Quasar - Egy társ a bajban

A sikeres vizsga után mindenki kapott egy hét kimenőt, hogy hazatérjenek és elintézzék a magánügyeiket. Quasar már a beszédet követő másnap elhagyta az Akadémia Kollégiumát. Elbúcsúzott mindenkitől és sok sikert kívánt, majd az ideiglenes szállása felé vette az irányt. Sok társának nehezen ment a búcsúzkodás és az egyéb dolgok, mint az összepakolás. Másnaposak voltak. A beszédet követően este elmentek egy kocsmába és hajnalig vigadtak. Megünnepelték a sikeres vizsgát és a csatlakozást ahhoz az Egységhez, ahová szerettek volna menni. Sokat ittak, sokat mulattak, ez alól Quasar sem volt kivétel, ám ő odafigyelt mennyit iszik, épp a másnaposság miatt. Lassú léptekkel haladt hátán és jobbjában a táskáival, míg balban a tojását szorongatta. A Guruló Teknős nevű fogadóban szállt meg ideiglenesen, hol örömmel fogadták öt. Godwin, a tulaj nem győzte mutogatni hősünknek az esküvőn készült lakrima képeket. A feleségének kelletett leállítani a férjét, miszerint engedje fel a szobájába Quasar-t, hogy kipakoljon.
Hősünk épp az utolsó ruháját rakta el a szekrénybe, mikor recsegésre lett figyelmes. Először azt hitte, miszerint a polc az, amire rárakta a ruháit.
- Túl sokat pakolhattam volna a polcra? – gondolkodott el. Újból hallotta a recsegő hangot. Quasar közelebb hajolt a bútorhoz és figyelt. Megint hallotta, a hang azonban nem onnan jött, hanem mögüle. Hirtelen pördült meg és fordul hátra egyenesen az ágy felé. Az ágyon ott feküdt a tojás, amin megjelent néhány apró repedés.
- Ez kikel! Épp most kell ki! – szinte már kiabált meglepettségében. Egyre nagyobb és egyre több repedés lett a héjon. A tojásban lévő valami nem egy helyen próbált kitörni a tojásból. Talán néhány perc telt el azóta, hogy figyelte a kikelő állatot, azonban Quasar számára többnek tűnt. - Gyerünk ne add fel! Mindjárt sikerül! Már csak egy kicsi kell! Gyerünk! – ismételte egyfolytában. Biztatta az állatot, hogy ne adja fel. Már azon gondolkozott, miszerint segít a tojásban tartozódó állatnak kijönni, mikor a tojás végleg megadta magát és előbukkant a lény.
Az öröm és a meglepettség érzése egyszerre öntötte el hősünket. Örült, hogy megszületett és meglepődött a benn tartózkodó kinézetén. Egy nyolcfejű kígyó bébi csúszott elő a héjak közül és megszeppenve kezdett ismerkedni a kinti világgal.

Már egy hét telt el a nyolcfejű kígyó bébi kikelése óta. Azóta elég sok minden történt hősünkkel és újdonsült társával. Quasar Era-ban maradt és az ottani Rendfenntartó Egységhez került. Hősünk időközben elment Dana-hoz, a Tanács tudományos részlegének egyik tagjához és elvitte a kikelt, akkor még névtelen kígyó bébit. Azt remélte, így kikelve hátha tudja, milyen fajba tartozhat. Csalódnia kelletett, mert Merkal nem tudott válaszolni, helyette elküldte a Mágia Kutató és Fejlesztő Iroda helyettes vezetőjéhez, mondván ö tudhatja. Quasar megfogadta a férfi tanácsát és felkereste Merkal-t. Meglepődött azon, amit a tudós mondott. A nyolcfejű bébi kígyó egy egyszerű kígyó, csak annyiban tér el a normától, hogy egy fej helyett van még hét másik is. Az új ismeretekkel tért vissza a fogadóba, hol lakott. Quasar az ágyon ült és az elméjében visszagondolt a Merkal-al lezajlott beszélgetésére.
- Ha egy egyszerű kígyó, akkor miképp lehetséges az hogy nyolc feje van? – kérdezte hősünk kicsit ingerülten.
- Több ok miatt is megtörténhet ez a mutáció vagy, hogy jobban megérts változás! – folytatta tovább a papírok rendezését az asztalon - Most nem mennék bele a részletekbe, mert az bonyolult egy átlagember számára, azonban a legvalószínűbb, hogy nagy mennyiségű Mágikus erőnek, Eternano-nak volt kitéve az anyaállat.
- Ilyen megtörténhet? – kérdezte meglepetten.
- Igen. Nem túl gyakori de lehetséges. Fogalmad sincs mire képes a Mágia valójában! – mondta sejtelmesen az utolsó mondatot - Majdnem elfelejtettem, készülj fel, mert lehetnek még más különbségek is! Például a méretében vagy, hogy beszélni képes lesz. Jobb, ha számításba veszed ezeket.
Quasar úgyis tett, amikor Merkal a méretét hozta szoba megértette, nagyobbra nőhet az átlagosnál. Ahogy a munkája engedte folyamatosan beszélt a bébi kígyónak. Elmesélte azokat a történeteket, amiket még gyermekkorában hallotta Numata Nagyitól és olyanokat is, amit olvasott. Hősünk igazán akkor volt nagy gondban, mikor el kellett neveznie a kígyó bébit. Egy nevet adjon nekik vagy nyolcat. Nem kis fejfájás okozott a névválasztás. Quasar szerencséjére végül nem neki kellett dönteni, a kígyó bébi döntött helyette. Mesélés közben arra lett figyelmes hősünk, hogy néhány névnél, ami elhangzott a mesében egy-egy fej szokatlanul reagált. Mikor hősünk száját elhagyta a név az egyik fej mindig reagált rá. Így hát megoldódott részben hősünk gondja, azok után nevezte el a fejeket, amely nevekre reagáltak. Nem kevés idő és jó pár mese elmondása, mire mind a nyolcnak megtalálta. Így lett a nevük Nahato, Ithil, Vorg, Ragon, Arum, Nahm, Nahas, Asura.