Név: Daietsu Shin
Nem: férfi
Életkor: 16
Mágia: Fegyver Mágus (És ha lehet ezt a technikát választanán: Magic Spear /Mágikus Dárda/ )
Klán: Titan Nose
Kinézet: Fekete haj, fehér szem, közép magas termetű, átlag bőrű, viszonylag jóképű mágus
Jellem: kedves, segítőkész, fegyver mániákus, mindig settenkedik valamiben ami általában valami szívatás,
Felszerelés: ruha, és nagyon semmi, hiszen idézem fegyverem
Előtörténet:
Egy boldog élet:
Az életem nagyon jó volt, apám egy híres Fegyver Mágus volt. Azt akarta hogy lépjek az ő nyomdokaiba és én is legyek Fegyver Mágus. Viszont eléggé ügyetlen voltam a Fegyver mágiához; és részben azért nem akartam Fegyver Mágus lenni, mert igazából őket, csak kérdéses mágusoknak tartották. Apám és köztem nem volt jó kapcsolat, nem sokat törődött velem.
Apám egyszer egy küldetésre indult, egy társával, ahonnan nem tért vissza, csak a társa.
Az apám imája:
A társa egy levelet nyújtott nekem, amiben ez állt.: ”Nem tudom meddig bírjuk, fekete mágusok támadtak ránk, a küldetés közepén. Nem tudom meddig bírjuk. Szorult helyzetben vagyok, a szabály szerint a küldetés teljesítése a fontos, de a társam veszélyben van, nem tudom eldönteni, de végül a társamat mentettem meg, az életem árán.” Szíve mélyén, apám jó embert volt, csak rossz tartották, mert nem sokat foglalkozott velem.
A szabály:
Az ügyetlenkedésnek vége van, az apám régi társa, segített a tanulásban, gyakorlásban, elég erős lettem bár mindenki azt mondja hogy túl sokat törődök a szabályokkal. Ezt nem tudták olyan sokan: Apám levele.: ”Nem tudom meddig bírjuk, fekete mágusok támadtak ránk, a küldetés közepén. Nem tudom meddig bírjuk. Szorult helyzetben vagyok, a szabály szerint a küldetés teljesítése a fontos, de a társam veszélyben van, nem tudom eldönteni, de végül a társamat mentettem meg, az életem árán.”
Ezért tartom be a szabályokat, apám életét vesztette, én nem akarom ezt a hibát elkövetni. Végül sok edzés, tanulás, gyakorlás árán; Fegyver mágusnak mondhattam magam, így elhatároztam, hogy belépek a Titan Nose klánba, apám is abban a klánban volt, sokan ismertek így hát nem kellet győzködnöm, bevettek a Titan Nose klánba; azért mert ők a szabályokat betartják, és nem tűrnek illegális mágiát. Nagyon tetszett a klán, itt jó volt.
Ugyan az a hiba:
Engem is küldetésre hívtak, méghozzá egy társsal. Nagyon féltem hogy bekövetkezik "ugyan az". A félelmem valósággá vált, a társam elrabolták, mert gyenge volt. És kettő választásom volt, a társam megmentése, vagy pedig a küldetés sikerrel való teljesítése. A küldetést választottam, és mikor a faluba visszaértem, mindenki gyávának, gyalázatosnak szólított. Apám régi társa így szólt:
- Apád tudta hogy elköveted ezt a hibát, ezért tette ő azt, mert ez az igazi szabály: "Aki a szabályt megszegi söpredék nek hívják, de aki a bajtársát cserben hagyja, az annál is rosszabb."
- Igen, belátom most már én is. -Lehajtottam a fejem és halkan feleltem.
Ezen elgondolkodva, valamivel egy picit jobb mágus lettem.
Apám elvesztése nagyon megviselt, a szívem mindig sírt bár nevettem. De itt nem szabad feladni, fiatal vagyok! Van még időm sírni. Apám meghalt, de az élet nem állt meg, újabb s újabb kihívások várnak rám, míg élek.
Utószó:
Nagyon erős voltam, és nagyon jól használtam a megidézett fegyvereket. Leginkább a Magic Spear-t használtam, a dárdákkal jól bántam. És próbáltam még minél jobb mágus lenni, hogy egyszer erősebb legyek mint az apám, és én legyek minden idők legnagyobb mágusa, Daietsu Shin néven.