Vladislav "Vlad" Hlestov

Név: Vladislav Hlestov
Becenév: Vlad
Nem: férfi
Életkor: 22
Mágia: Lőfegyver Mágia
Céh: Eisenwald
Kinézet: 182 cm magas, a testalkata átlagos. Szőke haja állandóan az égnek áll, kék szemeit általában napszemüveg mögé rejti. Ruházatára főleg a fekete és a vörös szín keveréke a jellemző. Általában a kabátja vörös, az alatta lévő ruha pedig fekete, de van amikor tetőtől talpig fekete ruhában van.
Jellem: Egy igazi idióta... Szeret viccelődni, néha igen gyerekesen viselkedik, ha pedig meglát egy igazán szép hölgyet, akkor udvarlásba kezd. A hölgyek társaságában akár még hű ölebbé is válhat.
Felszerelés:
- Ruházat: Fekete nadrág, fekete bakancs, fekete pulóver, vörös bőrkabát ami a földig ér, fekete bőrkesztyű, napszemüveg.
- Fegyver(nem mágia által idézett):Kés, Revolver 4 tárral.

Kezdő varázslat: Ex-Quip: Magic Sniper Rifle /Ölt-vált: Mágikus Mesterlövész Puska/

Előtörténet:

A sötét szobában egy, a tinédzser éveinek vége felé járó fiú ült. Csendben várakozott, amíg egy magas, idősebb férfi be nem lépett hozzá. Meghajolt a fiú előtt, majd leült vele szemben.
- Jó estét, Úrfi! - köszönt a férfi. - Mielőtt felbéreli ezeket az alakokat, engedje meg, hogy elmagyarázzam mik is a fejvadászok!
- Rendben, de csak gyorsan. Hamarosan itt lesznek!
- Értettem. - válaszolt a férfi majd belekezdett a bemutatásba. - A fejvadászok különleges feladatok ellátására kiképzett emberek. Gyakori esett, hogy mágusok. Rengeteg dologra képezik őket ki: álcázás, rejtőzés, mászás... stb. Ha kell, a célpontjuk mögé lopóznak és úgy végeznek vele, de legtöbb esetben a távolból ölik meg az áldozatot. Nyíltan ritkán csapnak össze másokkal, de ha mégis ilyesmire kényszerülnek, akkor becstelen módon próbálnak győzelemre jutni. Tehát ne bízzon meg bennük!
- Majd én eldöntöm kiben bízok és kiben nem! - válaszolta a gyermek. - Most pedig engedd be a fejvadászokat!
A férfi meghajolt, majd kinyitotta az ajtót. Pár pillanat múlva két másik alak lépett be a szobába, az egyik arcát eltakarták az árnyak, ezért alig lehetett kivenni, de az biztos volt hogy hosszú haja van. A másik hosszú vörös kabátot viselt, szőke haja az égnek állt. Egyedül ő lépett ki a fényre.
- Jó estét Uram! A nevem Erigor, ő pedig Vlad! Ő fogja elvégezni a munkát, ha valóban szeretne felbérelni minket. – szólalt meg az a férfi, aki az árnyak mögé rejtőzött.
- Esetleg meséljem el a múltját, mielőtt eldönti nekünk adja-e a megbízást, vagy sem? – kérdezte, mire a gyerek bólintott. - Rendben. A neve Vladislav Hlestov, egy faluban született, valahol az ország északi részén. Szegény családból származik, a szüleit 8 éves korában megölték, így utcagyerek lett belőle. Szerencséjére azonban rátalált a Nagymester, aki magához vette. Így került a céhünkbe. Először csak piti tolvajnak szánták, nem bíztak túlzottan a képességeiben. Azonban csakhamar meglepett mindenkit. Ugyanis hihetetlenül jól tud célozni. Így hát a zsebmetszés után megtanították a késdobás művészetére. Mivel nagyon jó eredményeket ért el, az egyik mágusunk vette a gondozásába. Ő tanította meg a lőfegyvermágiára. Egy igazi mesterlövészt nevelt belőle. Kezdetben megtanította a pisztolyok használatára, majd jöttek az egyre nagyobb fegyverek. Jelenleg képes a legtöbb lőfegyver használatára, illetve megtanították a közelharcra is, bár az kevésbé megy neki.
- Mikor avatták be? Mármint, mikor lett hivatalosan is Céhtag?
- Az igazat megvallva, még nem lett teljes értékű tag. Ez lenne a beavatása. Ha sikeresen teljesíti a feladatot, akkor megkapja a Céh jelképét és elismert tag lesz belőle. Mivel már több, mint 10 éve foglalkozunk vele, számíthat a sikerre. Viszont én is a közelben leszek, ha megkapja a megbízást, így ha hibázna, akkor én tudok javítani!
A fiú ekkor az inasára nézett, aki lesütötte a szemét. Ezután a tekintete a mágusokra vándorolt. Pár pillanatig csendben voltak, senki nem mondott semmit. A mágusok türelmesen várták, amíg az Úrfi gondolkozott.
- Rendben, legyen! Felfogadom Vladislav Hlestov!
- Ez nagyon okos döntés volt! – szólalt meg az érintett. - A célpottal holnap reggel fogok végezni, 8:00-kor. Megfigyeléseim szerint minden reggel ilyenkor tart egy sétát a birtokán. A templom toronyból nagyon könnyű célpont lesz, így ha végzek vele, könnyen el tudok menekülni. Esetleg van valamilyen ellenvetése a tervemmel kapcsolatban?
A gyermek nemet intett a fejével. Ezután a mágusok elhagyták az épületet és felkészültek a másnapi gyilkosságra.


Vlad a templom toronyban ücsörgött és várta, hogy elérkezzen az Ő ideje. A puskája segítségével már látta a célpontot, így már csak a megfelelő időre várt. Még utoljára mindent megvizsgált, ami szükséges volt neki a célzáshoz. A szél erőssége nem változott, semmilyen jelét nem látta, hogy észre vették volna, így minden tökéletes volt. Egy gyors pillantást vetett az órájára, majd a fegyvere mögé állt és célra tartott. Pár pillanat múlva benyúlt a kabátja belső zsebébe és elővett egy kis tartót. Kihúzott belőle két füldugót, majd bedugta azokkal a fülét.
- Még néhány pillanat és kezdődik a mutatvány! – suttogta halkan maga elé.
Ezután belenézett a fegyver távcsövébe és becélozta az áldozata szívét. Tisztán látta a célt, így biztos volt benne, hogy könnyedén leszedi.
Végül eljött a várva várt pillanat! A harang a háta mögött megkondult, ő pedig a ravaszra tette az ujját. 3 kondulásnyi időt várt, majd lőtt egyet. A következő pillanatban már látta, ahogy a célpontja össze esik, az emberei pedig a lövész után kutakodnak.
Azonban nem időzött tovább a toronyban. Mivel látta meghalni a célpontot, intett Erigornak, aki varázsolni kezdett. Vlad könnyedén kiugrott a toronyból, majd lassan földet ért, hála a társa mágiájának. Landolás után nyugodt léptekkel elindult a megbeszélt helyre. Út közben természetesen eltüntette a fegyverét, nehogy elfogják. Pár perc múlva megjelent a fánál, ahol a társa már várta. A férfi elégedetten vigyorgott, majd bólintott egyet az újonc felé.
- Szép munka volt! Én most megyek és felveszem a pénzünket, te pedig a visszatérsz a Céhbe és megkapod a jelképet a testedre!
- Értettem! – válaszolt Vlad, majd elviharzott.



Az Eisenwald épületében a céhtagok csendben iszogattak és társalogtak egymással. Mindannyian várták már a híreket, hogyan teljesített Vlad. Amikor kinyílt az épület ajtaja és meglátták belépni az ifjú mágust, mindannyian elvigyorodtak, majd hatalmas öröm – újongás közepette üdvözölték. Azonban nem hangoskodtak túl sokáig, ugyanis a Céh mestere jelent meg. Látszott rajta hogy elégedett volt, ráadásul a kezében ott volt a Céh bélyege.
- Gratulálok a munkádhoz! Mivel sikeresen teljesítetted a beavatásodat, megérdemled, hogy méltón viseld az Eisenwald jelképét! Hova kéred?
Vlad ekkor levette magáról a kabátját, majd megszabadult a felsőjétől. A bal vállát a mester felé mutatta, majd elvigyorodott.
- Itt tökéletes helye lesz! – válaszolta.
A mester ekkor oda tartotta a bélyeget, majd amikor elvette onnan, az Eisenwald fekete jelképe maradt ott a mágus vállán.
Vlad ezután felöltözött és csatlakozott a társaihoz. Ő volt a leghangosabb a társaságban. Vidáman iszogatott a többi mágussal, egészen estig. Este alig tudott elaludni, ugyanis már nagyon várta, mivel fogják megbízni másnap. Nagyon kíváncsi volt, milyen is lesz az élete ezután. A tanonc időszak alatt rengeteg jó és rossz dolog történt vele. 12 év alatt teljesen beilleszkedett a csapatba, most pedig velük mehet küldetésre. Ennél nem is kell neki több...


A fegyverem: