Egy szokatlanul sötét éjszakán egy elég fura férfival találkoztam. Sötét köpenyével a szél játszadozott, tekintete sötét közönyt mutatott irányomba, haja rövid és vörös színű volt. Fejét felemelve azt vettem észre, hogy arcán több seb is tátong. Mindkét szemgödre alatt hatalmas táskák voltak, ezek szerint ő sem tudott sűrűn aludni. Minden bizonnyal neki is sűrű volt a napi rendje.
- Dead Shadorick, megkérnélek arra, hogy tarts velem! – Szólt a férfi mély, búgó hangnemben. Nem értettem, hova fel ez a nagy parancsolgatás, de nem is érdekelt. Nem nagyon akartam vele tartani, így ezt megpróbáltam gyorsan vele is tisztázni.
- Nem akarok veled menni, és nem is fogok. – Szóltam neki, mire mögötte több ember is feltűnt. Négy elég sötét tekintetű mágus figyelt rám. Nem voltak túl bíztatóak a számomra, ám nem is igazán érdekelt az ügy.
- Sajnálom, de ha kell, akkor azt mondták erőszakot is alkalmazunk. – Szólt az egyik nem rég érkezett fazon. Ismét csak terhelő tényekkel kellett szembenéznem. Öten voltak egy ellen, nekem pedig jelenleg még a szolgáim sem álltak rendelkezésemre. Egyértelmű volt, mihez is kell kezdenem.
- Legyen! Veletek tartok, de mondjátok meg miért! – Szavaim után az urak kacajban törtek ki.
- Mert mi így szerzünk társakat a céhbe. De nyugi, mi tudjuk, milyen mágiát is űzöl, mi magunk sem a legkedvesebb mágiát űzzük, így a csatlakozásod megengedett. – Mondandója nem igazán hatott meg, bár régebben megpróbáltam csatlakozni egy céhhez, mostanra már nincs bennem efféle inspiráció. Ám mivel nem tehettem mást, a fiúkkal tartottam, amelyben egy illegális klánra ismertem. Nem volt olyan ismert és hatalmas erővel sem bírt. Nem voltam ott olyan régóta, amikor egy másik fekete mágiát ismertem meg.
Az árnymágia számomra egy olyan dolog volt, amellyel még jobban meg tudtam védeni magam. A mesterem egy kissé öreg figura volt, hatalmas varázserővel. A csapat egyik tiszteletreméltó tagja volt, ám ennek ellenére úgy döntött segít rajtam. A többiek eléggé irigykedtek rám, hiszen nem sokukat tanította Zaharin. Bár nem igazán kedveltem a férfit, elárultam neki, hogy én bizony már nem sokáig fogok velük maradni. Őt nem igazán érdekelte a dolog, száméra teljesen mindegy volt, hogy itt vagyok-e vagy máshol. Pár napra rá az eseményre el is hagytam a helyet. Utánam mindössze két embert küldtek. Az egyikükkel amúgy sem ápoltam valami jó kapcsolatot, így nem volt meglepő, hogy rögtön egy árny ököllel akart lecsapni.
Szerencsére sikerült kitérnem a támadás elől, majd pár halottat szólítottam a föld alól. Szerencsémre hárman előbújtak a kérésemre, majd a férfi egy újabb sötét ököllel támadt. Ez elől már nem igazán bírtam kitérni, ám láthatóan sietetett a támadással, így csak rövid ideig nem kaptam levegőt, majd egy kis vérköpés után egész jól lettem. A három hullám egy falként állt előttem, ám a fazon egy saját maga által kreált mágiának köszönhetően a lábát is bírta árnyékként használni, a három szolgám pedig evvel a rúgással elintézte. Az a kis lépéselőny, amelyet a mágia használata miatt kaptam kihasználtam egy erős árny ökölre. Majd, miközben ő is vért köpött én egy csigolya ostort idéztem a föld alól. Avval rontottam az ellenfelemnek, mire ő egy újabb árny lábbal akart volna támadni, ám még időben sikerült felugranom előle. Az ostorral rögtön a vállára próbáltam volna ütni. Ám utolsó erejét latba véve sikerült elkapnia eszközömet és magához húznia annak segítségével. Keze csupa vér volt a kemény eszköz miatt, ám ő nem törődött evvel. Csak egy kiáltást engedett meg magának.
- Intézd el, Haruno! – Szavai után az újonc szólalt meg.
- Te is tudod, hogy nem ezért vagyok itt, ám tőled most elbúcsúzom, jó utat! – A kölyök látta azt, amit az ellenem nem láthatott, ugyanis az egyik hullám az erdőt kihasználva a háta mögé lopózott. A hulla nem vacakolt rögtön átharapta nyakának hátsó részét. A vér kispriccelt a férfi testéből, majd a falatozáshoz a többi szolgám is csatlakozott. Ezt a srácot semmi kedvem nem volt szolgaként használni, így inkább olyanná tettem a testét, amit senki nem bír használni.
- Gratulálok, elhagyhatod a céhet! Ám nem mondhatsz el semmit sem vele kapcsolatban, továbbá a korábbi munkaadóinkkal sem veheted fel a kapcsolatot. Bár, ez nálad igazából semmit se jelent, de ez egyfajta kötelezettség. Ja, egyébként könnyen lehet, hogy még mások is végezni akarnak majd veled a céhből.
*Időugrás*
Napokkal a kis harc után egy igen fura fazonnal találkoztam. Számomra úgy tűnt, hogy ő is a volt klánom tagja, de talán pont emiatt kezdtem el aggódni. Végül csak pár szót intézett hozzám és két könyvet nyújtott át nekem.
- Ezt a mesterünk küldi neked. Az egyikben az árnymágia további varázslatait találod meg, amíg a másikban az alakváltásról találsz pár dolgot, hogy el tudj menekülni, ha szükséges. – Szavai után a férfi mit sem törődve haladt tovább. Pár nap múlva meg is tanultam a medvévé illetve farkassá való változást. Majd a legközelebbi faluban eladtam az avval kapcsolatos olvasmányt.
Szer. Nov. 03, 2010 9:24 am