt el másnap reggelre az addig eltelő idő szabadon felhasználható.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eigo Haruki
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 333
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 19.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 3
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Vas. Szept. 26, 2010 3:47 pm

Pár órányi sétálás után oda is értünk a találkozási ponthoz. Ha akartuk se tudtuk volna eltéveszteni a helyet hiszen legalább 4-500-an lehettek ott első ránézésre. Olyan hangulat volt mintha valami hatalmas ünnepélyt rendeztek volna.
- Ejha... - ennyi hang jött csak ki a torkomból hirtelen.
Ahogy kicsit jobban végignéztem a helyen, rögtön az tűnt fel elsőre, hogy ez a bűnözők ünnepélye lehet inkább mivel annyi gyilkos kinézetű figura járkált itt. Még csak hozzájuk se akartam szólni, ki tudja milyen hangulatban vannak, nem akartam balhét, így inkább odamentem az első személyhez aki viszonylag normálisnak nézett ki.
- Üdv. Elnézést meg tudja mondani nekem, hogy merre találok valaki a mágustanács megbízásából, akitől informálódni tudok egy kicsit a küldetés részleteiről? - kérdeztem.
- Jó napot. Abban a nagy sátorban vannak ott hátul, de most nem hiszem, hogy szeretnék ha valaki zavarná őket. Egyébként meg holnap reggelre gyűlést rendelt el a főszervező, most még senkinek nem árultak el semmit mert reménykednek, hogy több mágus is eljön majd és csak azért nincsenek még itt mert késnek, úgyhogy még semmiről nem maradt le uram.
- Köszönöm az útbaigazítást, további szép napot. - köszöntem meg segítségét.
- Nincs mit uram. - felelte.
Nem értettem miért várnak a szervezők még több mágust, így is rengetegen voltunk itt akik a küldetésre jelentkeztek. Gyorsan visszamentem Arashihoz és Hiroshihoz és elmondtam nekik amit megtudtam. Ezután nagy lendülettel elindultam a sörsátorhoz amit kinéztem magamnak de menet közben még visszakiáltottam nekik.
- A sörsátornál megtaláltok ha kellenék, reggel találkozunk ugyanitt a gyűlésen. - mondtam nekik fellelkesedve a sör gondolatán.
Amilyen gyorsan csak tudtam átverekedtem magamnak a tömegen és amikor odaértem célomhoz mosoly ült arcomra. Odatolakodtam a pulthoz és újabb kihívással kellett szembesülnöm, nem túl meglepő módon itt tartózkodott a legtöbb ember így a csaposok nem igazán értek rá, így türelemmel vártam, míg végül eljött az én időm és a csapos megkérdezte mit kérek. Mivel ilyen sokat kellett várni így rögtön három sört kértem, hogy ne kelljen minden sör után negyed órákat várni. Amint meg kaptam elkezdtem kortyolgatni várva-várt italom. Közben feltűnt, hogy tolakodás közben egyetlen mágust sem láttam, csak hétköznapi tolvajok, gyilkosok voltak akik valószínűleg a Gróf miatt arra következtettek hogy nagy pénz a jutalom és ennek gondolata miatt jöttek ide, meg néhány fejvadász volt akik megragadva az alkalmat lecsaptak néhány bűnözőre. Miközben gondolataimba voltam merülve egyszer csak valaki meglökött, így egyik söröm leejtettem. Csak bámultam a földön heverő poharat amit villámgyorsan elhagyott a benne rejlő sör és ugyanígy szívta be a föld mintha sörre szomjazott volna.
- Bocsánat, véletlen volt. - mondta valaki.
- D... de... kiöntötte.... a söröm.... - feleltem dadogva de mivel volt még másik két pohárral így gyorsan túl tudtam tenni magam az eseten. - Jó, semmi gond, ha kérsz helyette egy másikat nekem. - mosolyodtam el.
Ám amikor körbenéztem nem láttam azt aki megszólított.
- Itt lent. - mondta az előbbi hang.
Meglepetésemre egy kutya volt ott, ami beszél. Közben bólintott, hogy rendben van és emberré változott amire a pultosok is felfigyeltek így gyorsan sorra is került.
- Mivel kérsz nekem egy sört bemutatkoznék, Gonkuro Hachirobei vagyok.
- Én pedig Ash Valentine. - felelte.
- Te, ezt hogyan csináltad az előbb? Egyszer kutya voltál aztán pedig hirtelen ember... - kérdeztem tőle értetlenül.
Amikor mondta, hogy alakváltó mágus, rögtön leesett, hogy már olvastam erről könyvekben de még sose találkoztam egy ilyen mágussal sem.
- Vannak itt társaid akikkel jöttél a küldetésre? Mert ha nincs csapatod akkor jöhetnél velünk. A Titan Nose klántól vagyunk itt négyen, de szimpatikusnak tűnsz és elkél a segítséged. - kérdeztem.
Ekkor megláttam egy gyönyörű hölgyet és gyorsan elindultam felé, de még visszaszóltam Ashnek.
- Bocsáss meg, de nekem most mennem kell, de gondold át az ajánlatom és ha érdekel gyere ahhoz a nagy fához ami ott van a mező szélén. - mondtam, és közben mutattam egy fára ami kimagaslott a többi közül.
Ez után egész éjjel egy hatalmasat mulattam, de a következő pillanat amire emlékszem az reggel volt amikor felébredtem és iszonyatosan fájt a fejem. Ekkor kapcsoltam, hogy itt rengeteg a bűnöző és riadtan átnéztem gyorsan a holmim, hogy eltűnt-e valami, de megnyugodva tapasztaltam, hogy mindenem megvan. Visszasiettem a helyre ahol tegnap elköszöntem a klántársaimtól, hogy nehogy lemaradjak valamiről, amikor odaértem már vártak rám.
- Jó reggelt mindenkinek. - kezdtem. - Bocs a késésért, csak elég jól mulattam az éjjel és kicsit elaludtam. Egyébként találkoztam egy másik mágussal akinek felajánlottam, hogy jöhetne velünk, mivel elkél a jó segítség. Alakváltó mágus.
Miután megosztottam a hírt klántársaimmal már csak várnunk kellett a gyűlés kezdetét, és közben megláttam Asht a tömegben amint közeledik kis csapatunk felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Scythblue
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 114
Aye! Pont : 9
Join date : 2010. May. 09.
Age : 24
Tartózkodási hely : Magnolia, Fairy Tail klánház

Karakter információ
Céh: Fairy Tail
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Vas. Szept. 26, 2010 8:33 pm

Végül is sikerült elindulnom a találkozási pont irányába. Idő közben nem tudtam magamból kiverni azt a gondolatot, hogy valamiért olyan érzésem volt tegnap este, miszerint ideje lenne már megjavulnom. Eddig sem voltam rossz ember, legalábbis nem tartottam annak szerény személyemet, viszont rengetegszer gondoltam rossz, sőt bűnös dolgokra, még ha meg sem tettem őket. Talán azért nem, mert nem volt hozzá merszem. Egy olyan sejtelem fúrta bele magát az agyamba, miszerint, ha nagyobb erővel rendelkeznék, azt nem feltétlenül a jó védelmére használnám föl. Pedig akármennyire is vonzott néha a sötét oldal, soha nem szerettem volna a gonoszok közé tartozni, amióta mágussá váltam, egyre inkább kedveltem az érzést, amikor más emberek segítségére tudtam sietni.
- Fene ebbe az egészbe...- morogtam az orrom alatt, miközben a mellettem gyalogoló madár föltekintett az arcomra.
- Mit mondtál?- érdeklődött, ezt követően szemeim sarkából odanéztem.
- Áh, hagyjuk! Semmi jelentősége.- közöltem vele, mialatt megvontam a vállamat. Amint megpillantottam a rengeteg embert, még a szám is tátva maradt.
- Mi a...? Ezek mind a küldetésre jöttek? Te jó ég, ez azért egy kicsit talán már mégis csak túlzás. Vagy ennyire komoly lenne a dolog, amiért itt vagyunk?- vakartam meg a fejemet, miután feltettem a kérdést.
- Hát fogalmam sincs, de remélem kapunk enni.- válaszolt az érdeklődésemre Painkiller, noha ezzel nem igazán könnyítette meg a dolgomat. Egy izzadságcsepp csurgott le a homlokomról, majd szemeimet a beszélő szárnyasra szegeztem.
~ Ennek tényleg ez most a legkomolyabb gondja? Irigylem az egyszerűségét.~ gondoltam magamban, nem sokkal később meg alaposabban szemügyre vettem a megannyi embert. Mindannyian úgy néztek ki, mint akik harcra készülődtek, ám nem nagyon tudtam volna elképzelni, hogy akármelyikük is mágus. Talán rólam sem lehetett levonni ezen következtetést, ugyanis egy fiatal kölyök egy csirkével az oldalán nem túlzottan tűnt varázserő használónak. No, de amennyiben valaki jobban belegondolt, esetleg pont a különcségem lehetett volna az, ami miatt mágusnak nézhettek az emberek.
- Bocsánat! Elnézést! Odébb tudna menni, kérem?- lökdösődtem finoman az ott lévők között, hiszen természetesen éppen kifogtam a tábor legforgalmasabb részét, ezért arra voltak bőven. Végül átnyomultam a sok alak között, nem sokkal később meg találtam magamnak egy nyugisabb helyet, s újból megvakartam a tarkómat.
- Együnk valamit!- javasoltam, azután előkaptam egy saját készítésű szendvicsemet a cuccaim közül, valamint egy pár darab salátát, amit a társam elé helyeztem. Mind a ketten falatozni kezdtünk, néhány fickó nem éppen úgy nézett ránk, mintha normálisnak hitt volna bennünket. Ilyenkor egy unott képpel válaszoltam a reakciójára velünk kapcsolatban. Minden esetre figyelnem kellett arra is, hogy Painkillert senki ne nézze majd levadászható eleségnek, mert tapasztalataim szerint a zsoldosokat nem az eszükért fizették. A táplálkozás után feldobtam a fejem tetejére a kakast, valószínűleg ott nagyobb biztonságban volt, majd elég feltűnő módon elkiáltottam magamat:
- Héé emberek! Van itt mágus?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Arashi Nagao
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 288
Aye! Pont : 10
Join date : 2010. Aug. 01.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 4
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Hétf. Szept. 27, 2010 12:22 pm

Hatalmas táborba értünk - legalább ötszázan lehettek, bár nem lehettem biztos benne, elvégre sosem voltam jó az ilyen becslésekben. Rendes, szinte katonai tábor fogadt minket, bár Gonkurora pillantva az a benyomásom támadt, hogy ő nem egészen így gondolja. Szó mi szó, elég harcedzett arcok gyűltek itt össze... nem biztos, hogy rájuk bíznám az életem. Ezt a kis mellékgondolatot leszámítva úgy éreztem magam mint egy Vulcan a női fürdőben; elvégre egy nagyszerű vállalkozás kellős közepébe csöppentem bele. Ahogy beértünk a táborba, Gonkuro már el is szelelt valamerre, de előtte még gyorsan elmondta, hogy holnap reggel gyűlés lesz. Addig még valahogy el kell töltenünk az időnket... Kissé türelmetlen voltam már.
Elindultunk hát Yuzuhával, hogy feltérképezzük a tábort, és megnézzük magunknak a résztvevőket.
Útközben feltűnt, hogy alig ötven mágus lehet a táborban... pedig szegény mester hogy aggódott azon, hogy a Titan Nose csak négy emberrel képviselteti magát. A mágusok a legkülönbözőbb klánokból válaszoltak a hívó szóra: voltak köztük Fiore-szerte ismertektől ugyanúgy ahogy kisebb klánoktól is. Furcsálltam viszont, hogy a mágusvilág egyetlen nagy sztárja sem jelent meg (legalábbis nem láttunk egyet sem), pedig ha maga a mágustanács adta ki a megbízást, nem kis dologról lehet szó.
Ahogy körbejártunk, sokan barátságosan köszöntek, néhányan még tisztelegtek is. Csak később sejlett fel bennem a gondolat, hogy talán kizárólag Yuzuhának szólt a baráti hangnem, nem pedig kettőnknek.
Rövid idő alatt belebotlottunk egy kisebb kovácsműhelybe és mellette egy fegyvertárba. Amikor megláttam két fakardot a fémfegyverek közt, rögtön tudtam, mivel üthetnénk el az időt. Udvariasan megkérdeztem a fegyvermestertől, hogy használhatnánk-e őket.
- Persze... igazából nem is tudom, miért kellett magunkkal hoznunk ezeket a botokat... Ne bajlódj azzal, hogy visszahozd, itt nem kell.
Átvettem kettő jó minőségű keményfából készült, egyszerű gyakorlófegyvert, majd Yuzuha felé fordultam.
- Úgyis régen gyakoroltunk már - vigyorogtam, miközben odadobtam neki az egyiket.
- Rendben - mosolygott vissza kedvesen - Reggelig úgyis van időnk.
Régen gyakran vívtunk gyakorló párbajokat, egyrészt hogy mindig friss maradjon a tudásunk, arra az esetre, ha nem használhatunk mágiát, másrészt pedig azért, mert a kardvívás megtisztítja és edzi az elmét, erősíti a koncentrációt. Kisétáltunk a tábor szélére, majd néhány bemelegítő páros formagyakorlat után éles párbajra álltunk fel. Persze túlzás lenne "élesnek" titulálni a harcunkat, elvégre mindig is kontakt nélkül gyakoroltunk, de azért nem előre megkoreografált mozdulatokról volt szó. Yuzuha hátrakötötte a haját, és középállásba állt, míg én felsőbe emeltem kardom, amivel máris elárultam neki, hogy aktívan fogok támadni. Ebben a pózban sokkal nehezebb védekezni, de gyorsabban lehet támadni. Ugyan a megfélemlítés is az előnyei közé tartozik, de Yuzuhával szemben ez nem játszott semmiféle szerepet. Gyors, homlokra irányuló vágással léptem előre, ami mellől partnerem egyszerűen félrelépett, majd egy ferdén alulról jövő vágással próbálkozott, amit hátralépve félreütöttem, és rögtön ellentámadásba is lendültem...

Mire úgy döntöttünk, hogy kellemesen elfáradtunk, addigra 6:5 arányban Yuzuha állt nyerésre. A harcban elmerülve észre sem vettem a kisebb nézőközönséget, ami összegyűlt körülöttünk. Valaki, egy tábla tanulsága szerint, még fogadásokat is szervezett... Egy vállrándítással dugtam igazi kardom mellé a bokkent, majd beszélgetve indultunk sátraink felé. Szívesen töltöttem volna még talpon pár órát, de másnapra friss szerettem volna lenni, így hát gyorsan eltettem magam holnapra, Yuzuha pedig hamarosan követte példámat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ash Valentine
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
avatar

Hozzászólások száma : 60
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 16.
Tartózkodási hely : nem tudom, eltévedtem

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Kedd Szept. 28, 2010 7:35 pm

Késő délutánra járhatott, amire eljutottam a találkozási ponthoz. Rökönyödötten tapasztaltam, hogy ennyi embert foglalkoztat a munka. Pedig reménykedtem benne, hogy kevesen leszünk, és kapok erőfeszítéseimért egy kis adományt. De ennyi ember nem valószínű, hogy látni fog bárminemű honoráriumot is. Elindultam hát valami bővebb információt, illetve valami ételfélét szerezni, de a tömeg között nehezen mozogtam. Felvettem farkasalakom, majd a lábak között már könnyebben haladtam, manővereztem. Kitűnő szaglásommal, még az emberek bűze mellett is kiszimatoltam, merre van valami ellátó egység. Fürgén szedtem mancsaim, és menet közben az elhangzott információ morzsákból összeraktam, hogy holnap reggel lesz a gyűlés, ahol közölnek majd velünk minden apró részletet. Mivel a számomra fontos dolgot megtudtam, így maradt továbbra is a hajóvadászat, korgó gyomrom csillapítása érdekében. Hamar eljutottam egy sátorig, ahol véletlen nekiütköztem egy embernek, aki kibillenve egyensúlyából, kiejtett kezéből, egy pohár italt. Hála jó reflexeimet, időbe arrébb húzódtam, ezért nem öntött le a sárga nedűvel.
- Bocsánat, véletlen volt. – közöltem vele illően.
Szerencsére megbocsátó típus volt, de kissé szétszórt, és szórakozott.
- D... de... kiöntötte.... a söröm... –dadogta, majd egy kis hatás szünet után megnyugodott. -Jó, semmi gond, ha kérsz helyette egy másikat nekem.
Nagyon örültem neki, mondhatom, hogy ilyen ostoba dolgokra kell költsem a pénzem, mint a sör. Személy szerint, jobban tudtam értékelni egy pohár, vagy egy tál hideg, friss vizet, mivel az alkohol tompítja az elmét. Unalmasan szóltam neki, mikor körbenézett, gaz támadóját keresve.
- Itt lent. – kicsit fárasztó volt már, az emberek ezen formámra gyakorolt meglepődése.
Egy fejbólintással jeleztem, hogy mindjárt rendezem a tartozásom, így kénytelen voltam vissza változni, mivel a kabátomban tároltam a tárcám, és nem a bundámban. Néha hasznosnak mutatkozik a mutatvány, mivel mindenki meglepődött a látottakon, ezért mint látványosság, könnyen a pulthoz fértem, és persze azonnal adták is rendelésem. Átvettem a korsót, majd a pincérnő kezébe nyomtam az árát.
- Mivel kérsz nekem egy sört bemutatkoznék, Gonkuro Hachirobei vagyok.
- Én pedig Ash Valentine. – nyújtottam neki a sörét, amit hálásan el is fogadott.
Természetesen úgy reagált ő is mágiámra, mint az átlag emberek, és kérdéseivel zaklatott. Szívesen válaszoltam neki, de üres hasam miatt kissé idegesebb voltam, a kelleténél. Felajánlotta, hogy verődjek hozzá, majd hirtelen faképnél hagyott, egy hölgy miatt, de azért tudatta, hol fogom megtalálni. Memorizáltam a helyszínt, majd siettem a legközelebbi étel osztó sátorhoz. Fél óra is eltelt, mire sorba kerültem. Végignéztem a kínálatot, majd hamar eldöntöttem mit szeretnék.
- Öt tányér paprikás krumplit, 7 darab csirke combot, meg egy pohár vizet kérek, mondtam neki udvariasan.
Hamar leültem egy asztalhoz, ahol akadt számomra hely, és mikor kihozták rendelésem, rögtön be is faltam. Végre megkönnyebbülten dőltem hátra, mivel már csak reggelig kellett várnom. Egy kis ideig még pihentettem magam a szék ölelésében, de aztán úgy határoztam, megjelölök egy fát, mivel már igencsak megtelt a hólyagom. Ahogy Feltápászkodtam, és megindultam egy nyugodtabb helyet keresve. Utam alatt végre megpillantottam egy megfelelő fát, és nyugodtan elvégeztem dolgom.
- Héé emberek! Van itt mágus? – hallatszott a kiáltás.
Elraktam férfiasságom, majd a hang irányába fordítottam tekintetem. Érdekes fiút pillantottam meg, egy kakassal a fején.
~ Milyen finom pörkölt lehetne belőle~ gondoltam magamban. Nem is haboztam tovább, odasétáltam hozzá.
- Üdv, én mágus lennék. Ash Valentine- mutatkoztam be – Mit szeretnél?
Mint megtudtam, Adamnek hívják, a kakasát pedig Painkillernek. Igazán kár, hogy nem élelemnek hozta magával, de hát nincs mit tenni ez ellen. Beszélgettünk még egy darabig, majd elmeséltem információimat neki a gyűlésről. Közöltem vele azt is, hogy felajánlotta nekem egy mágus, hogy a küldetés alatt csatlakozzak hozzá, és társaihoz, valamint megkérdeztem tőle, hogy neki nincs-e kedve társulni. Én is elmagyaráztam, illetve elmutogattam, hogy holnap reggel hol fogja megtalálni a gyülekező helyet, ahol leszek, aztán elbúcsúztam tőle. Kerestem valami nyugodt, csendes helyet, ahol álomra hajthattam a fejem. Kora reggel keltem, majd elindultam a Gonkuroval megbeszélt helyre, és reménykedtem benne, hogy az a furcsa kölyök is jönni fog.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hiroshi Raidon
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 66
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 13.
Age : 24

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Hétf. Okt. 04, 2010 12:18 am

Pár órai gyaloglás után, egy hatalmas táborba értünk, ahol több száz ember volt, de inkább tolvajoknak és gyilkosoknak, mintsem mágusoknak látszottak.~Hát nem hiszem, hogy sok új barátra fogok itt szert tenni.~ Gondoltam, miközben beljebb mentünk a tábor sűrűjébe. Ahogy beljebb értünk Gonkuro már indult is, hogy szétnézzen az italok körül, Arashi és Yuzuha is elmentek szétnézni, engem pedig egyedül hagytak T_T. Miután abbahagytam az önsajnálatot, úgy döntöttem, hogy én is szétnézek egy kicsit, mivel úgyis rengeteg időm van még reggelig. ~Lehet aludnom kellene egyet, mert az este nem nagyon jött össze, hála a rémálmaimnak.~ Gondolkoztam ezen, de gondolatmenetemet egy alak szakította félbe, akivel egymásnak mentünk és elejtette sörét. Egy jól megtermett fickó volt és mögötte állt négy másik hasonló testalkatú fickó. Mivel hibásnak éreztem magam és nem volt kedvem ilyen alakokba belekötni, gondoltam felajánlom neki, hogy kifizetem az elejtett nedű árát.
- Sajnálom uram. Nem néztem az orrom elé, de ha akarja kifizetem.
- Sajnálhatod is öcsi. Tudod te, hogy mennyit álltam sorba ezért a sörért?
- Nem. - Mondtam kis szünet után, halálos nyugalommal, amire ő felkapta a vizet.
- Ez egy költői kérdés volt te idióta. Egyébként, biztos lehetsz benne hogy megfizetsz érte.- Mondta majd meg ropogtatta ujjait. ~Ez nem lehet igaz, hogy mindig velem történnek ilyenek.~ Futott át agyamon a gondolat, miközben kikerültem a fickó ütését.
-Nem beszélhetnénk meg, ezt civilizált ööö...emberek módjára? -Kérdeztem, miközben hátrébb csoszogtam és közben furcsán méregettem őket mert inkább hasonlítottak egy csapat Vulcanra, mint emberre, viszont alig, hogy a kérdés elhagyta a számat, az egyik felkapott egy nagyobbacska követ és felém dobta ami alig pár centivel ment el a fejem mellett.
-Szóval nem...hát pedig én megpróbáltam. - Mondtam mosolyogva majd a maszkomért nyúltam és feltettem az arcomra, majd a kardomért nyúltam volna, de az egyik fickó, idő közben valahogy mögém került és hátulról, lefogta a karomat.
-Elkaptam főnök.- Ordította annak akinek kiöntöttem a sörét. Én erre csak elmosolyodtam a maszkom alatt.- Flight. - Kiáltottam, majd a fickóval együtt a magasba emelkedtem, aki félelmében úgy szorított, hogy majdnem kiszorította belőlem a lelket is. Valahogy sikerült leráznom magamról és bedobni a társai közé.
- Te egy mágus vagy?- Tette fel, ezt a tök nevetséges kérdést a bandavezér.
- Nem. Csak túl könnyű vagyok és felkapott a szél.-Mondtam gúnyolódva.- Hát nem tök egyértelmű? - Úgy tűnik a gúnyolódásom felhúzta, mivel rám küldte az embereit, akik az első szavára kivont karddal ugrottak nekem. - Azt azért meg kell hagyni, hogy elég jó kardforgatók voltak és így négyük ellen, kicsit nehezebb is volt harcolni, de hála annak, hogy mostanában nagyon sokat edzettem és gyakoroltam, viszonylag könnyen tudtam hárítani, támadásaikat. Mikor úgy éreztem, hogy eleget szórakoztam, a Lighting Magic segítségével, elektromosságot vezettem a kardomba és lévén, hogy a kardok fémből készülnek és jól vezetik az áramot, mikor az én kardom az ellenfeleimével érintkezett, elég megrázó élményben volt részünk. Miután a megrázkódtatás után mind a négyen a földön feküdtek, a vezérüket vettem célba.
-Most te jössz. - Kiáltottam neki, egy ördögi kacaj kíséretében, mire ő futásnak eredt. ~Gyáva. Meg sem érdemli, hogy mágiát használjak ellen.~ Gondoltam, majd a Lighting Bolt nevű mágia segítségével, nem messze elé küldtem egy villámot, ami, amikor hatalmas erejével becsapott, kisebb krátert robbantott a földbe és a lökéshulláma hátra dobta a bandavezért.
- Nincs értelme menekülnöd. Csak az időmet pocsékolod vele.- Mondtam a maszk alatt mosolyogva, miközben lassan oda sétáltam hozzá. Mikor oda értem hirtelen felugrott és megpróbált megütni, amit én könnyedén kikerültem és egy vágást ejtettem a karján.
-Lassú vagy.- Mondtam neki gúnyosan, majd gyomorszájon térdeltem és bevittem párat az arcába, mire kifeküdt.~Fura. Azt hittem egy ekkora állat ennyitől nem fekszik ki. Szánalmas.~ Gondoltam, miközben a földön fekvő fickót néztem és a kardom visszacsúsztattam hüvelyébe. Egy két percig vártam és reménykedtem, hátha az egyikük felkel és lesz még egy kis harc, mert nagyon fel voltam pörögve, de csalódottan láttam, hogy ennyi volt és levettem a maszkom. Mikor megfordultam, meglepetten láttam, hogy a kis harcunknak közönsége is volt és láttam rajtuk, hogy ők is örültek volna neki, ha az egyik fickó felkel, de ebben nekik is csalódniuk kellet. Viszont engem megtapsoltak és páran gratuláltak, hogy nem volt rossz, meg hasonlók, de engem ez nem igazán izgatott. Most csak harcolni szerettem volna még valakivel, amíg oda nem jött hozzám egy csinos lány is gratulálni akit mint később kiderült Ann-nak hívtak. Bemutatkoztunk egymásnak és beszélgetésbe elegydtün, majd megbeszéltük, hogy együtt körbenézünk, aztán estefelé ettünk egyet, majd elmentünk inni és kellemesen töltöttük az éjszakát. Reggel mikor felkeltem Ann nem volt ott, én pedig gyorsan végignéztem a cuccomat, hogy mindenem megvan e, de megnyugodva tapasztalta, hogy semmim nem tünt el, majd sietve indulta oda ahol tegnap elváltunk egymástól a többiekkel. De lőbb még átöltöztem mert tegnap sikerült, szó szerint leinnom magam és mivel a hajam már elég hosszú volt, gondoltam most nem állíom fel szokásomhoz híven és inkább hagyom, had lógjon. Kicsit másnapos voltam,ezért nehezemre esett sétálni és a napfény is bántotta a szemeimet, de ahogy az emberek közt haladtam megnyugodva tapasztaltam, hogy ezzel nem csak én vagyok így. Egy elég rövid, bár annál fárasztóbb séta után megláttam Arashit és Yuzuhát, majd odasiettem hozzájuk, de hála új frizurámnak nem sikerült egyből megismerniük, de mikor oda értem rájöttek hogy én vagyok, majd rövid magyarázat után csak annyit mondtak h jól áll. Nemsokkal utánam Gonkuro is befutott.
- Bocs a késésért, csak elég jól mulattam az éjjel és kicsit elaludtam. Egyébként találkoztam egy másik mágussal akinek felajánlottam, hogy jöhetne velünk, mivel elkél a jó segítség. Alakváltó mágus.- Mondta, majd úgy láttam mintha egy ismerőst pillantott volna meg a tömegben és kicsit elmosolyodott, majd csak futólag rám pillantott és feltűnt neki, hogy valami nem stimmel rajtam.
-Új frizura?
- Igen.
- Jól áll.- Mondta és kíváncsian fürkészte új hajzatomat és közben észrevett mégvalamit.
- Tudtad, hogy karmolás nyomok vannak a tarkódnál és a válladnál?- Kérdezte kíváncsian, mire Arashiék is felkapták a fejüket, de mikor látták, hogy csak pár kisbb karmolásról van szó megnyugodtak és visszafordultak.
- Mi? Ja ez. Ööö... tegnap egy kis bunyóba keveredtem.
- És ki volt az ellenfeled... egy macska?- Kérdezte poénkodva.
- Valami olyasmi.- Mondtam én is mosolyogva, majd előrefordultam és vártam a gyűlés kezdetét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cancer
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 297
Aye! Pont : 5
Join date : 2009. Oct. 10.
Age : 28

Karakter információ
Céh:
Szint:
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Kedd Okt. 12, 2010 3:33 pm

Mindenki izgatottan várt hogy most mi következik majd a teljes mágustanács bevonult a képbe.A tanács vezetője hangosan megszólalt:
-Üdvözlöm az egybegyűlteket .-Kezdte-Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását.Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre.ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk.
Kis szünetet tartott hogy ha valaki elindulna ne zavarja meg majd folytatta:
-Az első célpontunk a közelben lévő települések Fegyverbe harcra!!-Az utolsó mondatot szinte mindenki kitörő üdvrivalgással fogadta.A sereg elindult az első célpont felé....(a saját érzésetek reakciók szerepeljenek a postban)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eigo Haruki
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 333
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 19.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 3
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Okt. 13, 2010 12:56 pm

- Bocs a késésért, csak elég jól mulattam az éjjel és kicsit elaludtam. Egyébként találkoztam egy másik mágussal akinek felajánlottam, hogy jöhetne velünk, mivel elkél a jó segítség. Alakváltó mágus.- mondtam a többieknek.
Közben megláttam a tömegben Asht és elmosolyodtam, örültem, hogy csatlakozik hozzánk. Egy pillanatra Hiroshira néztem és feltűnt, hogy valami nem stimmel rajta.
- Új frizura?
- Igen. - válaszolta.
- Jól áll. - mondtam és néztem az új haját, majd közben észrevettem még valamit.
- Tudtad, hogy karmolás nyomok vannak a tarkódnál és a válladnál?- kérdeztem kíváncsian, mire Arashiék is felkapták a fejüket, de mikor látták, hogy csak pár kisebb karmolásról van szó megnyugodtak és visszafordultak.
- Mi? Ja ez. Ööö... tegnap egy kis bunyóba keveredtem. - felelte
- És ki volt az ellenfeled... egy macska? - kérdeztem poénkodva, majd kacagtam egyet.
- Valami olyasmi. - mondta ő is mosolyogva.
Időközben ideért Ash.
- Jó reggelt Ash. - köszöntöttem.
- Üdv. - felelte.
Ez után mindenkinek bemutatkozott és mondta, hogy ő is talált egy mágust aki lehet, hogy csatlakozna majd a csapatunkhoz, amibe mindenki azonnal beleegyezett. Ekkor hirtelen az teljes mágustanács bevonult a képbe és a tanács vezetője hangosan megszólalt.
- Üdvözlöm az egybegyűlteket. - köszöntött mindenkit. - Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre, ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk.
Ez után kis szüntet tartott, valószínűleg azért, hogy ha valaki esetleg elindulna akkor ne zavarják meg a beszédében. Így is lett, néhányan kisétáltak a tömegből elhagyták a helyszínt, bár nem voltak túl sokan. Miután már nem volt mozgolódás, a tanács vezetője folytatta.
- Az első célpontunk a közelben lévő települések. Fegyverbe, harcra!!
Utolsó mondatát mindenki üdvrivalgással fogadta, úgy tűnt eléggé elszántak azok akik eljöttek és itt is maradtak, majd rögtön el is indult a nagy tömeg. Engem nem igazán rázott fel a beszéd, inkább csak az, hogy végre harcolhatok megint, mivel már elég rég volt rá alkalmam és a végén még kijövök a formámból.
- Figyeljetek csak, mit szólnátok hozzá, ha kötnénk egy fogadást, hogy izgalmasabbá tegyük ezt az egészet? Aki a legtöbb démont megöli az kap valamit, majd megegyezünk benne, hogy mi lesz az a valami. - osztottam meg többiekkel ötletem.
Vártam a reakciójukat, majd észrevettem, hogy valaki kilép a tömegből és közeledik felénk. Ebben semmi érdekes nem lett volna, de volt egy kakas a fején. A többiek felé fordultam kérdőn hátha tudják ki ez de úgy tűnt senki sem ismeri, amikor hirtelen Ash elkezdett integetni neki, hogy jöjjön ide.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Arashi Nagao
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 288
Aye! Pont : 10
Join date : 2010. Aug. 01.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 4
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Pént. Okt. 15, 2010 12:03 pm

Ugyan nem sokat aludtam az éjszaka, de reggel frissen és várakozásteljesen ébredtem. Ellenőriztem kardom pengéjét, majd egy perces nyugodt meditáció után ki is léptem sátramból. Pár pillanatra rá Yuzuha is előbújt sajátjából, ahonnan rögtön a megbeszélt helyre siettünk.
Türelmetlenségünk miatt jócskán korábban érkeztünk, mint a többiek.
- .. és képzeld el, akkor odajött, és azt mondta hogy... oh, szia Hiroshi! Új frizura?
Azt mondta, nem volt kedve megint beállítani és inkább így hagyja.
- Szerintem jól áll.
- Így legalább meg tudunk különböztetni a testvéreidtől - próbáltam ugratni.
Gonkuro is befutott, és szinte rögtön észre is vette, hogy Hiro válla és tarkója össze van karmolva.
- Mi? Ja ez. Ööö... tegnap egy kis bunyóba keveredtem - felelte Gonkuro megjegyzésére, amire Yuzuhával el kellett fordulnunk. Köhécseléssel próbáltam elvezetni a felkívánkozó röhögést, de Yuzuha aránylag jobban tartotta magát. Hogyne, bunyó... Hát, legalább jól érezte magát éjszaka. Aztán utolsónak megérkezett Ash. Ő mondta, hogy van még egy mágus, aki velünk jönne. Épp elindultunk, hogy megkeressük, de a Mágustanács tagjai bevonultak a tömeg elé, így későbbre halasztottuk az ismerkedést. Személyesen a mágustanács? Tényleg komoly dologról van szó... persze lehet, hogy csak gondolatkivetítés.
- Üdvözlöm az egybegyűlteket. Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását. Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre. Ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk.
Rövid szünet után - természetesen nem ment el senki, vagy csak én nem vettem észre - folytatta:
- Az első célpontunk a közelben lévő települések. Fegyverbe harcra!!
Harci kiáltásom beleveszett a több száz torokból felcsendülő üvöltésbe.
Ash megláthatta a mágust, akiről beszélt, mert intett egy kakas társaságában ácsorgó, fekete hajú srácnak. Elindultunk egymás felé.
- Yuzuha és Arashi - mutattam be magunkat, amikor találkoztunk.
- Mehetünk is akár - mondtam, miután beszéltünk egymás közt pár szót. Alig vártam már az akciót, és láttam Yuzuhán is, hogy készen áll a harcra. Önkéntelenül megragadtam bal kezemmel kardom markolatát, és mind az öten elindultunk a sereggel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Scythblue
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 114
Aye! Pont : 9
Join date : 2010. May. 09.
Age : 24
Tartózkodási hely : Magnolia, Fairy Tail klánház

Karakter információ
Céh: Fairy Tail
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szomb. Okt. 16, 2010 11:51 am

Hála az égnek, imám meghallgattatott, ugyanis nem sokkal később egy hangra lettem figyelmes, ami minden bizonnyal hozzám indult. Boldog arccal fordultam arra, merről a megszólítás érkezett, ami így hangzott:
- Üdv, én mágus lennék. Ash Valentine. Mit szeretnél?
Bemutatkozására és kérdésére odaballagtam elé, majd rámarkoltam tenyerére.
- Szervusz, akkor már ketten vagyunk!!! Az én nevem Adam Scythblue, tűzmágus a Fairy Tailből. Én voltam az az alávaló féreg, aki aljas módon ellopta az ottani plakátot, és hatalmas unalmában rászánta magát, hogy eljöjjön ide.- közöltem vele, még mindig fülig érő vigyorral képemen.
- Az én nevem meg Painkiller, örvendek!- nyilvánult meg a kakasom.
- Igen, ő a társam Ash. Szóval, kérlek ne próbáld majd megfőzni vagy valami, mert elég nehezen viselném. Meg azt hiszem ő is ugyanígy van vele.- mondtam, eztán intettem egyet csak úgy a levegőbe.
- Miiii? Hogy tudsz erről ilyen könnyen beszélni?!- rivallt rám a szárnyas. Szerencsém volt, amiért Ash végül is megszánt, mivel elég sokat megtudtam róla, sőt közölte velem, vannak még többen is, akik kérték őt a csatlakozásra hozzájuk. Jobban meggondolva a dolgot nekem sem ártott volna társakra lelni, mivel akkor a csata hevében nem lettem volna magamra utalva, az pedig hatalmas előnyt jelentett volna. Nem igazán voltam még tisztában beszélgetőpartnerem képességeivel, minden esetre egy rátermett srácnak tűnt, nem annak a csatában meghalok típusnak. Beszédéből kiderült, már így is sokkal többre jutott ezen a helyen, mint én, viszont emiatt nem voltam letört. Akárhogy is, gyűlöltem magányos lenni, persze voltak olyan dolgok, melyeket csakis magamra utalva vihettem véghez, ám a céhben elvállalt küldetéseket sosem soroltam volna bele ebbe a kategóriába. Ráadásul eldöntöttem, meg fogok javulni, ezért nem árt majd barátokat szereznem utazásaim során, de minimum megbízható szövetségeseket. Biztos lesznek azért erre hozzám hasonlóan jó fej fickók. Na jó, ez azért erős túlzás volt...
- De, örömmel csatlakoznék hozzátok, és köszönöm szépen a lehetőséget, meg az infókat! Igazán leköteleztél, hálám nem marad el!- bólintottam neki egyet, csakhogy útjára kellett indulnia, jobban belegondolva meg nekem sem ártott volna egy csöppnyi testedzés, noha nem igazán szoktam gyakorolni. Én is elbúcsúztam a mágus fiútól, azután levetve kabátomat, felhúztam pulóverem ujjait, egészen mindkét könyökömig.
- Na, akkor hajrá, nincs idő lazsálni!- rugaszkodtam neki a dolognak, miután a földre huppanva elkezdtem fekvőtámaszozni. Nagyjából hétig jutottam el, mikor elaludva terültem ki a talajon, s halk horkantásokat hallattam.
- Ez... annyira... jellemző...- közölte Painkiller, miután ráült a hátamra. Felébredésem riadtan történt, észbe kellett egy kicsit kapnom, majd ismételten magamra öltöttem fekete kabátomat, a társamat fejemre hajítva meg nekirugaszkodtam az útnak, mely az Ash által kijelölt terület irányába vezetett. Mialatt a fiút kutattam szemeimmel, távolabbról észleltem a mágus tanácsot, akiket eddig csakis képeken láttam.
- Micsoda? Ők itt? Ez egyszerűen... Nem is találok szavakat.- tekintettem oda komoly arckifejezéssel, és egyre többen gyűltek össze körülöttük. Én sem akartam kimaradni, emiatt tolongások árán megindultam a híres varázslók felé.
- Talán ezért akart megóvni téged Makarov. Fogalmam sincs róla, hogy mi folyik itt, de...
- Psszt! Az egyik éppen beszél, hallani akarom!- próbáltam kikapcsolni Painkillert, amíg a következő szövegelés zajlott le elölről:
- Üdvözlöm az egybegyűlteket. Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását. Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre. Ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk.
~ Erre az elejétől lehetett számítani.~ merengtem. Mégis, eszem ágában sem volt meghátrálni, mindenre képes lettem volna azért, hogy egyszer erőssé váljak, természetesen csak olyan dolgokra, melyek nem tereltek volna rossz irányba.
- Az első célpontunk a közelben lévő települések Fegyverbe harcra!!- hallatszott a megindító mondat, melyre rengetegen egy hősies kiáltással reagáltak. Sosem voltam az a rikácsoló típus, ennek ellenére lenyűgözött az akaraterő és bátorság, melyet társaim bizonyítottak már az elején. Noha, itt még nem élesben zajlott a küldetés, talán lesznek majd olyanok, akik nem fogják bírni idegekkel a látottakat. Szerencsére megláttam Asht, aki intett is egyet. Odabaktattam.
- Heló Ash, és sziasztok többiek! Én volnék az az illető, aki szeretne veletek tartani. Adam Scythblue vagyok, a Fairy Tailből jöttem, s képességeim tűz alapúak. A kakast Painkillernek hívják, néha beszél, mellesleg a legrégebbi társam. Bízom benne, hogy jól ki fogunk jönni, én megteszek minden tőlem telhetőt!- közöltem a többiekkel, majd ők is bemutatkoztak nekem. Boldog voltam, amiért sikerült csatlakoznom a kis közösséghez, ezt követően ideje volt megindulni a tömeggel, felszabadítani a démonoktól hemzsegő területeket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ash Valentine
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
avatar

Hozzászólások száma : 60
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 16.
Tartózkodási hely : nem tudom, eltévedtem

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Vas. Okt. 17, 2010 2:29 pm

Hamar megtaláltam a helyet, amit megbeszéltünk, ott volt az a kis csapat mágus, akiket Gon említett. Meglepetésemre két ismerős arc is tartózkodott köztük, Hiroshi, és Arashi, ha jól emlékszem a nevükre, így kicsit nyugodtabban mentem oda hozzájuk.
- Jó reggelt Ash. –köszöntött Gonkuro.
- Üdv – válaszoltam egy mosoly kíséretében, majd kezet ráztam mindenkivel.
- Rég Láttalak titeket srácok, örülök, hogy ismét együtt dolgozhatunk – mondtam, mikor észre vettem, hogy egy hölgy is van a társasággal. Elég csinos volt, meg kell hagyni, s mivel az udvariasság úgy kívánja, jobb, ha minél előbb bemutatkozok.
- Elnézést, a nevem Ash Valenine, a Dragon Fang alakváltó mágusa vagyok, örülök, hogy megismerhetlek. – mutatkoztam be vidáman. Szerencsémre a válasz sem maradt el, s megtudtam, hogy Yuzuhának hívják, és ő is Titan Nose-os, mint a többiek. Elmondtam nekik, hogy találkoztam egy másik mágussal, aki szintén egyedül volt, így bátorkodtam meghívni, s megkérdeztem tőlük, nem-e okoz ez problémát. Mindenki beleegyezett. Körbe kémleltem, hátha megpillantom Adam-et, de eddig nyoma sem volt. Következő pillanatban, megjelent a mágus tanács, majd a tanács legfőbb embere Hangos szavakat intézett az összegyűltekhez.
- Üdvözlöm az egybegyűlteket -Kezdte - Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását.Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre.ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk.
Kis hatásszünetet tartott, nyilván arra várva, hogy akik nem érzik magukat ide valónak, azok nyugodtan, zavartalanul elvonulhassanak. Személy szerint egyre jobban búrjánzott bennem az izgalom, hiszen a kalad reménye teljesen feltüzelt. Miután akik menni akartak, elhagyták a helyszínt, folytatta:
- Az első célpontunk a közelben lévő települések. Fegyverbe harcra!!
A tömeg lelkesen ujjongott, üdvrivalgott, teljesen fellelkesült mindenki, immár készen állva a harcra, s harcikedvben dőzsölve indultak meg az első célpont felé. Gonkuro érdekes ötlettel, fogadással állt elő, ami részemről azon nyomban el lett utasítva, mivel nem utazom szerencsejátékokban. Ahogy ismét körbe kémleltem Adamet, és a baromfit kutatva, immáron megláttam őket, s egyből intettem nekik, hogy jöjjenek ide. Hál’ Istennek észrevették, s azonnal felénk vették az irányt. Ahogy oda értek hozzánk, rögtön belekezdtek udvarias bemutatkozásuknak, s miután átestünk a formaságokon, Arashi javaslatára elindultunk mi is a háborúba. A vérem forrt, a harcimorálom az égbe szökött, még sohasem harcoltam démonnal, így egy igazán érdekes kaland elébe néztem, aminek nagyon örültem. Mondjuk reménykedtem benne, hogy a démonok húsa ehető, mivel már egy csöppet éhessé váltam...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hiroshi Raidon
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 66
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 13.
Age : 24

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Kedd Okt. 19, 2010 7:19 pm

Éppen, hogy csak megfordultam, Gonkuro köszönt valakinek a hátam mögött, akinek a neve nagyon ismerősen csengett.
- Jó reggelt Ash.
- Üdv. ~Igen ezt a hangot bármikor felismerem, ez a mi régi alakváltó barátunk.~ Miután megfordultam én is köszöntöttem Ash-t. Ash, pedig a bemutatkozás után elmondta, hogy ő is talált egy másik mágust, aki csatlakozhatna hozzánk és indultunk is volna a keresésére, mikor hirtelen, az egész mágustanács bevonult és a tanács vezetője megszólalt.
-Üdvözlöm az egybegyűlteket . Mindenki tudja hogy miért vagyunk itt. Némely személyeknek megfordult a fejében hogy nem tűri el tovább az alsóbb rendű démonok garázdálkodását. Ezt a sereget ezen démonok elpusztításának érdekében hoztuk létre, ha valaki félti az életét az kérem most menjen haza hisz nem egyvalaki fog elesni közülünk. - Itt egy kis szünet következett, hogy aki el szeretne menni, az most megtehesse, aztán folytatta.-Az első célpontunk a közelben lévő települések Fegyverbe harcra!! - Mondtam majd velem együtt több harcos is nagy harci kiáltást hallatott, a lelkesítő utolsó mondat után. Miután ennek vége lett, Gonkuro egy fogadást javasolt, melyet én most, inkább kihagytam, mivel nem nagyon volt hozzá kedvem. Ekkor Ash észrevett valakit és integetni kezdett neki, majd hamarosan én is megláttam, egy srácot, egy....kakassal a fején. Mikor odaért hozzánk, illedelmesen és barátságosan bemutatkozott.
- Heló Ash, és sziasztok többiek! Én volnék az az illető, aki szeretne veletek tartani. Adam Scythblue vagyok, a Fairy Tailből jöttem, s képességeim tűz alapúak. A kakast Painkillernek hívják, néha beszél, mellesleg a legrégebbi társam. Bízom benne, hogy jól ki fogunk jönni, én megteszek minden tőlem telhetőt! - Mondta, majd miután mi is bemutatkoztunk, majd indultunk is a sereggel a harcba. ~ Már alig várom, hogy kinyírhassak, pár dögöt. ~ Gondoltam magamban, miközben társaim mellett haladtam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cancer
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 297
Aye! Pont : 5
Join date : 2009. Oct. 10.
Age : 28

Karakter információ
Céh:
Szint:
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Nov. 03, 2010 11:18 pm

A sereg menetalakzatot formált majd a parancsnokok indulást kiáltottak az összes jelenlévőnek.A sereg lassú lépte alatt remegett a föld.HA most valaki végignézett volna a seregen vagy elmebaj vagy melegség járta volna át a testét.Megérkeztettek az első faluba.Rengeteg kis démon garázdálkodott errefelé.Amint hírül vették a sereg érkezését ők is összevonták az erejüket.A legtöbbjük igen gyenge alig érik el a 100 VE-t ám vannak közöttük igazi monstrumok is(1500 VE-t is elérhetik).Mindenki harcol elég kaotikusnak tetszik a csata de a végén ti győzedelmeskedtek(minden démonnak egyedi képességei és erősségei vannak pl fegyvermágia alakválltás stb.)...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eigo Haruki
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 333
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 19.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 3
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Csüt. Nov. 04, 2010 1:39 pm

Mint kiderült a mágustanács parancsnokokat is hozott, akik a beszéd után katona tisztekhez méltóan elkezdtek ordibálni
- MENETALAKZATBA!!! - kiáltották.
Ahhoz képest, hogy a pár máguson kívül szinte mindenki alvilági alak volt, a sereg mégis menetalakzatot formált, legalábbis megpróbáltak, de nem nagyon sikerült. Ez persze nem is csoda hiszen senki nem katona és nem is gyakorolták az alakzatokat, meg gondolom nem is igazán érdekelte őket, mindenki már a démonok gyilkosára készült. Miután úgy ahogy végrehajtotta a sereg a parancsot a parancsnokok folytatták.
- BALRA ÁT!!! - kiáltották, mire mindenki balra fordult.
- LÉPÉS IIINDULJ!!! - adták ki a parancsot.
Ekkor az egész sereg elindult az első falu irányába. Eddig is láttam, hogy rengetegen vagyunk itt a tisztáson, de amikor elindultunk elkezdett remegni a föld lépteink alatt. Ha látná valaki most a sereget akkor a félresikerült menetalakzat és a fegyelmetlenség láttán az elmebaj kerülgetné az embereket, viszont a sereg nagysága láttán, az ezzel együtt járó földremegés érzetén és a tudat, hogy a démonoktól akartuk megszabadítani az embereket sokaknak a melegség érzete járta volna át a testét.
Fél óra menetelés után oda is értünk az első faluba. Rengeteg kis démon garázdálkodott ott, aki meglátta őket rögtön tudhatta, hogy a démonok tudtak a támadásunkról így ők is összeszedték az ő seregüket, hogy szembeszálljanak velünk. Rögtön el is kezdtem gyűjteni a varázserőm. Közben a parancsnokok ismét megszólaltak.
- TÁÁMADÁÁÁS!!! - kiáltották, mire az egész sereg nekirontott a démonoknak.
Alig vártam már, hogy harcolhassak végre, így nem is húztam az időt, rögtön nekiláttam az irtásnak.
- Fire Magic! - kiáltottam első varázsigém.
Sorban gyújtogattam a démonokat a mágiámmal, nem voltak valami erősek. Ekkor láttam, hogy Arashi egy nagyobb démonnal viaskodott éppen, ebből már tudtam, hogy vannak erősebbek is közöttük. Közben észrevettem, hogy egy kisebb hátulról akart nekiugrani Arashinak, rögtön célbavettem.
- Fire Ball! - mondtam el a varázsigét.
A tűzlabda telibe találta a rohadékot amitől az elrepült és megégett. Arashi is észrevehette ezt mivel felém fordult egy pillanatra és köszönetképpen bólintott egyet. A következő pillanatban engem támadott meg az egyik a hátam mögül.
- Red Carpet! - mondtam el a varázsigét.
Sikerült felszállni a levegőbe még mielőtt hozzám érhetett volna, majd egy tűzlabdával el is pusztítottam a férget. Ez után le kellett szállnom mivel így gyorsabban elfogy a varázserőm és akkor már védtelenebb leszek. Egymás közelében harcoltunk, hogy kisegíthessük egymást ha valaki bajban van és ennek köszönhetően senkinek nem esett nagyobb baja pedig sokszor próbáltak aljas módon hátulról elkapni minket a démonok. Mindegyiknek volt más és más képessége és sokféle mágiát is alkalmaztak. Szerencsére mi is, így nem okoztak akkora gondot. Nekem a vízmágiát használók okoztak nagyobb gondot de Arashinak szélmágiájával nem volt ellenfél az ilyen, Ashnek a jégmágiát használók ellen volt kisebb esélye, de ez viszont nekem nem volt gond a tűzmágiámmal. Így kisegítve egymást halomra öltük a démonokat és végül győzedelmeskedett seregünk. Amikor az utolsó démon is elpusztult mindenki szinte egyszerre hangosan ünnepelte a győzelmet. A démonok is rengetegen voltak így a csata végére azért kissé elfáradtam és varázserőm se volt már túl sok, így kénytelen voltam kifújni magam egy kicsit.
- Kár, hogy nem fogadtunk, biztos nyertem volna. - mondtam mosolyogva.
- Remélem adnak majd valami kaját, mert eléggé megéheztem. - mondtam és közben kordult egyet a gyomrom.


A hozzászólást Gonkuro Hachirobei összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Nov. 06, 2010 11:55 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adam Scythblue
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 114
Aye! Pont : 9
Join date : 2010. May. 09.
Age : 24
Tartózkodási hely : Magnolia, Fairy Tail klánház

Karakter információ
Céh: Fairy Tail
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szomb. Nov. 06, 2010 10:59 am

Nem sok idő telt el a beszéd után, viszont már a szervezettebb egyének el is kezdték nekünk adni a parancsokat. Ez végső soron nem volt ostobaság, hiszen ezt a szedett-vedett bandát nem lett volna tanácsos csak úgy az útjára ereszteni, mivel biztosan voltak köztünk olyanok is, akik nem éppen a legbecsületesebbek voltak, s talán nem pont azért jelentkeztek eme feladatra, hogy segíteni tudjanak a bajban lévő civileken. Persze, szerénységemnek sem ez jelentette az elsődleges célt, én is ugyanúgy a jutalom reményében érkeztem ide, noha most már más véleményen álltam. Eleinte a fene sem gondolta volna, miszerint ez egy ennyire komoly kaland lesz, ám így sikerült. Szerencsére minden társam jó mágusnak nézett ki elsőre, egyikükből sem tudtam volna kinézni a balekot, tehát viszonylag nyugodt voltam. Már amennyire egy ilyen helyzet megengedte. Természetesen nem várhatták el tőlünk, hogy azonnal képzett hadseregként kezdjük meg a menetelést, az pedig nem is alakult úgy. Mindegy, a csata hevében valószínűleg senkit nem fog érdekelni, mennyire pontosan is tudja emelni a jobb, s bal lábát vezényszóra, emiatt engem sem zaklatott fel különösebben a dolog. Sajnos érkezésünk nem volt meglepetés szerű, merthogy a szörnyek is várták megjelenésünket. A harc így elkezdődhetett. Vettem már részt nagyobb keretek között lezajló ostromban várvédőként, viszont egy nyílt terepen működő, hatalmas létszámú tömegek összecsapásához még nem volt szerencsém.
- Painkiller, te maradj a lábaim mögött, és csak próbálj meg szólni, ha baj van, vagy ne halj meg! De a többieket is figyelmeztetheted vész esetén.- mondtam a madárnak a hangzavarban, mivel nem volt olyan egyszerű beszélni, néhányan rikácsolva rontottak rá a démonokra. Sosem voltam a fejjel a falnak taktika híve, viszont a többiekkel kellett maradnom, emiatt pedig úgy mozdultam, ahogyan ők is tették. Arashi és Gonkuro nagyon jól boldogultak együtt, valószínűleg már régebb óta partnerek voltak.
~ Hmm, talán kipróbálhatom a legújabb mágiámat is.~ töprengtem, eztán megkíséreltem egy olyan terület felé fordulni, ahol inkább csak démonok helyezkedtek el. Jobb kezemet kinyújtottam, azon belül is mutató és középső ujjamat, majd elkiáltottam magam:
- Fire Projectile!
Tíz kisebb tűzképződmény hagyta el testemet, amik gyilkos égési sérüléseket ejtettek pár gyengébb démonon.
- Nem is rossz...- néztem rá a tenyeremre egy halványabb vigyor kíséretében. Nem sokkal később kirántottam a szablyámat a tokjából, s elkezdtem kaszabolni a felém irányuló ellenfeleket. Néha azért eldobtam egy-két Fire Ballt, vagy csak a szimpla Fire Magicet használva vertem pofán a gonoszokat tűznyalábokkal, de ez a helyzettől függött. Úgy helyezkedtem el kis csapatunkon belül is, miszerint ne hátráltassam a többiek varázslatait. Mindannyian hasonlóan tettünk, ennek köszönhetően az együttműködés megvolt közöttünk. A törpe, szinte már szánalmasan puhány démonok között azonban voltak olyanok is, amelyekkel már jobban meggyűlt az emberek baja, leginkább azok szedték áldozataikat a mi oldalunkról. Mondjuk, amennyiben több mágusnak, esetleg pár képzettebb harcosnak sikerült bekerítenie egy olyat, akkor is le tudták nyomni közös erővel. Végül is a mi oldalunk nyerte meg a legelső csatát. Mindenki nagyon boldog volt, már akinek sikerült életben maradnia. Kifújtam magam, egy suhintással eltávolítottam némi vért a kardomról. Szerencsére Painkilernek sem esett baja, ahogy jól láttam a többieknek sem, ám azért megkérdeztem:
- Mindenki egyben van fiúk?
Gonkuro kijelentésére elmosolyodtam.
- Kaja... Nem rossz ötlet. Bár, egy ilyen esemény után kicsit megint összeszorult a gyomrom.- sóhajtottam egyet, miközben megvakartam a halántékomat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Arashi Nagao
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 288
Aye! Pont : 10
Join date : 2010. Aug. 01.
Age : 29

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 4
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szomb. Nov. 06, 2010 4:43 pm

Parancsra mindenki menetoszlopba fejlődött, mi öten igyekeztünk egymás mellett maradni.
- LÉPÉS IIINDULJ!!!
A sereg egyszerre indult el a megadott útirány felé. Mámorító érzés volt egy ilyen hatalmas erőnek a része lenni, aminek léptei alatt szinte beszakadt a föld... ami viszont kicsit kiábrándító volt, az a fegyelmezetlenség. Bár az igazat megvallva nem is nagyon bántam, hogy nem erőltetik a katonásdit, elvégre démonvadászatra megyünk, nem katonai parádéra. Csak egymásba ne gabajodjon a fél sereg amikor megálljt vezényelnek... Nem telt sok időbe, mire elértük a keresztes hadjárat első célpontját, a démonfertőzte falut. A férgek alighanem már hírt kaptak a közeledtünkről, mert amint hadrendbe álltunk, ők is szedett-vedett harci alakzatba fejlődtek. A parancsnok nyilván jelentéktelennek tartotta az ellenség erejét, mert nem igazán akart taktikázni:
- Támadás! - adta ki a parancsot.
- TÁMADÁS!!! - visszhangzott több száz torokból.
A két sereg rövid roham után egymásnak ütközött, és rögtön fémcsörgés, diadal- és fájdalomüvöltés, egymást szólongató bajtársak kiáltása és dühödt átkozódás járta át a levegőt, kontrasztban a vér nehéz és mámorító gőzével. Sosem voltam még ütközetben, és egy pillanatra összezavart a sok új hang és élmény. A józan ész azt diktálta, hogy egyelőre hagyjuk a katonákat elől harcolni, mi mágusok pedig mögülük lövöldözzünk, de idővel úgy összekeveredett a két sereg, hogy ez nem volt tovább tartható. Spórolni akartam a mágiámmal, így kardot rántottam, és a gyengébbeket egyszerűen levágtam. El kellett ismerni: ha fegyelem dolgában volt is egy kis kivetnivaló a seregben, a harc terén páratlanul teljesített mindenki. A győzelem gondolatára fellelkesedve szökkentem a következő áldozatom felé.
Miközben egy valamivel nagyobb dögöt támadtam borotvaéles pengémmel, kissé távolabb sodródtam Yuzuhától, így nem volt aki a hátamat védje... Talán észre se vettem volna a hátam mögé settenkedő alacsonyabbrendű démont, ha
Gonkuro tűzvarázslatára fel nem visít a pokolfajzat. Ennek hatására eddigi ellenfelem levette rólam egy pillanatra a tekintetét, így én beléptem, és egy gyors mozdulattal levágtam a fejét. Köszönetképp Gonkuro felé kiáltottam, és fél kezemben az ég felé tartottam a kardomat. Alighanem nem hallhatott, mert időközben új ellenfelet kapott, így én is gyorsan körbenéztem, keresve a következő ellenfelem. Rögtön meg is akadt a szemem egy "szép" példányon - groteszk formákba csavarodó, fekete páncélbőre volt, amely alól a leglehetetlenebb pontokon villant elő egy-egy kéken izzó szempár. Kissé a többi fölé magaslott, csáprágói közül pedig egy démoni nyelv ocsmány hangjai dörögtek, ahogy alárendeltjeit buzdította és fenyegette. Azok úgy látszik jobban féltek tőle, mint tőlünk, mert egyre hevesebben folytatták a támadást. Itt az ideje, hogy meggondolják magukat...
- Yuzuha! - kiáltottam oldalra. Szerencsére ő is végzett már saját ellenfelével, így a szemem sarkából láttam, hogy mellém ugrik. - Kapjuk el a kisfőnököt.
Ismertük ezt a fajtát, annak idején néhányat el is tűntettünk a föld színéről. Visszacsúsztattam hüvelyébe kardomat, majd felidéztem a szélhez tartozó mágikus pecsétemet.
- Wind Magic! - vágtam szét a maradék két, a nagyobbat takaró démont. Yuzuha rögtön reagálva egy karcsú, madár formájú villámlöveget robbantott a dögbe, amitől leszakadt a bőre, és láthattuk az alatta rejtező, betegesen zöld színű húst. Ez egy ilyen démonnak nem halálos seb, viszont feldühítenünk sikerült, így felénk rontott, miközben alkarjából hegyes tüske alakult, követhetetlen gyorsasággal. Már csak meg kell várnunk, hogy kiszemelje valamelyikünket, onnantól gyerekjáték...
- Wind Blast! - ütöttem tenyeremmel gyorsan a föld felé, mert a démon úgy döntött, hogy felém veti magát. Mágiám félrerepített a démon támadása elől. Időközben Yuzuha megkerülte ellenfelünket, így az most két tűz közé szorult - bár még mindig nagy előnye volt, ugyanis szemei miatt minden irányba látott egyszerre. Hogy is mondta Garryn...? Nincs az az előny, amit ne lehetne hátránnyá fordítani...
- Blinding Flash! - kiáltottuk egyszerre, mire felemelt tenyerünkből vakító fény villant. A torz szörnyeteg felüvöltött fájdalmában, ahogy érzékeny szemeibe két oldalról is erős fénysugarak hasítottak. Aztán, bár a mágiák különbözősége miatt nem ment gyorsan a váltás, újabb, végső varázslatot szórtunk rá:
- Wind Blades!
- Fire Ball!
A varázslatok beletéptek a démonba... Aztán egy pillanat alatt megbizonyosodtam róla, hogy sikerült megállítanunk a sokszeműt. A szétszabdalt és megperzselt förtelem tetemén átugorva odaszaladtam Yuzuhához, és elindultunk, hogy levadásszunk még néhány osztagvezetőt, mielőtt kimerül a mágiánk. Harcunk helyszínén összroppanni látszott a démonok arcvonala, mieink egyre előrébb és előrébb törtek.
- Öljétek a nagyobbakat! - kiáltottam a többi mágus felé, hátha valaki meghallja, miközben mi ketten kiszemeltük a következő, hatalmas jégpengével hadakozó kőszörnyet, ami a gyengébb démonokat harcba vezetve erősen szorongatott egy kisebb osztag harcost.
- Fire Projectiles...!

A harc folyamán amennyire csak futotta az erőnkből, igyekeztünk szél-, tűz- és villámzáporral szórni az ellenség sorait, főleg az osztagok vezetőire összpontosítva. Örömmel vettem észre, hogy csapatmunkánk semmit sem tompult az utóbbi egy-másfél év alatt. Sokáig küzdöttünk, hol csak ketten, hol Gonkuroval, Adammel vagy Ashel együtt, de többnyire mind az öten egyszerre. Végül a démonok sorsát egy vakmerő máguscsoport pecsételte meg, amelyik a legnagyobb, ismereteim szerint az itteniek közül a legerősebb démont küldte vissza a pokolba. Innentől pánikszerűen omlott össze a kisebb férgek morálja, amit seregünk gyorsan ki is használt. A csata végére alig néhány alacsonyabbrendű pokolivadék tudott csak elmenekülni előlünk. Nem sokan vették őket észre, de én pont arra néztem, amikor eltűntek az erdőben. Később, amikor jelentettem az esetet egy tisztnek, az vérszomjasan nevetve csak ennyit mondott:
- Fussanak csak... vigyék hírül a cimboráiknak, hogy értük megyünk, hadd izzadjanak azok is egy kicsit!
Nem mondhatom, hogy megnyugodtam, de az egyértelmű volt, hogy teljesen felesleges lett volna üldözni őket. Egyébként is - gondoltam - kötve hiszem, hogy hajlandóak lennének még egyszer az utunkba kerülni... ami azt jelenti hogy nem a többi démonhoz mennek, hanem minél messzebbre tőlünk.
Most, hogy a harc végével minden aggressziómat és démongyűlöletemet kitomboltam, lassan hűvös nyugalom és teljességérzet telepedett rám. Ugyan mocskos és izzadt voltam a harctól, mágiámat pedig kis híján teljesen feléltem, de semmi olyan bajom nem esett, amit egy jó fürdő és egy kiadós alvás helyre nem hozna. Yuzuhára nézve láttam, hogy ő is teljesen kimerült, de halvány mosoly játszott ajkain, ahogy összenéztünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ash Valentine
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
avatar

Hozzászólások száma : 60
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 16.
Tartózkodási hely : nem tudom, eltévedtem

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Kedd Nov. 09, 2010 12:41 pm

Már nagyon vártam, hogy végre letesztelhessem képességeimet démonok ellen is, sőt mi több, az ízükre is nagyon kíváncsi voltam. Valahonnan a távolból, parancsok zendültek fel, tudatosítva az emberekben, hogy most valami hadsereg félét alkotunk. Mondjuk arra kíváncsi lettem volna, hogy a parancsnokok önjelöltek, vagy a tanács által kijelölt személyek voltak-e. Végülis úgy-ahogy sikerült felvenni egy alakzatot, s nagyjából tökéletesen végre hajtottuk a parancsokat, majd megindultunk az első démon sújtotta település felé. A gyorsan verbuvált csapat, külső szemlélőnek elég furcsának tűnhetett, hiszen sem azonos egyenruha nem volt rajtunk, és azonosan sem tudtunk lépni. Én speciel nem kaptam semmiféle katonai kiképzést, ez jól is látszott menetelésemnél, de hát ez nem is volt lényeges, mivel mágus voltam, nem gyalog. Ahogy a faluhoz értünk, felhangzott az utasítás a támadásra, s mindenki kivont karddal rohant a démonok ellen. Engem meglepett, a démonok sokasága, és csatarendje, de nem foglalkoztam vele túlzottan, itt most harcolni kell, el kell törölni őket a föld felszínéről. Próbáltam a társaim környékén maradni, nem szerettem volna eltávolodni tőlük, vagy esetlegesen elveszteni őket, hiszen azért alkottunk csapatot, hogy egymást támogatva elintézzük a dögöket. Mindenki belevetette magát a harcba, én viszont hezitáltam egy kicsit.
Össze kellett szednem gondolataim, majd belekezdtem alakváltó mágiám megismertetésébe.
- Transform Wolf! -morogtam, majd testemen végighaladt a mágikus pecsét, fokozatosan átalakítva testem a vérszomjas fenevaddá. Büszkén kihúztam magam, majd első áldozatomat keresve, megpillantottam egy közép magas ráncos képű véznább testalkatú goblin szerűséget, mely épp az orrom előtt szúrt kardjával hátba egy embert. Nem haboztam tovább, a látottaktól felszaladt agyamba a vér, s dühtől remegő állkapcsommal haraptam át az időközben felém forduló rusnyaság torkát. Rá kellett döbbennem, hogy a démonhús kesernyésen pocsék íze miatt, nem megfelelő tápanyag nekem, így kénytelen voltam lemondani, egy jó lakoma lehetőségéről. Sajnos nagyon bele éltem magam, hogy démonhússal tömöm majd tele hasamat. A felismeréstől, csak még vérszomjasabbá váltam, és rohantam tovább a következő démon irányába. az egyik Hiroshi felé vetette magát, ám idejében sikerült beleharapnom bokájába, amitől szerencsétlen elvesztette lendületét, és orra bicskázott. Meg kell hagyni, hogy butának és rondának nézett ki, de egy ogre fizikai erejével ért fel. A nagydarab démon feltápászkodott, s szikrákat szóró vörös szemeit egyenesen rám vetítette, majd hatalmas csatabárdjával felém csapott. Könnyedén félreugrottam, és ahogy a penge a földbe csapódott, oldalról vetettem neki magam, s az alkarjába mélyesztettem borotva éles fogaimat. a több mint két méter magas óriás felüvöltött fájdalmában, majd próbált lerázni karjáról kevés sikerrel. Végül használta csöppnyi eszét, és másik kezével hatalmasat sújtott testemre, a fájdalomtól elernyedt állkapcsom, és vonyítva kerültem a földre. Mit mondjak, elég nagy erő volt ebben a dögben. Nagy nehezen feltápászkodtam, de ekkor már nem tudtam racionálisan gondolkozni a bennem felgyülemlő dühtől, és fájt minden porcikám. Tudtam, ha nem végzek vele gyorsan, súlyosabb sérüléseket is el fogok szenvedni, amihez nem nagyon fűlött a fogam. Az óriás ismét felém rontott baltájával, amely elől ismét ki tudtam térni, de ezúttal alkarja helyett, nyakába csimpaszkodtam, átharapva gégéjét. A behemót össze-vissza kezdett csapkodni, így úgy véltem, jobb ha elengedem, és hagyom a saját vérébe belefulladni. Nem kellett sok, és ellenfelem holtan zuhant a földre. Nem tudom, hogy jutott ilyesmi az eszembe, de nem bírtam ki, hogy oda ne menjek a hullához, és aranylóan sárgás vizeletemmel meg ne jelöljem, tudatva mindenkivel, hogy ez a nagydarab az én áldozatom volt. Miután befejeztem a rítust, belevetettem magam a további harcokba, s a fehér bundám, lassan teljesen vörös köntösbe bújt a csata végére. Lihegtem a fáradtságtól, s már magam sem tudtam, hogy egy-két pofontól eltekintve, szereztem-e más karcolást, vagy csak a démonok vére áztatott így el. Adam kérdésére egy bólintással, és utána egy jó kis vakarózással válaszoltam, majd megpróbáltam lerázni magamról a rajtam tanyázó vérplazmákat, beterítve velük a körülöttem lévő társaimat.
- Bocsánat, csak megszokás- próbáltam elnézést kérni tőlük, de ahogy elnéztem, mindenki arcát törölgette, így nem sok figyelmet szenteltek rám. Gyomrom már kezdett összeszorulni az éhségtől, és reménykedtem benne, hogy a győzelmet isteni lakomával fogjuk megünnepelni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hiroshi Raidon
Elemi mágus
Elemi mágus
avatar

Hozzászólások száma : 66
Aye! Pont : 2
Join date : 2010. Aug. 13.
Age : 24

Karakter információ
Céh: Titan Nose
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szer. Nov. 17, 2010 4:09 pm

Az a rengeteg ember, akik a táborban tartózkodtak, parancsszóra velünk együtt egy nagy támadó alakzatba álltak és úgy haladtunk, a megadott hely irányába. Én igyekeztem, a csapaton belüli kis csapatunk tagjai közelében maradni és a többiek sem nagyon szakadtak el. Nem tartott túl sokáig, mire elértük az első célállomást, egy démonok által megszállt falut. A kis rohadékok úgy tűnik tudták, hogy sereget szerveznek ellenük, mivel ők is összeszedtek egy hasonló, kisebb nagyobb démonokból álló sereget. Szinte tapintani lehetett a feszültséget, a szemben álló felek között és mindenki csak egyetlen szóra várt, melyet a parancsnok hamarosan teli torokból üvöltött.
- Támadás!
- TÁMADÁS!!! - Ordította az egész sereg, a parancsnokot ismételve és közben a két sereg megindult egymás felé. Mikor a két hadsereg összetalálkozott, szinte mást sem lehetett hallani, mint a kardok szüntelen csengését, valamint emberek és démonok kiáltásait. Kardomat előrántva, üvöltve rontottam neki a démonoknak és kezdtem neki az aprításuknak. Az első öt démon ellen, szinte nem is kellett mágiát használnom, mivel elég gyengék voltak, így a kardom is elég volt ellenük, de aztán szemben találtam magam pár erősebb példánnyal is. ~ Végre... már kezdtem azt hinni, hogy csak ezek a gyenguszok vannak. ~ Gondoltam, majd megindultam, két nagyobb termetű démon felé, melyek elég érdekesen néztek ki. Az egyik egy három méter magas, négy karú ocsmányság volt, aminek nem volt szája... vagyis az arcán nem, de hatalmas tenyereiben, több száz apró kis száj volt, melyekben csattogtak a penge éles fogak. Szerencsére ez a démon sem volt túl erős és két Lighting Bolt után vége is lett a harcunknak, de a másik már kicsit komolyabb ellenfélnek bizonyult. Éppen, hogy végeztem társával, egyből megindult felém és csak kicsin múlott, hogy a szintén három méter magas, szürkés színű, két fejű dög, melynek hatalmas fizikai ereje volt, nem vert laposra öklével. Egyik feje ocsmányabb volt, mint a másik, de nem nagyin volt időm elemezgetni, mert alig, hogy első támadását elkerültem érkezett is a következő. Megpróbáltam ráküldeni egy villámot, de a bőrének ez meg sem kottyant. ~ Ez így nem lesz jó, hogy csak védekezek és támadni sem tudom messziről.. ki kellene találnom valamit... Megvan. ~Jutott eszembe egy ötlet és megindultam a szörnyeteg felé. Miután elkerültem még egy ököl csapását, sikerült gyomrába szúrnom a kardomat, mire mind a két feje felordított, majd idegesen felém lendítette a karját, ami ezúttal telibe talált, én pedig hátrább repültem pár métert. Gyorsan felpattantam a földről és mikor a szörnyetegre néztem, láttam, hogy egyik feje rajtam szórakozik, a másik pedig dühösen méreget. ~PANCSER~ Csak erre gondoltam egy hatalmas mosoly kíséretében és egy újabb Lighting Bolt-ot egyenesen a démon hasából kiálló kardomra irányítottam, így a villámom, a kardom segítségével, belülről robbantotta szét a szörnyet és a belőle kiömlő trutyi hat méteres körzetben mindent beborított, így engem is. Miután arcomról jobb kezemmel lehúztam a trutyit, megkerestem a mesteremtől kapott kardot, mely ismételten megmentette az életemet és győzelemhez segített, majd megtisztogattam. Alig, hogy letöröltem kicsit a kardomat, Minden ember hangos üdvrivalgásba kezdett. ~ Ezek szerint mi nyertünk.~ Gondoltam mosolyogva, miközben szétnéztem és miután észrevettem társaimat, feléjük vettem az irányt, miközben pedig sétáltam egy hatalmasat korgott a gyomrom. ~Remélem lesz valami kaja is. ~ Gondoltam, miközben még mindig társaim felé haladtam, lassan lenyugodott bennem a harci szellem, mely a démonok utálata miatt tombolt bennem a harc közben és mikor oda értem a többiekhez, szokásos nyugodtságom ült az arcomra.
- Na kinek hogy ment? - Kérdeztem, mire mind felém fordították tekintetüket és elég furán néztek, majd mikor hajamról lecseppent egy jókora adag a démon trutyiból, mindannyian elnevették magukat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cancer
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 297
Aye! Pont : 5
Join date : 2009. Oct. 10.
Age : 28

Karakter információ
Céh:
Szint:
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   Szomb. Nov. 27, 2010 5:09 pm

A sereg elindulta következő faluba ám ekkora falu előtt egy fura emberállt.Ahogy végigmér benneteket a megvetés sugárzik belőle.
-Ilyen gyenge lények és az alattvalóimat pusztítják.Ez sértés.-Mondta majd a kardot rántott.
-Ez egy démon nincs kegyelem -kiáltotta a mágustanács vezetője. A többség azonnal megindult csak a mágusok Haboztak egy kicsit.Mivel ők érzékelték azt az anyagi mértéket nem ismerő hatalmat ami a szörnyből érkezett.a démon nagyot sóhajtott majd ezt mondta:
- Bár nincs rá szükségem de lássátok a teljes hatalmam.-A teste ekkor elkezdett átalakulni és egy szárnyas alakot vesz fel.Egy pillanat alatt eltűnik és mire észbe kaptok a sereg többségét jelentő gyalogság nagyja már oda is veszett...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Keresztes Hadjárat   

Vissza az elejére Go down
 
Keresztes Hadjárat
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: Fiore Királyság :: Máshol...-
Ugrás: