HomeCalendarGy.I.K.TaglistaRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Csüt. Nov. 11, 2010 12:56 pm

Szint: D

Helyszín: Emoren

Jutalom: 50.000 gyémánt fejenként


Elizabeth Colmen: az utcán hallasz pár elejtett szót egy különös gyilkosság- és eltűnéssorozatról Emoren kisvárosban, amely felgöngyölítésével a városőrség hiába próbálkozott. Most mágusokat bérelnek fel, 50.000 gyémántos jutalom a kézrekerítőnek.

Bonnie:
a Dragon Fangben találkozol a megbízással, miszerint 50.000 gyémánt jutalom üti azok markát, akik felgöngyölítik az Emoren szegénynegyedbeli gyilkosságok ügyét.

Seraphine Mortalité: maga a klánmester bíz meg a küldetéssel, hogy megölj egy Emoren városában bújkáló nekromantát. A nekromanta kifejezetten tehetséges, de elszökött a klánból, és nem engedhetitek meg magatoknak, hogy kifecsegje a titkaitokat. Azt tanácsolja, hogy a szegénynegyedben kezdj el kutakodni, hisz ott lehet a legkönyebben elbújni.

Mindannyian írjátok le a küldetés felvételét, és az utat Emorenbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Csüt. Nov. 11, 2010 2:56 pm

Már egy hete is megvolt annak, hogy beléptem a Skull Order-be, mikor a klánmester magához hívatott. Most is ugyanannál az asztalnál ült, mint mikor először láttam meg, bár akkor még nem tudtam, ki is ő. Őszintén szólva nem is érdekelt.
Sariel-el együtt odasétáltunk és leültünk a körasztalnál. Sariel ma egy fehér inget, mélyszürke nadrágot és egy ehhez illő szürke mellényt és egy elegáns nyakkendőt viselt.
- Mindig veled van? – kérdezte a mester nézve a csontvázat.
- Sariel-el elválaszthatatlanok vagyunk. Igaz kedvesem? – azzal rámosolyogtam és lágyan megsimítottam az állkapcsát. Mester felnevetett, aztán egy képet csúsztatott elém.
- Öld meg.
- Hol találom?
- Emoren városában. Nemrégiben szökött el a klánból és olyan titkok tudatában van, ami nagyon nem tenne jót nekünk, ha kitudódna. Tehetséges nekromanta volt, de az árulásáért bűnhődnie kell.
- Nekromanta?
- Igen az – felelte vigyorogva és az arcomat kezdte fürkészni. Ez a megbízatás remek alkalom volt számomra, hogy közelebb kerüljek Sariel felélesztéséhez. Talán vannak használható jegyzetei, vagy ha nem is a testét felhasználhatom a kutatásaimhoz.
- Rendben. – mondtam a mesternek, majd fölálltam – Indulunk kedvesem.
- Még valamit. Ha elfogadsz egy tanácsot, akkor a szegénynegyedben keresd. Ott a legkönnyebb elrejtőzni. És ha már a rejtőzésnél tartunk…
Ekkor a vaskos, szőrös kezét a mellette lévő falon egy árnyékba dugta és kihúzott belőle egy fekete ruhadarabot és a kezembe dobta. Széthajtottam és egy utazó köpeny volt.
- A társad eléggé kilóg a tömegből és ha lehet kerüld a feltűnést.
Bólintottam, majd odaadtam Sariel-nek a köpenyt, aki azonnal magára kanyarította és a fejére húzta a csuklyát. Az „arca” teljesen homályba burkolózott, mégis, ha esetleg valaki jobban megnézte volna a megtestesült zord kaszást hihette volna róla.
A városban volt egy kicsi állomás. Sariel-el odamentünk és felszálltunk az első Emoren-be tartó vonatra. Végig szorosan Sariel-hez bújtam az egész út alatt, ami nem volt több másfél óránál, majd a vonat csikorogva megállt az Emoren állomáson és leszálltunk róla.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Csüt. Nov. 11, 2010 3:45 pm

~ Jaj, de szép is ez a tó.. ~ Dünnyögöm magamban mosolyogva. Era egyik tava ez a sok közül, mégis, itt csak nagyon kevesen fordulnak meg. Többségük magányos fiatal, de akadnak itt párok is. Itt télen senki se szokott korcsolyázni szinte, de én vagyok azok közül, akik néha nagyokat taknyolnak a csúszós jégen. Sóhajtok egyet, mire elfojtott kuncogásra leszek figyelmes, egyre többre, és arra, hogy valami szúrja az oldalamat. Viszont nem látok magam körül senkit...
A Dragon Fang ebédlőjében ébredek egy asztalon, arra, hogy Sebastian böki a bordámat, és körülöttem körülbelül 6 férfi beszél egymáshoz, néha pedig nevetve az asztalra csap. Amint a férfiak meglátják, hogy felébredtem, pénzt és boros üveget lóbálva kezdenek ordítozni.
- Csak még egy menetet! Csak még egyet! Én fizetem!
- Nem, én!
- Bonnie - chan az enyém lesz!
Egy rövid verekedés veszi kezdetét, de Sebastian nyugton marad.
- Mi történt, Sebastian?
- Körülbelül 30 férfi legénybúcsút tartottak tegnap a klánházban, mivel Ryuko férjhez megy. Te pedig a buli közepén betoppantottál, és a férfiak rád vetették magukat, aztán leitattak. Onnantól kezdve pedig te táncoltál... az asztalokon.
- Te úristen! Ugye azt nem...?
- Nem, elég jó koreográfiád volt, azt hiszem, kicsit magadnál is lehettél, mert a fiúk nem tudtak elkapni. - válaszol vigyorogva.
- Ahhm... értem. Istenem... - fogom a fejem.
- Bonnie - chan!
Úgy látszik, a bunyó véget ért.
- Sebastian... - nyögöm.
- Jól van, emberek, oszlás van! Ez egy ebédlő, nem sztriptízbár. - ezután Sebastian kitárja a karjait, "kordont" építve elém.
Az egyik férfi, történetesen Ivan, sunyin átmászik Sebastian keze alatt, de mielőtt még hozzámérne, a farkammal elkapom a kezét. Ezután Sebastian átváltozik egy elefánttá, és az egyik lábával leteperi Ivan-t.
- Azt mondtam, nem sztriptízbár!
- Jól van, jól van, megértettem, csak nehogy összenyomj. Pápá, Bonnie - chan!
Inkább elindulok a küldetésfalhoz, mivel híján vagyok már a pénzemnek. A küldetésfal elé állok, becsukom a szemem, és véletlenszerűen rábökök az egyik küldetésre. Letépem, és elkezdem olvasni.
- Hmm, egy gyilkossal lenne dolgom? Nem rossz pénzért, bár kicsit keveslem. Na mindegy, ha így hozta a sors, akkor vállaljuk el!
Odamegyek a pulthoz, és rögtön megmutatom a küldetést, majd elmagyarázom, hogy elvállalom.
Kint a vonat állomáson sietősen kell jegyet vennem, mivel a vonat perceken belül elindul. Mire megtalálom a vágányt, és felugrok a vonatra, az épp elindul. Nagyot sóhajtok, és megnyugodok. Leülök az egyik ülésre, bár szabadon válogathatnék, mivel szinte az egész vagonban senki sincs, így eléggé eseménytelenül telik el az utazás.

Emoren-ben leszállva csalódottan állapítom meg, hogy ez csak egy tipikus kisváros/falu, ki hogy nevezi. Egy ilyen szegény helyen miért gyilkolna bárki is, mi oka lenne rá? Nem értem én ezeket az embereket...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Csüt. Nov. 11, 2010 5:50 pm

Magnóliában sétáltam ebédem után, s szomorúan állapítottam meg, hogy nem maradt valami sok gyémántom, komolyan már szinte rablás mennyit képesek elkérni egy ebédért. Azonban gyémánt szükségletem ellen elkezdtem a városban nézelődni hátha valamelyik utcán találok valami küldetést vagy valami munkát. Egyszer csak egy érdekes beszélgetésre lettem figyelmes az egyik utca sarkon:
-Halottad Emorban sokan eltűntek és sokakat megöltek és már mágusokat keresnek emiatt- hallottam egy férfi hangot miközben valakivel beszélgetett nem is figyelve a beszélgetés többi részére indultam el a vonatállomásra, nem érdekel mennyit fizetnek vagy milyen nehéz is a munka. Gyémántot szerezhetek és ennyi, most elég is volt számomra.
Mikor az állomásra értem meg is vettem rögtön jegyemet Emorba, s ez után siettem is a vonatra mivel az nem sokára indul és nem akartam lekésni így sietős léptekkel haladtam a megfelelő vágány felé ott fel is szálltam a vonatra s kerestem egy helyet ami nem volt nagyon nehéz hisz a vagonban csak pár embert láttam, de nem is baj. Legalább nincs hangzavar és van is ülőhelyem. Táskám magam mellé rakva üldögélek a vonaton mikor végre oda ér a vonat Emorba.
Miután leszálltam a vonatról körülnéztem s meglepődve tapasztaltam, hogy csak egy kis városkáról van szó. Hogy tűnhetnek itt úgy el emberek, hogy nem tudják ki a tettes?


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:03 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Pént. Nov. 12, 2010 8:37 am

Elizabeth, Bonnie: Amint megérkeztek a városba, a városőrséghez indultok, elvégre ők tudnak egyelőre a legtöbbet az ügyről (arra kérlek titeket hogy itt találkozzatok). Itt egy szigorú, parancsoló kinézetű felügyelő köszönt titeket. Elmondja, hogy az áldozatok eddig kivétel nélkül a szegények közül kerültek ki, és különös brutalitással lettek meggyilkolva: sokaknak a hasuk felvágva, némelyik testrészük vagy belső szervük hiányzik. Vannak bejelentések eltűnt emberekről, de nincs rá bizonyíték, hogy összefüggésben állnának a gyilkosságokkal (bár a felügyelő szerint egy ügyről van szó). Végül hozzáteszi, hogy minden embere őrjáraton van, nem tud sajnos segíteni nektek. Azt tanácsolja, hogy kutassátok át a sikátorokat, hátha ti mágusok észrevesztek valamit, amit a városőrség nem. Postotok addig tartson, hogy elkezditek a kutatást a sikátorban.

Seraphine: Mestered tanácsa szerint a szegénynegyedben kezded a kutakodást, ahol a különböző pletykák és rémhírek mellett azt is hallhatod, hogy újonnan a helyi temetőben holtak kísértenek. Még a negyed hiszékeny népe is fenntartással kezeli ezt a hírt - hisz sokan járnak arra, és nem láttak semmit - de mivel nekromantát keresel, ez egy tiszta és jól követhető nyomnak tűnik, bár nem teljesen hiteles. Azt, hogy ezt az információt pontosan hogy szerzed meg, rád bízom. Postod addig tartson, hogy elindulsz a temetőbe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Pént. Nov. 12, 2010 2:50 pm

Az állomás a település központjában volt, így a külső gyűrű felé vettem az irányt. Némi sétálás után elkeveredtem a szegény negyedbe. Egyből feltűnt, amikor beértem a negyedbe. A romladozó házak, a rendetlen utcák, mind-mind erről árulkodtak. Nem sok hiányzott, hogy az ember ezt akár nyomornegyednek titulálja. Bár talán egy helyi arisztokratának éppen édes mindegy lett volna.
Sariel-el végig jártuk az utcák nagy részét, de semmit nem találtunk, ami a szökevény nekromanta nyomára vezetett volna. Végül betértem egy boltba. Az ajtó nyitását egy kis csengő csilingelése jelezte, mire a túloldat egy függöny mögül előbukkant egy férfi és beszaladt a pult mögé.
- Miben segíthetek?
- Ezt a férfit keressük. Nem látta? – nyújtotta oda neki Sariel a fényképet csontos ujjival. A férfi pupillája ki tágult és remegve nézett fel Sariel-re és meglátta a csuklya alatt a „csontos arcát”. Ijedten hátrálni kezdett egészen a falig. Arca verejtékezésbe kezdett.
- H-hát igaz… A holtak értünk jöttek… Kérem… Ne… - hebegte remegő hangon. Furcsán néztem rá. Nem értettem miről beszél.
- Miről beszél?
A férfi nem felelt csak reszketve meredt előre Sariel-re. A némasága hamar felbosszantott és akaratom szerint Sariel előre nyúlt és elkapta a férfi ruhája nyakát, majd a pulthoz rántotta. Másik kezével rátenyerelt a férfi fejére és a pultra nyomta.
- Még egyszer felteszem a kérdést. Miről beszélt az előbb?
A férfi szemgolyói felém fordultak és kétségbeesés tükröződött belőle.
- A holtak! A temetőben a holtak kísértenek! Rengetegen meghaltak már vagy tűntek el. Kérem… ne öljön meg… - mondta a végét már könnyes szemmel. Sariel elengedte a férfit és gondolkozóba estem. Ezzel kaptam valami kiindulási pontot. Ez után a következő hely, ahova ellátogatunk tehát a temető volt.
Megkérdeztem még a temetőhöz vezető legrövidebb utat. A férfi remegő hanggal elmagyarázta. Ekkor már fordultam volna el, de megpillantottam oldalt a falon egy különös díszt. Egy rapiert. Elkerekedett a szemem. Ilyenje volt régen Sariel-nek is. Emlékszem, rengeteget gyakorolt vele az edzőtermében. Szinte mindig vele mentem és néztem őt.
Parancsomra Sariel leemelte a fegyvert, mire a boltos felülkerekedett félelmén és hőbörögni kezdett.
- Öld meg. Túl sokat tud.
Sariel kihúzta a vívótört a tokból és maga elé tartott, aztán a következő pillanatban már vér sercent ki a falra, a férfi pedig holtan rogyott össze. Sariel visszatolta a rapiert a tokjába, majd az utazó köpeny alá, az övére fűzte.
Magunk mögött hagytuk a boltot és a temető felé vettünk az utunkat.

/ Sariel fegyvere /
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Pént. Nov. 12, 2010 9:05 pm

~ Ki az, kik azok, akik biztos tudnak az ügyről? Pontos információ kéne, hm... ~ Gondolkodom, azt imitálva, mintha a nem létező szakállamat pödörgetném. ~ Hát, persze, a városőrség. ~
Elindulok, de rövid idő után rájövök, hogy végül is pontosan azt se tudom, hol vagyok, nem hogy találjam meg a városőrséget. Odamegyek egy öreghez, hogy megmutassa, hátha tudja, hol van, de ő csak ijedt, gyanakvó fejjel elhajt. Odamegyek, egy fekete hajú, fiatal, körülbelül korombeli nőhöz, hátha ő majd megért. Megkocogtatom a vállát, mire ő ijedten rezzen össze, és miután hátrafordul, kérdő tekintettel néz rám. ( Ez lennél te, Elizabeth. )
- Bocsi, nem tudod, merre van a városőrség?
- Nem, én is azt keresem. - feleli.
- Talán... megölték valakidet?
- Nem, épp azért jöttem, hogy felgöngyölítsem ezt az ügyet.
- Azta, én is!
Elindulunk, és tovább érdeklődünk, mire az egyik férfi rászánja magát, és elmeséli, merre találjuk azt. Sikerül odatalálnunk, és ahogy belépünk az épületbe, egy igazi katonás kinézetű felügyelő köszönt minket.
- Jó napot, hölgyeim! Mi járatban?
- Szeretnénk tudni a részleteket erről a gyilkolós ügyről, ugyanis ez ügyben jöttünk. Mágusok vagyunk.
A férfi hátradől a székében, és hintázni kezd rajta. Gondolkodik azon, hogy vajon beavasson-e minket, de a "Mágusok vagyunk" mondat meggyőzi.
- Nos... Eddig minden áldozat a szegényekből voltak, bár itt nagyon nincsenek is gazdagok. Mindegyiket brutálisan ölték meg, vagy legalábbis miután megölték felboncolták, például kibelezték, vagy ilyesmi. A nyomozással kapcsolatban... minden emberem dolgozik vagy ezen az ügyön, vagy máson, szóval ebben nem tudok segíteni. De egy tanács, hogy nézzétek meg szépen a sikátorokat, hátha valamit észrevesztek, amit mi nem. Végül is.. mágusok vagytok.
- Köszönjük... mi mennénk is. Viszlát!
Kilépünk az ajtón, és elindulunk a legközelebbi sikátor felé. Elosztjuk, ki hol kutat, és nekikezdünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szomb. Nov. 13, 2010 11:07 am

Lassú léptekkel indulok el miközben folyamatosan nézelődök.~Vajon kik tudnának valamit mondani az ügyről? Talán a városőrségnél valaki tud mondani valamit már csak egy probléma van! Merre van a városőrség?~ Mivel nincs sok ötletem, hogy merre induljak el így a legelső embert szólítottam le aki velem szembe jött.
-Elnézést! Meg tudná mondani hol van a városőrség?- Érdeklődök kíváncsian azonban a nő akit leszólítottam csak gyors megrázza a fejét és ott is hagy engem mondhatom remek, milyen segítőkészek itt az emberek. De még mielőtt továbbindulhatnék hátha találok valakit aki segít, valaki megkocogtatja a vállam aminek köszönhetően meg is ijedtem egy kicsit majd érdeklődve fordultam a lányhoz.
- Bocsi, nem tudod, merre van a városőrség?
-Nem, én is azt keresem.
- Talán... megölték valakidet?
- Nem, épp azért jöttem, hogy felgöngyölítsem ezt az ügyet.
- Azta, én is!- Felelte boldogan. Ezek szerint akkor nem én vagyok az egyedüli mágus aki megakarja oldani ezt az ügyet, de nem baj legalább nem leszek egyedül.
Ennek a rövid kis beszélgetésnek köszönhetően együtt indulunk el a városőrség keresésére s miután jó pár embert megkérdeztünk egy férfi végül elmondja, hogy merre is kéne mennünk. Mikor beléptünk az épületbe egy katonás kinézetű felügyelő köszönt minket.
- Jó napot, hölgyeim! Mi járatban?
- Szeretnénk tudni a részleteket erről a gyilkolós ügyről, ugyanis ez ügyben jöttünk. Mágusok vagyunk-Válaszol helyettem is Bonnie így én inkább egyenlőre nem mondok semmit.
- Nos... Eddig minden áldozat a szegényekből voltak, bár itt nagyon nincsenek is gazdagok. Mindegyiket brutálisan ölték meg, vagy legalábbis miután megölték felboncolták, például kibelezték, vagy ilyesmi. A nyomozással kapcsolatban... minden emberem dolgozik vagy ezen az ügyön, vagy máson, szóval ebben nem tudok segíteni. De egy tanács, hogy nézzétek meg szépen a sikátorokat, hátha valamit észrevesztek, amit mi nem. Végül is.. mágusok vagytok.
- Köszönjük... mi mennénk is. Viszlát!- Köszönök el majd Bonnnieval együtt lépek ki az ajtón.
-Engem Elizabethnek hívnak! És téged?- Érdeklődök mivel azért jó lenne tudni a lány nevét mivel lehetséges, hogy együtt fogjuk megoldni ezt az ügyet vagy legalábbis én örülnék ha nem egyedül kéne kutatnom.
-Bonnienak hívnak- Válaszol mire én csak mosolyogva bólintok majd körülnézek s mikor már odaértünk a sikátorhoz elosztottunk, hogy ki merre kutat s én ennek megfelelőn kezdek nyomok után kutatni hátha mi több sikerrel járunk mint a városőrség tagjai.


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Kedd Nov. 16, 2010 2:42 pm

Bonnie, Elizabeth: körbejárjátok a sikátort, de semmi különöset nem találtok... sőt, igazából senkit sem találtok. Ennek okát meg is látjátok, amint ismét találkoztok egymással: a szűk sikátorban mindkét oldalról 4-4 néma zombi vonszolja magukat felétek. Amint közelebb érnek, láthatjátok, hogy hasuk fel van metszve, és számos belső szervük hiányzik...

Postotok addig tartson, hogy legyőzitek a zombikat, és eldöntitek, hogy hol folytatjátok a kutatást.

Seraphine: már kissé messzebbről is hallod a halál suttogását, de a temetőbe érve már biztos vagy benne: egy nekromanta megbolygatta a sírokat. Ekkor lép elő a középen álló kripta mögül két méretes élőholt. Rögtön látod, hogy testük különböző darabokból lett összevarrva, nem egy testhez tartoztak eredetileg. Az egyiknek éles csontkinövései vannak, a másiknak pedig denevérszerű szárnyai, amelyekkel némileg repülni is tud.

Postod - mivel ellenfeleid erősek - egy patthelyzetig tartson.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szer. Nov. 17, 2010 11:15 pm

Már mikor közeledtem a temetőhöz érezte, hogy valami nincs rendben. A halál aurája vette körbe az egész helyet. A nyikorgó rács kapu tárva-nyitva állt. Belépve már egyértelmű vált, hogy a nekromanta, akit keresek járt itt és ő felelős a városban lévő felhajtásért. Már csak meg kellett találnom és likvidálnom.
Sariel-el bentebb mentünk a temető szíve felé, hátha találunk valami nyomot, amin tovább mehetnénk. A sírkövekkel borított hely epicentrumában egy hatalmas kripta mögül két termetes élőhalott bukkant elő.
Ami rögtön feltűnt bennük, hogy ezek nem egy testből valók voltak. A varratok és a különböző színű bőrfelületek, mind erre utaltak. Kezdett egyre jobban érdekelni ez a nekromanta. Értékes tudása lehetett, ami biztosan hasznos számomra és meg kell szereznem.
Mindketten elég eltorzult teremtmények voltak. Az egyikükből csont kinövések voltak a teste különböző részein, mint a térd, könyök, kulcscsont, valamint a kézközépcsont kettévált és az egyik fele hegyes szuronyként kivált a kézfejből. A másik hátából pedig denevéréhez hasonló démoni kinézetet kölcsönző szárnyak lógtak ki.
A nekromanta érdekes szintre fejlesztette képességeit.
- Drágám, ha kérhetem…
Sariel előhúzta újonnan szerzett kardját és vívópózba állt, majd amint a csontos zombi elé lépett kecses mozdulatokkal szúrást adott le. Kettőt a mellkasba egyet pedig a májba. Látszólag nem zavartatta megát és tovább haladt. Sariel ezúttal a fejre ment. Megkísérelte levágni, azonban ezt már nem hagyta. Fölemelte a csontos kezét és azzal védte ki.
Eközben a denevéres zombi kiterjesztette a szárnyait és fölreppent, majd a magasból csapott le rám. Oldalra ugrottam és előrántottam a kukri késemet a táskámból. Újból a magasba emelkedett és felém száguldott, ám ezúttal vártam rá. A kellő időben ugrottam arrébb és a pengével végig hasítottam az oldalát. A lény becsapódott egy sírkőbe.
Visszanéztem Sariel-re, de nem hittem a szememnek. Abban a szörnyűséges pillanatban szúrta át a ruháját a csontos kezével és törté szét néhány alsó bordáját.
- Neeeee!
Nem figyeltem eléggé Sariel-re. Hisz a pontos irányításom nélkül nem képes precíz mozdulatokra. Csak egyszerű mozgásokra és parancsokra képes. A folyamatos figyelmem és varázserőm rá fordításának köszönhetően képes élő embert meghazudtoló cselekvésekre.
A lény felé hajítottam a késemet, ami pörögve felé szállt és beleállt a fejébe, majd oldalra dőlt.
- Sariel! Drágám!
Odarohantam hozzá és az ölembe vettem. Simogatni kezdtem a fejét és magamban motyogtam, hogy semmi baj nem lesz. Minden rendben lesz.
Ekkor mellettem a sírkő törmelék közül feltápászkodott a denevéres lény és szinte vele egyszerre a csontos zombi is felkelt a földről, persze a kés továbbra is kikandikált a fejéből.
Dühös tekintettel emeltem fel rájuk a fejemet. Megszüntettem az irányítást Sariel fölött és egy halottra való koncentrálás helyett a temetőben lévő összesre kezdtem el. A földkupacok rezegni kezdtek és kezek jelentek meg, majd hozzá tartozó fej, törzs és a többi testrész. Halottak egész serege bújt elő a földből és indult meg a két szörny felé. Fölkaptam a földről Sariel rapierjét és reménykedtem, hogy a számbeli fölényem valamiféle előnyhöz juttat az ő szívósságuk és erejükhöz képest.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Pént. Nov. 19, 2010 10:35 pm

Akárhogy kutatunk, semmi nyomot nem lelünk, pedig elmondhatjuk, hogy próbálkoztunk. Fáradtan nézek magam elé, majd mikor nem nézek előre, és épp mennék ki a sikátorból, összeütközök Elizabeth-tel. Csodálkozva, kicsit ijedten kapjuk egymás felé a tekintetünket, de aztán csak jót kuncogunk a vicces baleseten.
Aztán amikor elnézek Elizabeth válla mellett a mosoly ráfagy az arcomra. Lassan görbül lefele, és kerekedik ki a szemem, mire Elizabeth is észleli, mi a gond.
~ Körbevettek minket. A zombik. Nem is akárhány. Nyolc darab... mindenkire jut négy.. ~ forgok, úgy érzem, enyhe sokkot kaptam.
Hátat fordítunk egymásnak Elizabeth-tel, és a másik hátának dőlünk.
- Liza, ha szólíthatlak így... tied az az oldal, amelyik a kijárat felé vezet. Én addig elszórakozok velük. - bökök a fejemmel a saját oldalamra.
- Benne vagyok.
Nem igazán figyelem, Elizabeth támadásait, annál inkább el vagyok foglalva saját magammal. Nem gondolom úgy, hogy a zombikra hatnának az illúziók, mégis, úgy döntök, megpróbálom.
- Basic Illusion: Audition! - motyogom el, és a zombik számára illúziót hozok létre. A hang, amit hallanak, az, hogy épp egy nőt trancsíroznak fel. Mikor nem figyelnek, hozom létre a többi illúziót.
- Basic Illusion: Vision!
A következő illúzió már hatásosabbnak bizonyul, mivel a zombik mögött a hang gazdája, egy nő jelenik meg, aki már fel van trancsírozva, igaz, a gazdája sehol, de a zombik örömmel veszik felé az irányt.
Szegények nem lehetnek túl intelligensek, mivel ahogy nyúlnának hozzá, az első eldől, majd dominó-szerűen dőlnek vele a többiek is. Az utolsó érdekes, hogy nem követi az első három példáját, de neki már úgyis mindegy - egy nagy csatakiáltással rúgok a feje felé, és ő döbbentem nyög, miközben a falon placcsan a feje.
A másik három, halálhörgéssel kelnek fel, és néznek bárgyún elbukott társukra, majd felém veszik az irányt. Én megrecsegtetem az ujjaimat, és újabb csatakiáltások közepette kezdek el behúzni nekik. Ahogy az egyik elrepül, jön a másik, és így tovább, amíg folyton fel kelnek.
Körülbelül 25. próbálkozásra az egyiknek ellazul a varrás a fején - mivel csak oda van varrva - és a nagy bogyó a nyakán leesik, mire ő is térdrezuhan, jelezve társainak, itt a vége.
A másikat a derekáról szakítom le egy rúgás - ütés - térdelés kombóval, hát, ő se nagyon folytatja harcot. Már csak egy maradt. Utolsó erőmet beleadva kezdem el ütni, verni, rúgni, ahol érem, már neki is szakadoznak le a fülei, orra, néhány ujja... Addig, amíg nem végzek vele úgy, mint az elsővel, csak neki az öklöm jelenti ezúttal a végzetet.
- Fúúúúj! - törölgetem a kezemet a ruhámba, mivel trutyis lett. Enyhén ott maradt a zombi végkifejlete...
Miután Elizabeth is végez, beszélni kezdünk egymásról. Megállapítjuk, hogy ez nem véletlen, és hogy eléggé gyanús.
- Menjünk tovább egy másik sikátorba...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Hétf. Nov. 22, 2010 2:35 pm

Jobbra, balra nézek mindent ahol csak találhatnánk valami nyomot, de semmi még egy apróság sem. Az nem lehet, hogy minden nyom nélkül tűnjenek el az emberek, ezen gondolkozva megye vissza Bonniehoz, akivel figyelmetlenségemnek hála össze is ütköztünk. Először nem is tudtam kinek mentem neki így gyors ránéztem a velem szemben állóra s mikor felnéztem rögtön el is mosolyodtam.
Aztán meglepettem tapasztalom, hogy Bonnie arckifejezése egyik pillanatról a másikra változik s csak ekkor pillantom meg azt a négy zombit aki Bonnie mögött áll s "társam" arckifejezéséből arra következtetek, hogy mögöttem is áll egy pár hulla.
Hátat fordítunk egymásnak Bonnieval majd az előttem lévő zombikat kezdem el figyelni.
-Benne vagyok- válaszoltam elég tömören majd egy pillanatra elgondolkoztam, hogy mit használjak a zombik ellen végül döntésem kedvenc fegyveremre esett egy csontdárdára.
-Death Spike-mondtam s a földből egy dárdát húztam ki mellyel rögtön támadásba is lendülök a hozzám legközelebb lévő zombi fejét célozva. A hulla lassúságának köszönhetően el is találtam bár azt nem merném mondani, hogy végleg végeztem is vele.
- Basic Illusion: Vision!- Hallom hátam mögül s egy kis mosollyal állapítom meg, hogy Bonnie illúzió mágiát használ, el se tudom képzelni vajon milyen illúziót csinált a zombiknak.
De még én ezen gondolkodom az egyik zombi vészesen közel üt el a fejem mellett így kénytelen voltam ismét velük foglalkozni. Ezért a hullák fejét és mellkasát vettem célba folyamatosan s nagyjából az összes támadásom célba ért s jó néhány csapás után már egy zombi sem állt a lábán. Mindegyikkel akivel csak kellett sikerült végeznem igaz, hogy a kezemen lett egy kis seb, de végeztem a hullákkal remélem végleg.
-Annyira azért nem undorítóak- mondtam egy kis mosollyal az arcomon. Majd elkezdünk erről az esetről beszélgetni s mindketten ugyanazon a véleményen vagyunk: a zombik felbukkanása nem véletlen.
-Rendben- mondtam mivel a sikátorok átnézése közben akár nyomokat is találhatunk.


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Kedd Nov. 23, 2010 12:22 pm

Bonnie, Elizabeth: átmentek egy másik sikátorba, ahol nagy a felfordulás: mindenki sápítozik, idegesen sutyorognak, és ha figyeltek rájuk, gyorsan kiderül, hogy a közeli boltban újabb gyilkosság történt... ezúttal a tulajdonost szúrták le, háta mögött a falom kifröccsent vére már megalvadt. Ha elmentek és megnézitek, feltűnik, hogy az eddigi áldozatoktól eltérően egészben maradt a fickó, és egyértelműen egy keskeny penge szúrásától halt meg. A bámészok nem sokat tudnak mondani, csak annyit, hogy láttak egy csuklyás alakot elindulni a temető felé.

Seraphine: harcolsz még egy darabig, de amikor már erősen roncsolódott a két zombi és nyerésre állsz, akkor egyszer csak megtorpannak, majd egyszerűen összeesnek, az őket hajtó mágia felszívódik. Még látod, hogy a kripta kapuja villan egyet. Amikor ki akarod nyitni, észreveszed, hogy bármivel is próbálkozol - erővel, mágiával - nem mozdul a nehéz kőajtó. Érzed, hogy közel vagy a célodhoz, de fogalmad sincs, hogyan lehetne kinyitni az ajtót. Ekkor látod meg a temető szélén közeledő két lányt...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Kedd Nov. 23, 2010 2:29 pm

A holt sereg megindult a két termetes zombi felé és bekerítették őket. A csontos és a szárnyas zombi sorba csapkodta le a gyenge halottakat. Nem volt elég erőm, hogy mindegyikük mozdulatait irányítsam, így csak egyetlen kezdeti parancsot teljesítve nyomultak előre, hogy megragadják őket és lefogják.
A repierrel a kezemben rontottan neki a csontosnak. Kerülgetve a halottakat végig szaladtam a tömegen, majd az egyik elütött hullára ráugrottam és elrugaszkodva róla a magasba szökkentem. A fegyverrel mélyen a kulcscsont fölé szúrtam és végig beleszúródott. A bal kezemmel ráfogtam a fejéből kilógó kukrira, majd kirántottam onnan és szabdalni kezdtem. Kirántottam a rapiert is, de ekkor a derekamra fogott és a földhöz vágott. Az ütés egy pillanatra letaglózott és arra az időre a halottak fölött is elvesztettem az irányítást. Az összes élettelenül eldőlt, de amint koppantak a földön már keltek is fel és folytatták a rohamozást.
A földön fekve oldalra fordultam és megpróbáltam feltápászkodni. A hátam is eléggé lüktetett. Ahogy oldalra fordultam, észrevettem, hogy a denevér szárnyas dög lába mellett fekszek. Épp egy hullát csapott le, mikor kiterjesztette a szárnyait és felakart röppenni, de akkor két élőhalott rákapott a szárnyára és nem hagyták. Ez volt a lehetőségem. Felnyomtam magam a földről és a kukrival rácsaptam a szörny lábára. Sajnos nem volt elég erős a csapás ahhoz, hogy letudjam vágni a lábát. Félig jutottam csak. A húst átszelte, de a csontnál megakadt, viszont ez után már nem tudott ránehezedni a lábára és összerogyott. Először azt hittem, hogy az élőhalottak, akik az irányításom alatt voltak, azok passzírozták maguk alá, de tévedtem.
Ekkor a másik zombi és összeesett. Jól tudtam, hogy ez egyet jelenthetett. A nekromanta megszüntette az irányító mágiát rajtuk. Megszüntettem én is a sajátomat és ismételten csak Sariel-re koncentráltam, aki ekkor emelkedett fel a földről. Fekete köpenye meglibbent a szélben, aztán kinyúlt a kezével és a fejére húzta a csuklyát.
A szemem sarkából ekkor valami csillanást láttam. Azonnal odakaptam a fejemet. A kripta kapuja lehetett az. Legalább is úgy tűnt nekem. Sariel kíséretében oda sétáltam, közben átadtam neki a kardot, amit azonnal vissza is helyezett a tokjába.
Végighúztam a kezemet a kemény kőajtón, majd megfogtam egy belőle kilógó vaskarikát és húzni kezdet, de nem engedett. Nem bírtam sehogy se kinyitni. Nem adhattam fel itt.
- Valamit ki kell találnunk Sariel. Érzem, hogy nagyon közel vagyunk már a célunkhoz…
Ekkor a távolban zajt hallottam. Két lány jelent meg a temető szélén. Úgy tűnt még nem vettek észre, így Sariel-el a kripta mögé húzódtunk, ahonnan nem láthattak minket. Biztos voltam, hogy nem helybéliek. A bolt tulajdonost elnézve az itteniek túlságosan félnek, hogy ide merészkedjenek. Első látásra a ruhájuk pedig nem tűnt rendfenntartó egyenruhának. Egyenlőre vártunk Sariel-el, hogy mi sül ki az egészből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szer. Nov. 24, 2010 9:21 pm

A következő sikátorban se nagyon járunk szerencsével. Ezalatt azt értem, hogy akárhogy kutatunk pizzás dobozok alatt, rugdosom a falakat, emelem fel a farkammal kukát tetejét, nem találunk se nyomot, se lejárót mondjuk egy titkos alagúthoz. Igazán megkönnyítené a nyomozást, ha már most kiderítenénk a búvóhelyét, vagy ilyesmit. Nem... ehelyett szemét között kell turkálnom, büdös is van, hideg is van, elegem van!
Jó fél óra után én is, Liza is megunjuk a keresést. Indulnánk a következő sikátorba, mikor én lefékezek fél úton, és Lizát is lefogom, nehogy már tovább menjen nélkülem. Intek neki, hogy füleljen ő is, és is hegyezem a fülem.
- Hallottátok? Újabb gyilkosság történt, az öreg boltost kapták el!
- Én még láttam is a helyszínt, itt van a közelben, undorító, már megalvadt a vér! - ordítja egy körülbelül húszas éveiben járó férfi nagy hévvel, mire a többiek csodálkozó hurrogással folytatják a beszélgetést.
- Asszem ez nyom.. keressük meg azt a boltot! - súgom Lizának. Ha ezt is elveszítjük, asszem elbuktunk a küldetésen.
Elkezdünk először sétálni, majd egyre gyorsabban, míg végül már futunk. Belépünk a boltba, bár én majdnem belegabalyodok a szalagokba, amit a hatóság rakott ki. Undorodón húzom el a szám, látszik, hogy pici fegyver ejtette a sebet, de gigantikus vért spriccelt ki magából. Hátulról megint sutyorgást hallok.
- Annyira gyanús! Én láttam, mikor a temető felé ment egy csuklyás alak... de én utána nem megyek, brr!
Elvigyorodok. Újabb nyom.
- Azt hiszem, mennünk kéne. - motyogom, majd magam után húzva Lizát elindulok a temető felé, és nem sok gyaloglás után a ködben el is kezd kirajzolódni előttem a kapuja...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Hétf. Nov. 29, 2010 9:11 pm

A másik sikátorban sem találtunk semmit, se egy hullát vagy gyilkosságra utaló jeleket vagy akármit ami segíthet abban, hogy kiderítsük pontosan mi történt itt, bár már egy dologban biztos voltam egy nekromanta mágusnak is köze van a dolgokhoz vagy legalábbis az a 8 hulla akivel nem rég találkoztunk erre utal.
Mikor már meguntuk a keresést ebben a sikátorban mentünk volna a másikba hátha ott több szerencsével járunk, de hirtelen Bonnie megfogja a kezem s visszahúz, hogy ne menjek tovább.
- Hallottátok? Újabb gyilkosság történt, az öreg boltost kapták el!
- Én még láttam is a helyszínt, itt van a közelben, undorító, már megalvadt a vér! - ordítja egy férfi, s ekkor fogalmazódik meg bennem a az ötlet, hogy nem ártana elmenni abba a boltba.
- Asszem ez nyom.. keressük meg azt a boltot! - suttogja Bonnie s én egyetértően bólintok mivel nekem is ez volt az ötletem.
Mivel mindketten ugyan azon az állásponton voltunk így elindultunk a bolt felé eleinte csak sétáltunk majd egyre gyorsabban mentünk s a végére már futottunk. Sietősen léptem be a boltba Bonnie után s mosolyogva tapasztaltam, hogy majdnem belegabalyodik a szalagokba. Azonban mikor megláttam a férfi holtestét és a falon a vért lefagy az arcomról a mosoly.
Mikor kissé jobban megnézem a férfi holtestét megláttam az a viszonylag kis sebet mely a halálát okozta s ez a kis seb fel is kelti érdeklődésem hiszen az eddigi áldozatok máshogy lettek megölve a felügyelő elmondása szerint legalábbis biztos.
- Azt hiszem, mennünk kéne. - motyogja előttem Bonnie s mivel magával húz így nem volt időm tovább gondolkodni azon, hogy vajon ugyan az az ember ölte-e meg ezt a boltost mint a többi embert.
Majd egy kis séta után vére elértünk oda ahova Bonnie akart menni a temetőbe.


//Elnézést kérek a késői postolásért csak internet problémáim adódtak//


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:03 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Kedd Nov. 30, 2010 12:27 pm

Seraphine: látod, hogy a két lány kutakodása közben a kripta elé téved, ami lassan feltárul előttük. Mit teszel? Utánuk osonsz (de mivel az ajtó téged kizárt így kérdéses, hogy kitart-e addig, amíg odaérsz), vagy nyíltan velük tartasz (így viszont vigyáznod kell, nehogy lebukj Sariel miatt)? Választásodat PÜ-ben kérem.

Elizabeth, Bonnie:
türelmeteket kérném, amíg Seraphine választ egyet a lehetőségek közül, mert a ti részetek is az szerint fog alakulni.

Amint megkaptam a döntést, átszerkesztem ezt a postot, és kaptok üzenetet is róla.

Frissítés:
Seraphine úgy döntött, hogy veletek tart, így nincs is más dolgotok, mint összebeszélni, és egy találkozós postot írni. (ha több időt szeretnétek ehhez, csak szóljatok) Azzal zárjátok, hogy elindultok befelé a kriptába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szer. Dec. 08, 2010 7:44 pm

A két alak bentebb jött a temetőben, majd a kriptánál kötött ki nem messze tőlünk. Ekkor nagy meglepetésemre a kripta ajtaja lassan kitárult. Először arra, gondoltam, hogy megvárom, míg bemennek, aztán utánuk lopakodok, de ha az előbb nekem nem nyílt ki, lehet, hogy pont az orrom előtt csukódna be, azt pedig nem akartam megkockáztatni. Ránéztem Sariel-re. Eléggé az arcába volt húzva a csuklya és a fekete köpenye valamint a ruhája is remekül takarta, így sehol se látszódott rajta a csontváz mivolta. Nem volt mit tenni fel kellett vállalnom magamat akármennyire is nem szerettem volna. Így végül előléptem a helyemről mielőtt még késő lett volna. A két lány már épp készült belépni a kriptába, mikor mögéjük értem.
- Várjatok!
Az egyikük észre sem vett, míg a jobb oldali lány az felém fordult, aztán megbökte a mellette lévőt mire már ő is észrevett. Köszöntek nekem, aztán a lány, aki sokáig csak bambult észrevette Sariel-t és nézegetni kezdte.
- Fú milyen vékony!
Azzal közelebb lépett, hogy jobban szemügyre vegye, de lángoló tekintettel elé álltam.
- Ne merj hozzá érni! – mordultam rá ingerülten.
- Jól van na! De hát csupa csont és bőr szegényke! – válaszolt viccelődve. Nem is tudta mennyire közel járt a valósághoz.
~ Lehet egyszerűbb lenne, ha megölném őket… - morfondíroztam magamban. De gyorsan elvetettem az ötletet, mert féltem, hogy akkor a kripta ajtaja azonnal becsukódna. Sajnos muszáj volt így életben hagynom őket és velük tartanom. Valami gyors hazugságot kellet kitalálnom, hogy minden további nélkül tovább haladhassak. Felhasználva a boltostól hallottakat már össze is állt a fejemben egy történet.
- A nevem Halibel – fogalmam sem volt honnan jött ez a név, de hirtelenjében ez ugrott be – és a helyi gyilkosságok ügyében nyomozok. Ő pedig a társam Gabriel. Eddigi munkánk alapján a tettes minden bizonnyal itt lehet valahol. Ne is húzzuk tovább az időt. Menjünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szomb. Dec. 11, 2010 6:07 pm

Belépünk a temetőbe, és körülnézünk. Sötét van, és viszonylag köd is, ezért körülbelül semmit se látunk, így elindulunk oda, amit látunk - egy ház felé. Ahogy közelebb érünk, meglátjuk, hogy ez nem is egy ház, hanem egy kripta. Megállunk előtte, és egyszerre döntjük oldalra a fejünket, ahogy érdeklődőn figyeljük a hatalmas sírhelyet.
- Bemenjünk? - kérdezem, a kripta ajtajára szegezve a tekintetem.
- Menjünk... vesztegetni való időnk nagyon nincs. - vonja meg a vállát Liza.
Kinyitom a kripta ajtaját, és elindulunk befelé. Én lépteket hallok a száraz füvön, de olyan halk, és gyors, hogy valószínüleg egy állat futkos rajta. Ám hamarosan Liza kocogtatja meg a vállamat, így megállok, és visszafordulok.
- He? Mi van már? - húzom el a szám, és az újonnan érkezett jövevényre nézek.
Csak nézem őket, jól végigmérem, kikkel van dolgom. Úgy érzem, ketten Lizával egy perc alatt lerendeznénk Őt, ha harcra kerülne a sor. Megakad a szemem a csaj társán, aki végül is csak bambán néz előre, és olyan... csontvázszerű.
- Fú milyen vékony! - jegyzem meg vigyorogva, miközben feljebb lépek a lépcsőn, hogy megnézzem, mi a szitu a sráccal odabenn. Mert hogy nem nő, az száz.
- Ne merj hozzá érni! - morog rám, mint valami kutya, akinek a csontját elvették. Még nem is tudom, milyen találó ez a hasonlat...
- Jól van na! De hát csupa csont és bőr szegényke! - tréfálkozok tovább. - Mi is a neved? Plusz, mit akarsz?
- A nevem Halibel – válaszol – és a helyi gyilkosságok ügyében nyomozok. Ő pedig a társam Gabriel. Eddigi munkánk alapján a tettes minden bizonnyal itt lehet valahol. Ne is húzzuk tovább az időt. Menjünk.
- Jó ronda neved van... - szólom le, a számat újra elhúzva. - Oké, induljunk.
Hárman indulunk le a lépcsőkön, és fél úton hallom, ahogy nyekeregve bezárul a kripta ajtaja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szer. Dec. 15, 2010 7:41 pm

Ahogy beléptünk Bonnieval a temetőbe még jobban figyeltem arra, hogy hallok-e valamit vagy esetleg valakit, de egyenlőre senkit nem láttam. Így kissé nyugodtabban lépkedtem "társam" mellett a kripta felé.
- Bemenjünk? - Kérdezi Bonnie.
- Menjünk... vesztegetni való időnk nagyon nincs. - Mondom egy vállrándítás kíséretében miközben elindulok a kripta felé, de mielőtt beléphettem volna valaki megszólít minket.
- Várjatok!- Halottam egy női hangot így meg is fordultam, de Bonnie nem követte példámat így picit meglöktem kezét, hogy figyeljen már mire már ő is az ismeretlen lányra figyelt.
- Fú milyen vékony! - hallom mellőlem a hangot mire én is Sarielre nézek s kissé félre döntött fejel figyelem, van valami furcsa benne főleg, hogy nem látható az arca a csuklya miatt és hiába az a köpeny így is látszik, hogy milyen vékony.
- Ne merj hozzá érni! – mordul az ismeretlen. Mire ismét ráfigyelek.
- Jól van na! De hát csupa csont és bőr szegényke!
-Talán annyira törékeny lenne a társad, hogy még hozzá se lehet érni? Vagy esetleg nem tud magára vigyázni?- Kérdeztem kissé gúnyosan mosolyogva majd Bonniera pillantottam, nem tudom, hogy ő hogy van vele, de nekem valahogy nem szimpatikus a velem szemben álló nő a hogy a társa sem, van benne valami furcsa.
- A nevem Halibel – mutatkozott be mire én csak bólintottam, hogy értem majd folytatta is tovább- és a helyi gyilkosságok ügyében nyomozok. Ő pedig a társam Gabriel. Eddigi munkánk alapján a tettes minden bizonnyal itt lehet valahol. Ne is húzzuk tovább az időt. Menjünk.
-Az én nevem Elizabeth- mutatkoztam be csupán udvariasságból- és eddig milyen kutató munkát végzet... vagyis végeztek?- Érdeklődök, mivel elég kíváncsi vagyok, hogy ők vajon, hogy jutottak ide a temetőbe? Ki mondhatta nekik?


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Pént. Dec. 17, 2010 10:16 am

Maga a kripta teljesen szokványos; a bal oldali falnál heverő nagy kupac földet és a falon nyíló alagút bejáratát leszámítva. Talán ha a helyiek nem féltek volna a temetőbe jönni, már rég megtalálták volna...
A földalagút egy idő után roskatag, de kiépített folyosóvá válik. Néha-néha tompa csobbanást hallhattok, viszont életnek semmi nyomát sem találjátok. Ahogy továbbhaladtok, egyre labirintusszerűbb lesz a terep, de hamarosan egy kiöblösödéshez érkeztek, ahol az a két zombi vár titeket, amikkel Seraphine már találkozott. Ezúttal négyen vagytok ellenük, ráadásul a szárnyas nem igazán tudja kihasználni az előnyét... aránylag könnyű győzelmet arattok felettük.

Eddig tartsanak a postok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphine Mortalité
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 42
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Skull Order / Sariel mellett

Karakter információ
Céh: Skull Order
Szint: 6
Jellem: Kaoitikus Gonosz

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Szer. Dec. 22, 2010 7:10 pm

- Az én nevem Elizabeth – mutatkozott be a másik lány, majd egy kérdéssel folytatta – És eddig milyen kutató munkát végzet… vagyis végeztetek?
Gyorsan átgondoltam a kérdést, majd igyekeztem egy általánosított választ adni, amivel nem bukhatok le.
- Először a helyi rendőrségen voltunk, majd a szegény negyedben kérdezősködtünk, ahol kiderült egy-két dolog és gyanússá vált a temető. Senki nem merészkedik ide, ezért ez a legjobb búvóhely a tettes számára.
Közben beléptünk a kriptába, ami első látszatra teljesen szokványos kripta volt. Aztán bentebb haladva a nekünk baloldali falnál egy alagút nyílt, mellette pedig egy nagy kupac föld hevert.
Nem teketóriáztunk sokat egyből bementünk. A földbevájt alagút először roskatag és hanyagul kiásott volt, de ahogy haladtunk befelé fokozatosan egyenletesebb lett a felülete. Később már gerendák is voltak rendesen és világítás is.
Helyenként tompa csobbanást is hallhattunk, de az okát nem láttuk. Ezen az apró zajon kívül pedig más zajforrás nem volt. Semmi élet nem volt itt lent, holtak viszont annál inkább.
Az útvesztőre emlékeztető folyosó rendszer végül kitágult és egy kiöblösödéshez érkeztünk, melynek a közepén két élőhalott várt minket. Pont olyanok, mint amikkel fent a temetőben találkoztam. Vagy talán ugyanazok voltak, bár inkább az első lehetőséget tartottam valószínűbbnek.
- Drágám…
Sariel előhúzta a rapiel-jét és célba vette a szárnyas szörnyet. Én is előrántottam a táskámból a kukrit és megpörgetve a kezembe felé szaladtam. Előnyben voltunk, mivel nem tudta kihasználni a szárnya adta lehetőségeit.
Sariel ért oda először és végig hasította a monstrum hasfalát, amiből vér és belsőség ömlött a földre. A dög ezzel mit sem törődve Sariel feje felé csapott. Szerencsére, mivel Sariel minden mozdulatát én irányítottam és nagyobb szögű rálátásom volt a harcra, így eltudta kerülni időben a fejvesztést és leguggolt. A kardját azonnal a lábába döfte és nem engedte neki, hogy elmoccanjon. Én ekkor érkeztem a hátához. A földről a hátára szökkentem és a nyakába mártottam a késemet, majd végig szántottam egészen a homlokáig a húst és a koponyát. Sariel ekkor kirántotta a kardot a lábából. A szörny eldőlt és vergődni kezdett a földön, közben engem elkapott a derekamnál fogva és elhajított. Végig csúsztam a porban és sikerült annyi plusz lélekjelenlétet összekaparnom, hogy Sariel bevihessen egy végzetes vágást, amikor az élőhalott szörny a földön feküdt.
Végezetül kirántotta a kardot a testéből és letörölte a pengéről a vért a köpenye szélében, majd visszadugta a hüvelybe. Ezután odajött is kinyújtva a kezét felsegített a földről.
- Köszönöm, kedvesem.
Ekkorra már a másik két lány is végzett a csontos élőhalottal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie
Gealdor
Gealdor
avatar

Hozzászólások száma : 46
Aye! Pont : 3
Join date : 2010. Nov. 05.

Karakter információ
Céh: Dragon Fang
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Hétf. Dec. 27, 2010 4:21 pm

Liza is bemutatkozik, és a kérdésére az úgynevezett "Halibel" nem sokat habozik, már válaszol is.
- Először a helyi rendőrségen voltunk, majd a szegény negyedben kérdezősködtünk, ahol kiderült egy-két dolog és gyanússá vált a temető. Senki nem merészkedik ide, ezért ez a legjobb búvóhely a tettes számára.
- Ugye nem csak nekem gyanús, hogy egyszer se találkoztunk vele, még nem is láttuk? - súgom oda Lizának. Remélem, nem csak én gondolkodok így, és Liza igazat ad nekem. Valami ezzel a csajjal nagyon nem klappol... és egy ilyen küldetésnél fontos a bizalom.
A kriptában befele haladva egyre keskenyebb lesz a folyosó, amin haladunk, és a fal is kezd instabillá válni, néhol már le-le omlik, vagy a falak mögül csobbanás hangot hallunk, mint ha mellettünk lenne egy mini medence, ahova emberek ugrálnak, vagy beledobják őket.
Hamarosan a folyosó kezd szélesedni, míg egy olyan részhez érünk, amit mintha csak kimosott volna a víz, de már évek óta mosta, formázta volna. Víznek hűlt helye se volt, de újabb két zombinak viszont igen..
Két, nemrég kapott társunk hamar nekiesik a szárnyasnak, furcsán nagy rutinnal, én pedig a másikhoz fordulok. Kicsit hasonlít azokra, akiket én vadásztam le a sikátorban, és biztos ugyanolyan hülye is.
Végignézek rajta, és úgy állapítom meg, hogy valamikor férfi volt az illető, így az Illúzió mágiámmal egy nő hangját kezdem utánozni, akinek a hangját még a szegény negyedben hallottam, közvetlen a háta mögül szólt az illúzió, amire Ő rögtön 180° -os fordulatot vesz, és hörögni kezd.
- Sajaahaaaah... Sajaaahaaaah.... - nem tudom teljesen kivenni, de mintha az nyögné, hogy "Sarah". Talán a férje volt valaha annak, akinek a hangját utánozom? Netán valamelyik hozzátartozója? Kétségbeesetten keresi a hang gazdáját, de dühösen fordul vissza, mire én a megszokott mozdulattal a feje felé rúgok, és feltrancsírozom a falra. A fél feje ott is marad, de Ő ezzel mit sem törődve jön felém újra, mire én a dereka felé ütök.
Ezt Ő se hagyja cselekedet nélkül, vézna karjaival nekivág az amúgy se stabil falnak, egy kevés kőzet még rám is omlik. Próbálok felkelni, ám a karjaim megrezegnek, és visszaesek. Nem csak, hogy a varázserőm a sikátoros harc után még nem töltődött vissza, de egy fejemnyi kő is ráesett a könyökömre.
Liza veszi az adást, így Ő is támadásba kezd. Amíg én legyengítettem a zombit is, és kellőképp leamortizáltam a saját testem, Liza egész könnyedén győzi le az élőhalott ellenfelet, amíg én szép lassan felállok, de a könyökömben szúró, égő érzés veszi át a hatalmat. Felhúzom a jobb kezemmel, hogy lássam mi is történt, addigra már elkezdett bedagadni...
- Eltört volna? - sziszegem, miközben mozgásra próbálom bírni. Egy apró sikítás jelzi, hogy igen, ez el...
Mintha mi sem történt volna, a bal kezemet furcsán lógatva megyek oda a többiekhez, akik már végeztek a zombikkal.
- Mehetnénk már tovább... - morgom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Fekete Mágus
avatar

Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 23

Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Vas. Jan. 02, 2011 5:53 pm

- Először a helyi rendőrségen voltunk, majd a szegény negyedben kérdezősködtünk, ahol kiderült egy-két dolog és gyanússá vált a temető. Senki nem merészkedik ide, ezért ez a legjobb búvóhely a tettes számára. - válaszolt gyorsan Halibel, de a történetét illetően kétségek merülnek fel bennem. Azért valahol csak láttk volna ha ő is ennyit nyomozott.
- Ugye nem csak nekem gyanús, hogy egyszer se találkoztunk vele, még nem is láttuk? - súgja nekem Bonnie.
-Nekem is gyanús, de a társa még inkább- súgom vissza Bonnienak. Számomra valahogy már első látásra nem volt szimpatikus a társa szerintem valami nem stimmel vele, de hogy mi az még számomra is rejtély, de remélhetőleg már nem sokáig.
Ahogy beértünk a kriptába körülnéztem s egy egész szokványos kripta képe tárult elénk, bár azért a bal oldalnál lévő föld kupac nem mondható szokványosnak úgy ahogy a falon nyíló alagút sem.
Mind a hárman elindultunk be az alagútba, de az ne volt valami jól kiépítve az egész túl roskatag volt, szerintem bármelyik pillanatban be is omolhatna, de legalább jól ki volt építve. Ahogy haladtunk befelé néha csobbanásokat hallottunk mintha egy kis medence vagy legalábbis egy patak lenne a közelben amibe valamit dobálnak vagy mintha apró kövek hullanának bele.
Nem sokára egy kiöblösödéshez értünk ahol két zombi várt minket, az egyiknek volt szárnya is de arra Halibel és a társa rögtön rátámadt, de Bonnie sem pazarolja az időt ő rátámad a másik zombira bár elég gyorsan abba is hagyja a támadást mivel a zombi nekivágja a falnak.
-Death Spike!- mondom s kezemet a földre teszem s egy csontdárdát húzok ki a földből majd a zombira támadok először a zombi fejét veszem célba a dárdával ami sikeres támadásnak volt mondható mivel a zombi szinte már bele is "halt" a támadásba mivel előtte Bonnie szépen elintézte, de azért még volt ereje ahhoz, hogy felém üssön, de szerencsémre épphogy csak súrolta a kezemet a támadás. Így egy kis horzsolással megúsztam. Majd ismét támadásra emelem csontdárdám s a zombi mellkasát veszem célba melyen sikerül egy jó mély sebet ejtenem így végezve a zombival. Miután végeztema zombival lassú léptekkel sétáltam oda Bonniehoz mivel láttam, hogy Halibel már legyőzte a szárnyas zombit.
-Minden rendben?- Kérdezem kissé aggódva látva Bonnie bedagadt kezét.


A hozzászólást Elizabeth Colmen összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 22, 2011 9:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elfman
Ex-mesélő
Ex-mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 315
Aye! Pont : 1
Join date : 2010. Sep. 20.
Age : 29

TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   Hétf. Jan. 03, 2011 10:25 am

Legyőztétek őket, így most van egy kis időtök kipihenni magatokat, esetleg sínbe tehetitek Bonnie karját (bár nehéz hozzá anyagot találni).
A két zombi egyértelműen őrzött valamit, így akár pihentek, akár nem, a mögöttük lévő járat sokkal kecsegtetőbb, mint a további bolyongás az előbbi alagútrendszerben. Arra indulva ugyan kissé szűkül a folyosó, de a falon már itt-ott egy-egy fáklyatartót találtok, mígnem egy vaskos faajtóhoz nem értek. Ha óvatosan is közelítitek meg az ajtót, hamar kiderül, hogy nincs se becsapdázva, se zárva.
Belépve egy sötét, halálszagú terembe értek - a polcokon különböző belsőségek úszkálnak furcsa színű folyadékokban, egy hatalmas kőasztalon feltrancsírozott hullák hevernek, az asztal alatt pedig egy zöld porral felrajzolt, kusza mágikus pecsét nyújtózik. Egy rozoga íróasztal mögött egy rakás kémcső, egy papírköteg és egy vesének tűnő valami társaságában fiatal, zilált arcú férfi ül. Fel sem nézve ír valamit a papírjára.
- Áh, új alanyok. Foglaljatok kérlek helyet, mindjárt foglalkozom veletek. Bár a kisasszony kísérőjére nem lesz szükségem - bök az állával Sariel felé, miközben látható ingerültséggel áthúzott valamit, majd újra körmölni kezdett.
- Tudják hölgyeim, bár kevésbé szeretem a női mintát, azért biztos találok önöknek megfelelő helyet - néz fel; a nyugodt, már-már kedvesen kiejtett szavak mögül egy veszélyes, őrült szempár villog rátok. Összesöpri a papírjait, majd nyújtózkodva feláll.
- Kezdjük hát... - suttogja, mire az asztal alatti varázskör felizzik, a hullák pedig megremegnek, és - legalábbis az eddigi zombikhoz képest - meglehetősen gyorsan felállnak.

Hét hulla támad rátok; a fickó a háttérből vigyorog rátok. Először könnyűnek tűnhet a harc, hiszen mindegyik hiányos, némelyik túlságosan is az, de valahogy furcsán kemények és szívósak. Mindenesetre legyőzitek őket, de időközben a fickó, látva, hogy vesztésre áll, minden holmiját hátrahagyva meglép egy hátsó ajtón. Postotok addig tartson, hogy utána indultok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)   

Vissza az elejére Go down
 
Magánküldetés: Őrült elme (Elizabeth Colmen, Seraphine Mortalité, Bonnie)
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» [Küldetés] Hogy készítsünk babát?
» [Játékos Küldetés] A Kaszás Katakombája
» Konoha kapuja
» A falu vezetőjének irodája
» [Event] A legendás küldetés!

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: Fiore Királyság :: Máshol...-
Ugrás: