KezdőlapRegisztrációBelépés

 

 A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)

Go down 
+2
Den Starkiller
Cana Alberona
6 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Cana Alberona
Mesélő
Mesélő
Cana Alberona


Hozzászólások száma : 597
Aye! Pont : 28
Join date : 2011. Apr. 05.
Age : 37

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeCsüt. Okt. 13, 2011 1:49 pm

Mindannyian bementek hát a házba.

Akuri:

Ti az egyik ablakon másztok be, és egy konyhába érkeztek, mégpedig a földszinten lévő étterem konyhájába. Rozsda, por, pókhálók, és csótányok a pultok és polcok útvesztőjében. Ren vezetésével bolyongtok kicsit, aztán a lány hirtelen megáll, megborzong, majd feléd fordul. Szemeiben valami megváltozott, mintha nem is ismerne fel téged. Összehúzza a szemöldökét, aztán rád támad. Nem szól semmit, csak meg akar ölni, de azt nagyon. Próbáld meg jobb belátásra bírni! Ha kitartó vagy, a lánynak némi harc után, hirtelen megjön az esze, és összezavarodva a földre rogy. Fogalma sincs mi történt, tudta mit csinál, de nem tudott ellenállni. Megvigasztalhatod, vagy megpofozhatod, de nem értek rá lazsálni. Furcsa morgásra lesztek figyelmesek. Ren kissé pánikszerűen felpattan, majd elrohan kijáratot keresni, és sikoltva felszólít, hogy kövesd a példáját, ha nem akarsz megdögleni. A morgás tulajdonosa sem várat magára, hamar utánatok szegődik egy két lábon járó szörnyeteg. Léptei nyomán a helyiségre furcsa sötétség borul. Próbálkozhatsz belelőni, de a lövedékek lepattannak róla. Jobb, ha eliszkoltok. Ren megtalálja a kijáratot, kiugrotok, és becsapjátok magatok mögött az ajtót.

Den, Lidérc, Leanna, Sorov:

Ti a főbejáraton érkeztek egy kisebb helyiségbe, ahol egy recepciós pult, és néhány fotel van, persze az idő vasfoga nem kímélt semmit, még az egykor impozáns vörös padlószőnyeget, és az egyedi tapétát sem. Minden a helyén van, a képek a falon, a csillár a plafonon, egyszerűen csak eljárt felettük az idő. Vastagon áll a por mindenhol, és a pókok is körbeszőtték már a berendezést. Minden normálisnak tűnik, de van egy furcsa aurája a helynek, amit minél beljebb merészkedtek, annál jobban éreztek. Den Virgo keresésére indul, és ha jól sejtem a többiek sem akarnak lemaradni. Továbbmentek a vendégfogadó hallba, ami egyben van a hotel éttermével. Itt sem láttok semmit és senkit, aztán hirtelen Akuri és Ren vágódik ki a konyha ajtaján.

Közös:

Akuri esetleg gyorsan felvázolja a helyzetet, de nem kötelező, viszont az ajtót valami döngeti a konyhából.

Mit tesztek?
Indulhattok egyfelé vagy akár külön utakon is járhattok, ezt rátok bízom. A háznak még két emelete van. A hallból indul fel egy széles lépcső az elsőre, és rögtön onnan egy másik a második emeletre, ahol Virgot is láttátok. Előre a recepció van, hátra pedig óriási üvegtáblákon keresztül a tenger látható, illetve egy üvegajtón át ki lehet menni a víz be nyúló teraszra. Bárhova mehettek, akár el is hagyhatjátok a házat.

Postotok egy döntéssel záruljon!

Határidő kedd este! Ha kérdés van, nyugodtan zaklassatok PÜ-ben!
Vissza az elejére Go down
Den Starkiller
Csillaglelkű mágus
Csillaglelkű mágus
Den Starkiller


Hozzászólások száma : 393
Aye! Pont : 40
Join date : 2010. Dec. 02.
Age : 32

Karakter információ
Céh: Soaring Gryphon
Szint: 14
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeSzomb. Okt. 15, 2011 5:46 pm

A korhadt bejárati ajtó éles reccsenéssel szakad ki a helyéről, utat engedve haragos tekintetemnek. Egy apró, de annál ódonabb hangulatú helység bontakozik ki előttem.
Valamikor talán még elegánsnak hathatott a berendezése, ám mára az idő kiölt belőle mindenféle gyönyört.
Az egykoron tetszetős, tölgyből faragott faberendezések mostanra nem többek szúette lomoknál, míg a szőnyeg, s tapéta már csak porfogóként szolgál. A levegő állott, tökéletesen illik a csillárt, s egyéb berendezéseket átölelő pókhálók keltette összképhez.
Olyan ez a hely, mintha évszázadok óta üresen állna… de Virgo mégis itt van… ez a gondolat pedig már önmagában elég ahhoz, hogy felszítsa vérem.
- Hé, Monoceros… - Pillantok az apró unikornisra, kit még a közeli kis településen idéztem meg, s mindeddig a kapucnimban zötykölődött. – Érzed Virgo jelenlétét?
Válaszul heves bólogatásba kezd, majd elülső patájával felmutat a plafonra… körülbelül oda, ahol én is megláttam, még az udvarról.
Nekem se kell több, szélsebesen átsüvítek a termen, mire egy jóval tágasabb, ám ugyanúgy lepusztult hallban találom magam. Berendezéseiből ítélve régebben talán étkezdeként is funkcionált, bár nem igazán pásztázom végig a helységet, célirányosan rohanok az emeltre vezető lépcsők irányába.
Már meg is teszem az első fokokat, mikor furcsa zaj töri meg a viszonylagos csendet…
Visszapillantva arra a két alakra leszek figyelmes, akiket még a városban láttam egymással veszekedni. Elég zaklatottnak tűnnek, mintha menekülnének valami elől… szánalmasak…
Ám ekkor, hogy egy rövid időre megálltam, különös érzés fog hálójába… nem is tudom, talán ennek a helynek a kisugárzása, elhagyatottsága telepszik le rám… mindehhez pedig mély, vérszomjas hörgés társul, amely a két üldözött mögül érkezik… nem nehéz összerakni a képet…
Persze, ez engem mit sem érdekel… ~ Bármi is kergette ide őket, ami nekik legyőzhetetlen akadály, az számomra nem több röhej tárgyánál… arra sem érdemes, hogy rákérdezzek… ugyanakkor, Lidérc és a többiek is utánam jöttek, de az az ő dolguk. Meg kell találnom Virgot… tudnom kell, miért van itt, és nekem, miért nem szólt erről… - Ezen gondolatokkal párba kelve, hatalmas elánnal tovább iszkolok a lépcsőkön…
Vissza az elejére Go down
Leanna Darkness
Csillaglelkű mágus
Csillaglelkű mágus
Leanna Darkness


Hozzászólások száma : 170
Aye! Pont : 8
Join date : 2011. Feb. 09.
Age : 29
Tartózkodási hely : Grimmoire Heart - a léghajó tetőtere

Karakter információ
Céh: Grimoire Heart
Szint: 3
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeVas. Okt. 16, 2011 9:32 pm

A főbejárati ajtó éles reccsenéssel adta meg magát Den nagy lendületének, aki ezt követően szemmel láthatóan dühösen csörtetett be az épületbe. Sietős léptekkel követtem, de ahogy öt lépés után megálltam, alább hagyott a lelkesedésem. Az egész hely tele volt porral, ami Den léptei nyomán felszállt a levegőbe, ezzel nem kis tüsszentést váltva ki belőlem. Sikerült az egyik kanapét eltalálnom vele, még ha a kezem elé is tettem a szám, így újabb adag por emelkedett a levegőbe. De volt egy ennél is sokkal ijesztőbb dolog… egy fekete lény az ülőhelyen…
- PÓK! - sikítottam fel rémülten, ahogy hátraugrottam három lépést, így pedig sikeresen nekitántorodtam a pultnak.
Mindent por és mocsok borított, de semmi nem volt megrongálva. Olyan volt, mintha egyszerűen csak kihalt volna az élet a házból, vagy elhagyták volna jó pár évvel ezelőtt.
Biztonságra és társaságra vágyva előhalásztam az egyik kulcsom.
- Kisoroszlán kapuja, szólítalak! Leo Minor! – hasítottam a levegőbe, majd a fényes pecsét felvillanása után a kisoroszlán a földre huppant, kisebb port kavarva.
Érdeklődve szimatolt körbe, majd prüszkölt egyet a sok port érezve. Felmarkoltam a mellső lábai alatt fogva, majd az ölembe vettem, és így folytattam az utam. Sokkal nyugodtabb voltam puha bundáját, bár a pókoktól való félelmem továbbra sem csitult el. Arról a furcsa érzésről nem is beszélve, ami úrrá lett rajtam. Ennek az egész helynek… nagyon különös kisugárzása volt. Valahogy rossz előérzetem volt tőle, és Lem sem fészkelődött a karjaimban, sőt: dermedve szimatolt a levegőbe, lassan forgatva a fejét, mintha ő is tudná, valami nincs rendben itt.
Gondolataimból csak az rázott fel, hogy céhtársam meglehetősen sokat haladt előre, nekem pedig nem állt szándékomban lemaradni. Az érzés egyre jobban erősödött, és bár próbáltam figyelmen kívül hagyni, ez nem volt olyan könnyű. Lem rá nem jellemző csendben volt, és meg sem próbált szabadulni az ölelésemtől. Helyette éberen hegyezte a füleit a legkisebb neszre is.
A csillagmágus a lépcsők felé indult, én pedig sietősen, bár kissé azért lemaradva követtem. Tudtam, hogy nincs jó kedvében, ezért nem lett volna nyerő, ha esetleg valami még jobban felhúzza az agyát, mikor én éppen mellette tartózkodom.
Alig lépett fel az első fokra, amikor csörömpölésre és léptek sietős dobogására lettünk figyelmesek. Hátrafordulva a két idegen mágussal találtam szembe magam, akik láthatóan nagyon sietősre fogták a dolgot. A konyhaajtón vágódtak ki, de nem magyarázkodtak.
Megszorítottam Lem-et, majd visszafordulva az éppen rohanvást felfelé induló srác felé fordultam. Nem kellett senkinek rám szólnia, hogy induljak, mentemén magamtól, amilyen gyorsan csak a lábam bírta. Nem lett volna belépnünk ide, így szólt a parancs, mégis megtettük. És tessék, máris menekülök valami ismeretlen elől…
~ Ezért még hatalmas letolást fogunk kapni, az egyszer hétszentség… nem tudom, mi elől is futok most, de van egy olyan érzésem, hogy nem is szeretném megtudni…
Vissza az elejére Go down
Akuri Senshi
Fegyver mágus
Fegyver mágus
Akuri Senshi


Hozzászólások száma : 71
Aye! Pont : 0
Join date : 2011. Feb. 04.

Karakter információ
Céh: Blackened Tears
Szint: 2
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeCsüt. Okt. 20, 2011 9:13 pm

Nagy nehezen bemásztam, majd szétnéztem ahova beértem. Egy konyha, amelyet vastagon ellepett a por és a pókháló. Konkrétan egy kissé leégett berendezést jobban el tudtam volna képzelni, ám akkor meg nem maradt volna egyben a hőtől az ablak... Nagy "lelkesen" megindultam, hogy jobban szétnézzek, amikor csörömpölés ütötte meg a fülem a hátam mögül. Gyors megfordultam, és igyekeztem gyűjteni az erőt, hogy megidézzem fegyvereim egyikét, amikor szembesülnöm kellett azzal, hogy Ren jött csak utánam.
-Cöh, netán félsz egyedül, vagy mi? Kis hülye... - szóltam le egyből, amire a lány inkább rá sem hederített.
Átvette a "vezetést", engem meg annyira nem érdekelt a gyökérkedése, így hagytam, és inkább nézelőtem csak, mert annyira rendkívül izgalmasak a pókhálók tömkelege... Ren félhangosan hadobált valamit, miközben haladt, ám nem értettem, sőt nem is érdekelt, az viszont már annál inkább, amikor egyről a kettőre elhallgatott és megállt.
-Hé, miért álltál meg, hülyelány? - dobtam oda a kérdést, amire ő szép lassan megfordult.
Tekintetében üresség volt és komorság, nem tudtam hova tenni, ám még mielőtt bármit tehettem volna, rám támadt. Egy bal horoggal próbálkozott, amit könnyen kikerülhettem, ám ami azt követte már annál inkább rontotta el a gyomrom. Ren jobb karja átváltozott démon formába és a pengeéles ujjai a torkom irányába indultak. Gyors hátrabukfenccel kikerültem, ám sok nyugtom nem volt, ismét rohamozni kezdett a lány, immáron két démoni karral. Elég gyors és jó támadásokat indított, így nem volt könnyű dolgom megidéznem pisztolyaim, de nagy nehezen csak összejött, amikor egy mozdulattal átvetültem egy asztalon, és némi lélegzetvételnyi időt nyertem. A lány követte volna mutatványom az asztalon át, ám immáron kezeimben a pisztollyal távolságtartóbb volt, és könnyebb volt kizökkenteni figyelméből. Megrúgtam az asztal lábát ami nyekkent így egyet, rajta a lánnyal, amikor pedig a lány fel akart volna kelni kézfejébe lőttem kettőt. Igaz a páncél felfogta magát a lövedéket, de a lány nyögéséből ítélve a löketet nem tudta felfogni. Miközben ilyen fájdalmas arccal fogta a karját állon rúgtam, és egy-két métert repülve hanyatt esett. Pár másodpercet követően elkezdett lassan felkelni, ám időt nem hagyván neki eldobtam az egyik fegyverem, megragadtam torkánál a lányt, és a falnak szegeztem még félig ülő formájában, miközben az ép kezére ráléptem. A pisztolyt nekiszegeztem a halántékának és komor arccal néztem rá.
-Ezt meg mégis mire véljem, Ren?! A válaszodtól függően könnyen elsülhet a pisztolyom... - szegeztem neki az adott pillanat legfontosabb kérdését.
-N-Nem tehetek róla-köh! Megszállt valami! Láttam, hogy mi történik, de nem tehettem ellene semmit-köh! Lennél szíves végre a torkom elengedni?! - magyarázkodott, majd mordult rám.
Tippem sem volt, hogy igazat beszél-e vagy sem, de annyi biztos: azt a formát hozza, amiben megismertem. Elengedtem a torkát, de a fegyvert továbbra is nekiszegeztem.
-Mégis miből tudhatom, hogy nem ugrasz ismét nekem?
-Sehonnan, bízz bennem! - mondta győzködése képpen.
-Hát hogyne! Mi vagyok én szerinted, hogy ilyen kedves legyek? A télapó? - gúnyolódtam kissé előző szavain, amire a lány szemei csillogóra váltottak.
-Tényleg? És mit hozol nekem karácsonyra?
-Egy nagy ló****t a se****be, mert ilyen hülye vagy! - mondtam komoran, hiába volt a szituáció eléggé komikus.
-Te nem is a télapó vagy, hanem a gonosz krampusz! Blee! - nyújtotta ki nyelvét a lány igen érdekes hangeffekt társaságában.
Lassan végül csak bebizonyosodott, hogy most nem akar nekem esni, így megszűntettem pisztolyaim varázsát. Ám ez a nyugalom csak pillanatokig tartott, mivel a csendet egy furcsa morgásra hajazó hanghatás zavarta meg. Ren arcára kiült a rémület, és elkezdett szaladni a végtelenbe.
-Te gyökér, mégis mit csinálsz?! - szóltam utána, amire ő csak megfordult rémült arccal, majd fél pillanat után végre szólt is.
-A kijáratot keresem, és ha nem akarsz megpusztolni, jobb, ha követed a példám! - mondta már majdnem sírva, majd futott tovább.
-Ennek meg mi baja...? - kérdeztem félhangosan magamtól, amire oldalról egy dobogás törte meg ismét a csendet.
Oda figyeltem, és egy szörnyet pillanhattam meg. Bő két méter volt, erős izomzatúnak néztem, orránál egy hatalmas szarvval.
-Már nem is tudtam mi hiányzik a napomból... - jegyeztem meg kissé lemondóan, hogy nem lesz soha nyugtom, és megidéztem pisztolyaim.
Oldalasan sasszéztam, közben pedig lőttem a lényt, ám a töltények sorra lepattantak róla.
-Na jó, ennek a fele sem tréfa! - iramodtam meg arra, amerre Ren is ment.
Hamar egy kijárati ajtónál találtam magam, kimentem, majd becsaptam magam mögött az ajtót. A hátam az ajtónak támasztottam és kifújtam magam. Körbenézve sikeresen megláttam a lépcsőn felfelé a díszes társaság java részét, akik furcsállóan néztek felénk, mintha nem láttak volna még fehér embert. Pár másodperc pihenőt követően a nem messze álló Ren-re néztem.
-Ezt ki kell nyírnunk asszem elsőre... Ha tudja mozgatni a fejét a nyakánál némileg vékonyabbnak kell lennie a bőrnek, így ott simán leszúrhatom a katanámmal... Tehát TE tereled el a figyelmét, ha már nekem ugrottál! - szögeztem le ellentmondást nem tűrően, ám így is megpróbált volna magyarázni valamit, amibe közbe vágtam.
-Egyáltalán honnan tudtad, hogy valami ilyesmi fog jönni, hogy még mielőtt megjelent volna elfutottál? Na meg miért nem hallok semmi dübörgést...? - nyomtam a fülem a faajtónak.
Vissza az elejére Go down
http://souleater.nice-topic.com
Cana Alberona
Mesélő
Mesélő
Cana Alberona


Hozzászólások száma : 597
Aye! Pont : 28
Join date : 2011. Apr. 05.
Age : 37

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeSzomb. Okt. 22, 2011 8:09 pm

Sorov-ot sajnos kénytelen vagyok kizárni a küldetésből a jelzett hiányzása miatt.

Lidércet felszólítom, hogy holnap estig postoljon, vagy jelezze, miért nem tud írni!

Köszönöm
Vissza az elejére Go down
Lidérc
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
Lidérc


Hozzászólások száma : 151
Aye! Pont : 11
Join date : 2010. Dec. 19.
Age : 33
Tartózkodási hely : Raven Tail

Karakter információ
Céh: Raven Tail
Szint: 5
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeHétf. Okt. 24, 2011 12:55 pm

Bár meg volt mondva, hogy ne menjünk a házba, de abban már megtaláltam a közös hangot a kis csapatommal, hogy igazából amiről nem tudnak a fejesek, az nem fáj! Így hát, miután Den Virgot látva bement a házba, mi is követtük...ejh, a birkaszellem...
Odabent igazából semmi extra nem volt... mint valami kis hotel, minden a helyén volt, csak épp mintha száz éve egy lélek se járt volna itt! A lépteink akkora krátereket hagytak az idők során lerakódott borban, hogy az utoljára bejövő örülhetett ha nem bukik fel egy 100 kilós porcicán! A festmények a falon a helyükön voltak, de már sokaknak a papír megadta magát, és a képek szélei elfeketedtek, a festék megfakult. Ha a pókoknak van anyaföldje, akkor szerintem ez az a ház az, mert a plafonon, illetve pár sarokban vastag pókhálók álltak. Azon se lepődnék meg, ha a következő pillanatban egy két méteres pók jelenne meg, aki felhízhatott itt a nagy nyugiban... de nem így volt.
Den idegesnek tűnt, és ez mélységes örömmel töltött el! Olyan fejkapkodva kereste Virgot, hogy mögötte kullogva kuncogtam, csak hogy még jobban idegesítsem. Hamarosan megidézett egy csillaglelket, és őt kérte segítségül, hogy érzi e Virgo jelenlétét. Nem értek a dologhoz, úgyhogy ehhez nem tudtam hozzáfűzni semmit. Den a lépcsők felé igyekezett, amik nem voltak éppenséggel bíztató állapotban... sőt, egész konkrétan ha fizetnének se mentem volna fel azokon a lépcsőkön!
Den is hasonló aggodalmakkal közelítette meg az elkorhadt fa lépcsőt, majd óvatosan megpróbált elindulni, ekkor azonban mögöttünk nagy zaj törte meg a csendet.
Az az alak aki nemrég olyan morcos volt, most mintha valami elől menekült volna, pedig a szobából semmi hang nem szűrődött ki. Az ajtó becsukódott, a srác meg majd összepisilte magát, úgy megijedt, még ha tagadta, akkor is. A társával jól elbeszélgetett, közben Den csak legyintett egyet, és tovább próbálkozott a lépcsőkön való feljutással.
Az ajtón, ahonnan nemrég a srác vágódott ki, most valami erőteljesen dörömbölt. Nem úgy tűnt, mintha be lenne zárva és ki akarna jutni, sokkal inkább csak zajt akart csapni! Ellenben léptek hangját nem hallottam, és ezt a srác is megjegyezte, aki próbált valahogy hallgatózni.
A szerencsétlenkedést megelégelve kicsúsztattam a pengéimet, és odébb löktem az ajtón hallgatózó srácot.
-Bárki is van bent, most majd megbánja, hogy előttünk pofátlankodott be ide!
Készen álltam, hogy kinyissam az ajtót (ha tudom), és elbánjak azzal, ami odabent van!
Vissza az elejére Go down
Cana Alberona
Mesélő
Mesélő
Cana Alberona


Hozzászólások száma : 597
Aye! Pont : 28
Join date : 2011. Apr. 05.
Age : 37

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeSzomb. Nov. 05, 2011 2:11 pm

Elnézést a késésért.
Akurit kénytelen vagyok kizárni, így is elég lassan halad a küldetés, remélem rám nem kell többet várnotok a jövőben.
És akkor folyt. köv.:

Den:

Az emeletre érve Monoceros az egyik tengerre néző szoba ajtajához vezet. Ha jól sejtem, habozás nélkül bemész. Szépen berendezett, meglepően tágas, bár igencsak dohos helyiségbe érkezel, az egyik fal szinte csak üvegből áll, így csodás rálátás nyílik a hullámzó kékségre. Amint bezárod magad mögött az ajtót, a padló megremeg, a por felszáll, és néhány pillanat múlva, amint ismét megáll minden a mozgásban, a szoba csillog-villog, egy porszemet sem találni sehol. A luxusbútorok olyanok, mint fénykorukban, az üvegek patyolat tiszták, minden a helyén van. Ekkor egy karcsú, kívánatos lány sziluettjét látod meg a szemben lévő falon.
- Már vártalak Den. – közli Virgo nyugodt hangon, de ahogy felé fordulsz, nem várt látvány fogad. Lassan megindul feléd, léptei nyomán fájdalmasan nyöszörög a padló, kezeiben láncokkal csapkod jobbra-balra. Ha menekülni próbálsz, egy korántsem kecses szökkenéssel az orrod előtt terem.
- Most megfizetsz mindenért! – rivall rád, amint elég közel ér, és megtámad a láncokkal. Beveti ellened minden technikáját, miközben te nem tudod megidézni őt saját kulcsoddal. Nem fél mindent ripityára zúzni, ha közben elhagyod a szobát, a hotel többi részén ugyanolyan változást fedezhetsz fel, mintha minden vadiúj lenne.
Vért izzadsz, de végül sikerül halálos sebet ejtened a jól megtermett cselédlányon, aki ezután egy pillanatra fénybe burkolózik, mintha eltűnne, aztán egy még rondább formában mégis visszatér (rád bízom, hogyan néz ki), ezúttal azonban mindkét kezében 2-2 lánc végét fogja, amiknek másik végén 4 kutyaszerű lény áll, és téged figyelnek. Rendkívül izmos testüket szőrtelen, érdes, megkövült bőr fedi. Fejüket és hátukat tüskés páncél védi, vérük izzó lávához hasonlít… talán volt már szerencséd ilyen lényekhez valahol.
Virgo elengedi a láncokat, a „kutyák” pedig rád vetik magukat. Harcolsz velük, talán kettőt le is tudsz győzni, de egyértelműen nincs esélyed ellenük.

Postod addig tartson, hogy fedezékbe húzódsz, és kitalálod, hogyan tudnád a maradékot felaprítani!

Leanna:

Követed Dent, aki eltűnik egy szobában. Hiába mennél utána, az ajtót nem tudod kinyitni sehogy. Ellenben a mögötted lévő szoba ajtaja nyikorogva kinyílik magától, mintha csak be akarna invitálni. Bemész megnézni a vacak állapotban lévő helyiséget, de amint a szoba közepére érsz, az ajtó becsapódik, a redőnyök hangos dübörgéssel leereszkednek, és a szobára mély sötétség borul. Hiába tapogatod ki a lámpa kapcsolóját, az nem működik. Szemed nem szokik hozzá a sötéthez, olyan mintha elvesztetted volna a látásod. Az ajtók és az ablakok persze nem nyílnak.

Mit teszel? Küldd el Pü-ben, ennek fényében (haha) folytatom a te részed!

Lidérc:

Akurival és a lánnyal együtt berontotok a konyhába, ahol azonban semmit sem találtok, ellenben furcsa, morgásszerű hangot hallotok. Ha kicsit körülnéztek a polcsorok között, meg is találjátok a hang gazdáját, ugyanazt a szörnyet, ami elől Akuriék kimenekültek a konyhából. Egyszerre rátámadtok, de nincs sok esélyetek. Rövid harc után Rent gyakorlatilag darabokra cafatolja a démon, a ti támadásaitok pedig semmit sem érnek ellene. Akuri felmérve a helyzetet, nemes egyszerűséggel távozik az egyik ablakon át, miután társából nem maradt semmi használható.
Ahogy egyedül maradsz a szörnnyel, az ridegen méregetni kezd, amikor is gyermeksírás szűrődik be a hallból. A démon sarkon fordul, és kimegy az ajtón, amin ti nemrég bementetek. Ha követed, pont láthatod, ahogy puszta kézzel kettészakít egy síró kisfiút az étterem asztalai között, aztán a mellette álló fiatal nőt kapja el. Megmented a nőt, azt rád bízom, hogy hogyan. Nem vagy elég erős, a pengéid maximum csiklandozni tudják a lényt, tehát valami trükköt kell bevetned ellene. Van esze az ellenfelednek, de nem megtéveszthetetlen!

Postod addig tartson, hogy elbújsz valahol a nővel, a titeket kereső démon elől!
Vissza az elejére Go down
Lidérc
Alakváltó mágus
Alakváltó mágus
Lidérc


Hozzászólások száma : 151
Aye! Pont : 11
Join date : 2010. Dec. 19.
Age : 33
Tartózkodási hely : Raven Tail

Karakter információ
Céh: Raven Tail
Szint: 5
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeHétf. Nov. 07, 2011 10:59 am

A konyhaajtó kicsapódik, és egyszer csak... semmi... a konyhában a porlepte, rozsdás holmikon, és a mocskos csempén (valamint pár egeren) kívül semmit nem láttunk! Pedig tisztán hallottam, ahogy járkál valaki idebent! A dolog kezdett egyre furcsábbnak tűnni, de úgy határoztam, hogy ideje egy kis mélyrehatóbb vizsgálatot tenni a konyhában! Akuri is követett, valamint a társa, de vajmi kevés figyelmet szenteltem nekik. A polcsorok közt járkálva aztán figyelmes lettem egy morgó hangra!
-Akuri, figyelj csak! Hallod ezt?
Nem vártam meg a választ, máris a hangra kezdtem koncentrálni, és a forrását kerestem. Pár sorral arrébb a polcok közt átkukucskálva megpillantottam a szörnyet! Rusnya egy dög volt, de akárhogy nézem, mégiscsak egy állat...vagy démon... tudom is én, tehát nem tűnt fenyegetőnek egy csöppet sem! Akuri is odaért mellém, ő is megjegyezte, hogy nem egy szép teremtménnyel van dolgunk. Megfogtam a polcot ami köztünk volt, és oldalra csaptam, majd fenyegetően megráztam az öklömet.
-Rommá verünk, kishaver! Ne is ellenkezz!
Akurival egyszerre rugaszkodtunk el, hogy egy erőteljes csapással földre küldjük a randa teremtményt, de nem így történt! Mikor odaértünk, megesküdtem volna, hogy elég nagy lendülettel és erővel száguldok felé, mégis a következő pillanatban olyan könnyedén repültem hátrafelé, mintha egy darab kő lennék amit valaki teljes erőből elhajít. A polcokat felborítva repültem végig a konyhán, és úgy láttam a szemem sarkából, hogy Akuri is hasonló képp járt! A porból feltápászkodva a padlóra köptem, majd kicsaptam a fűrészpengémet.
-Na ezt már szeretem!
A felborított polcok közt cikázva elértem a démont, és lecsaptam! Nem védekezett, de még csak meg se moccant! A pengém úgy pattant le róla, mint egy fakard a szilárd acélról! És a következő pillanatban újra a levegőben találtam magam, ahogy a szörny egy nagy ütéssel képen vágott! Nem láttam, hogy Akuri mit tesz vele, de ő is kapott egy ütést, amitől szintén földre került!
-Átkozott...
Feltápászkodtam, de sikoltozás csapta meg a fülemet, mert a démon Akuri társára vetette magát. Cafatokra tépte őt, egy pillanat alatt! Akuri mérgében újra lecsapott, és pedig segítettem neki, de az eredmény ismét ugyanaz volt! A támadásaink még egy pici karcolást se ejtettek a dögön, ellenben mi megint kaptunk egy nyaklevest. Akuri a konyha másik végében kötött ki, egy ablak mellett. Feltápászkodott, és kiugrott. Lehet nekem is menekülnöm kellett volna, de úgy éreztem, hogy jó ellenfélre akadtam!
A szörny véres pofával állt előttem, és engem méregedett. Hirtelen gyereksírás szűrődött ki a hallból, mire a szörny megfordult, és kibattyogott a konyhából. Érdeklődve követtem, és szemtanúja voltam, hogy a démon megragad egy kisgyereket, és szétszakítja. Ejha!
Ez már végleg kicsapta a biztosítékot a fejemben! Először meghökkentem a gyerekgyilkosság láttán, majd valahogy elkezdett bűzleni az egész... itt egy totál megmagyarázhatatlan ábrázatú ismeretlen lény, aki egy semmiből megjelent kisgyereket tép szét, és nem fog rajta a pengém...
Illúzió! Igen! Ez egy átverés, egy szemfényvesztés, egy vicc! És meg voltam győződve róla, hogy ez tényleg így van!
A gyerek mellett állt egy nő is, aki a szörny újabb prédájává vállt! Tutira vettem, hogy a nő is csak illúzió, de elfogadtam a kihívást! Ha illúzió az egész, kíváncsi vagyok, meg tudom e menteni a nőt!
A pegéimmel hiába próbálkoztam volna, úgyhogy más trükkhöz kellett folyamodnom! Az éttereim asztalain molyrágta szövetanyag pihent, az egyiket gyorsan lerántottam, majd a szörny felé futottam. Felugrottam, és a szövetet előrelendítve a dög fejére csavartam az anyagot. Ettől bár nem lett baja, de megzavarodott, és a szövet leszaggatásával foglalkozott.
-Fusson! - utasítottam a nőt, aki erre csak rémülten hátrált.
Nem volt időm megvárni, amíg engedelmeskedik, ellenben nem volt elég időnk, úgyhogy felpillantottam a mennyezetre, amiről egy szép nagy csillár lógott lefelé. Tökéletes!
Felrohantam a falon, majd onnan elrugaszkodva elkaptam a csillár oldalát. Eléggé imbolygott, de még fel tudtam mászni rá. Pengémmel megcsapkodtam a tartó szerkezetet, amitől megroggyant alattam az egész, de a szent lélek még épp a helyén tartotta. Levágtam az egyik díszláncot is, majd kezemben az egyik végével leugrottam a földre. A szörny már lefejtette magáról a szövetdarabot, és dühödten ordítozva pördült meg. A nő közben már erőre kapott, és felém futott.
A szörny helyettem a nőre koncentrált, el akarta kapni.
-Jöjjön! Erre, erre!
A nő annak reményében, hogy megmentem, elkezdett felém rohanni, ám én csak hátráltam, és hátráltam. A nő nem értette, elborzadva tekintett rám. Majd mikor sikoltozva lebukott, megrántottam a kezemben tartott láncot. A csillár tartó része elszakadt, és hatalmas súlyával megállíthatatlanul zuhant lefelé. Azért hátráltam, hogy pont a szörnyre essen, és jól számítottam! A csillár nagy robajjal a szörnyre esett, és maga alá temette! Az elkorhadt deszkák is szétszakadtak alatta, így a dög eltűnt a szemünk elől!
-Nyugodjon meg, csak trükk volt, a szörnynek vége! - mondtam vigyorogva a nőnek, aki a rémülettől remegve nézett fel rám a földről.
Ám ekkor a csillár megmozdult. Dühödt morgás hallatszott a deszkák alól, és egy undorító mancs ragadta meg a csillárt, hogy odébblökje.
-Ajjaj...gyerünk, kisanyám, gáz van!
Felkaptam a nőt a földről, és szaladni kezdtem. A lépcsők felé vettem az irányt, de semmi értelmét nem láttam annak, hogy az emeletre meneküljünk, úgyhogy a balra lévő ajtón betörve bementem egy szobába. Odabent volt egy ágy, egy éjjeli és egy ruhás szekrény. Kicsaptam a ruhás szekrény ajtaját, gyorsan kidobáltam mindent, bedobtam a nőt, majd én is bementem, és becsuktam az ajtót. A sötétben a kezemet a nő szájára tapasztottam, majd a fülébe suttogtam.
-Egy pisszenést se!
Vissza az elejére Go down
Den Starkiller
Csillaglelkű mágus
Csillaglelkű mágus
Den Starkiller


Hozzászólások száma : 393
Aye! Pont : 40
Join date : 2010. Dec. 02.
Age : 32

Karakter információ
Céh: Soaring Gryphon
Szint: 14
Jellem:

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeKedd Nov. 15, 2011 9:25 pm

Meleg, kellemesen bizsergető érzés önti el nyakamat, miként apró csillagszellemem, azon áthajolva bök a helyes irányba.
Deszkás lépcsőfokok recsegése kíséri minden egyes léptem, míg végül egy, a közeli tengert pásztázó szobához érek. Ajtaja nyikorogva csúszik végig zsanérján, így elém tárva a mögötte megbúvó látványt.
A magas homlokzatú, tágas helység legfeltűnőbb eleme egy üvegfal, mely a partot ostromló, élénk hullámokat tükrözi felszínén. Bár a szoba szépen díszített, elemei képtelenek palástolni az idő munkáját. A faragott bútorok pompáját szürke por dönti homályba, a kristályfényű csillárt pókháló fonja körbe, míg a szófák, s szőnyegek szövetei már elnedvesedtek az állott, fullasztó levegőtől.
Mielőtt beljebb lépnék, ujjaim önkénytelenül is visszalökik a bejáratot deszkás keretébe… ám amikor füleimig eljut a zár kattanása… az egész helység megrezdül. Meglepetten, bizalmatlanul figyelem, ahogy élénk fények, s mindent átható rengések, egymással párba kelve, különös előadásuk keretein belül visszaállítják a szoba már feledésbe veszett, régi valóját.
Az elhanyagoltságnak már a legapróbb jelei is ködbe vesztek… a legfőbb berendezések mellé, még az apróbb kiegészítők is a helyükre kerültek. Drága brokátpárnák ásítoznak a mély kanapékon, míg a kis asztalkákák mindeddig hiányos választéka ezüst borosserlegekkel, elegáns kristálypoharakkal, s aranytálkákban fénylő édességekkel gazdagodott.
Értetlenségem a falon kirajzolódó, ismerős női alak körvonalai sodorják még mélyebb vizekre…
- Már vártalak Den. – A higgadtságot sugárzó hang tüstént szertefoszlatja valamennyi kétségem… Virgo tényleg itt van…
Türelmetlenül fordulok hátra, de ott nem várt kép hasít belém… a karcsú, gyönyörű vonalakkal, s formás dekoltázzsal megáldott lány teste többszörösére nőtt, szépen ívelő végtagjait aránytalan túlsúly fedte el, tündéri arcvonásai pedig a végsőkig torzultak… pont úgy néz ki, mint azon az éjjelen… amikor még másé volt…
Tömege alatt gyászéneket harsog a parketta, miként felém közelítve, megfeszíti láncait erektől duzzadó izmain… ~ Bárhogy is nézzen ki… attól ő még Virgo… nem harcolhatok ellene… csak tudni szeretném, miért van itt…
- Szia! – Emelem fel mosolyogva karjaim, így jelezvén, hogy nem áll szándékomban összecsapni vele. – Beszélni szeretnék veled. Tudod… - Fognék bele, ám az egyik fémkígyó, tompa puffanással felszeli mellettem a padlót.
Elkerekedett szemekkel döntöm hátra felsőtestem, így kitérve a következő csapás elől, majd visszaegyenesedve az ajtó felé kezdek rohanni… gyűlölök megfutamodni bárki elől is, de ő… vele nem…
Már csak pár méter választ el a kilincstől, mikor ellenfelem, egy kisebb hangrobbanás kíséretében előttem terem, lábaival belemélyedve a deszkákba.
- Most megfizetsz mindenért! – Üvölti, majd láncai újfent felém szálnak… hátraszökkenve a támadást ugyan sikerül elkerülnöm, de gondolataim nem várt találat érte… ~ Megfizetek… én… ártottam volna… neked?
- Várj, Virgo! Ne tedd ezt! Ha tehetek érted bá… - Adnék hangot érzelmeimnek, de szavaimat ismét megszakítják a fémesen csilingelő láncok.
Bár számítottam effajta válaszára, jobb vállam ezúttal már megsínyli a csillagszellem agresszivitását. Pár acélszem, egy kékes zúzódást maga után hagyva, felszakítja az azon henyerésző kabátom szárát.
- Itt már nem biztonságos Monoceros... menj. - Pillantok az apró unikornisra, ki menten eleget is tesz kérésemnek.
Fájdalmasan felszisszenve nézek a nő szemeibe, majd bizonytalan érzelmeim rendezése után, dacosan kihúzom magam. A Starsplintet szárnyként kitárom jobbomban, s egy kurta mozdulattal levetem magamról a megtépázott, éjfekete köpenyt.
- Kezdem elveszíteni a türelmem, Virgo… én vagyok a gazdád! – Szabadjára engedett varázserőm örvényként kavarja fel közelemben a levegőt, viharos szél módjára tépázva hajam, s felsőm kapucniját. – Tudd, hol a helyed! – Szorítok rá másik kezemmel is fegyverem nyelére… bár magabiztosnak tűnök, helyzetem nagyban megkönnyíti Virgo jelenlegi alakja… ha annak a lánynak a szemei néznének vissza rám, aki mindeddig engem szolgált…
- Spica Lock! – Zengi be a szobát ellenfelem.
A deszkás padlót érdes kőzetdarabok tépik szilánkosra, melyek aztán eggyé válva, teljesen közbezárják testem, s elsötétítik vízióm. Bár a megkeményedett tömbök egyre kevesebb teret engednek a mozgáshoz, jól ismerem csillagszellemem ezen képességét… tudom, mit kell tennem.
- Jetblack Fire Magic! – Hasítom szét mélyfekete lángjaimmal az engem körülölelő földburkot.
Bár jó néhány vágást ejt bőrömön a repeszek módjára, hangos recsegésekkel szétcsapódó kőzetdarabok hulláma, mégis vigyorogva állom Virgo tekintetét… ám ő nem habozik tovább támadni.
Súlyos talpai éles roppanással rugaszkodnak el a talajtól, miként ütésre emeli lánccal körbefont karjait. Sérült homlokomról kora reggeli dér módjára csordogál forró vérem, de ajkaim állása töretlen… eldöntöttem… ha ő ezt akarja, eleget teszek a kérésének… kiállok ellened, legjobb tudásom szerint.
Csapásának útjából újfent kitérnék, ám ekkor ellenfelem ismét felordít.
- Spica Hole! – Lábaim mögött egy sötétségbe vesző, feneketlen lyuk ölt alakot, így gátat szabva eredeti elképzeléseimnek.
Lévén, más választásom nem maradt, két kézzel magam elé szorítom kaszám nyelét, hogy felfoghassa a támadás lendületét… amely hamarosan be is csapódik.
Az erőtől duzzadó ököl nagy puffanással ütközik a szálfegyvernek, ágyúgolyóként a falba sodorva testem.
Köhögve, remegő kézzel kecmergek ki a törmelék alól… hát ilyen volna Virgo egy ütése… most már tudom, mit élhetett át Tabu…
Ám ekkor, a felállásomat kísérő, fémes csörgésből beugrik egy kósza gondolat… talán nem is ő az… ez az egész túl hihetetlen, és sehogy se áll össze…
- Szűz kapuja, nyílj meg! – Legyintem meg zodiákus kulcsom, de mindhiába… nem érzem erejét az ujjaim közt… ~ Ezek szerint mégiscsak ő az…
A tomboló csillagszellem ezúttal sem hezitál, nagy elánnal megiramodik, mindent félrelökve, ami az útjába kerül…
- Sajnálom… de ki kell derítenem, mi folyik itt, és ehhez életben kell maradnom. – Nyújtom ki jobbom. – Jetblack Fire Magic!
A kárhozatra ítéltető lángok megzabolázhatatlan démonfajzatokként akaszkodnak Virgo lábaiba, ki így saját gyorsaságától megbéklyózva, menthetetlenül elveszíti egyensúlyát. Esése lombkoronaként rázza meg a helységet, miközben én, esélyem kihasználva felé szökkenek.
Kaszám vége lándzsaként száguld hátába, ám ellenfelem se adja magát könnyen… ujjai rámarkolnak az acélozott nyélre, mielőtt komolyabban belevájhatnám húsába…
Két kézzel, minden egyes izmom megfeszítve próbálom lejjebb nyomni a fegyvert, de az alig-alig mozdul…
- Mint mondtam… nem akarlak bántani… - Sziszegem. – De nem hagysz nekem más választást. – Azzal, hirtelen felrántom a Starsplintet, majd újult lendülettel döfök le végével… ezúttal már sikeresen. ~ Újfent örülök, hogy ebben a formádban álltál ki ellenem… ha annak a lánynak a képében lettél volna, aki…
Vér patakzik a rideg fém nyomában… Vad fények gyúlnak életre a tekintélyes testen, mintha csak káprázatukkal vissza akarnák azt varázsolni saját világukba… ám nem ez történik.
A csillagszellem szövetei, férgek mozgását idézve, vad mozgásba kezdenek, még tovább tágítva gazdájukat. Elkerekedett szemekkel, már-már undorodva nézek végig a szörnnyé vált csillagszellemen, ki mostanra nem több egy hústól duzzadó ösztönlénynél. Vállai mélynövésű oszlopok módjára szegélyezik ragyás képét, ruházata felszakadt, bőre elszíneződött… teljesen kiveszett belőle az a lány, akiért bármire képes lettem volna…
De vajmi kevés időm van mindezen merengeni… A teremtmény rámarkol kaszámra, majd annál fogva, rongybabaként hajít el magától. Hátamon fájdalmas csattanások egész láncolata vágtat végig, miként több falat is átszakítva, pár szobával arrébb érek földet.
A kétségekkel körüllengett, félhomály uralta helységbe hamarosan vérszomjas csaholások törnek be… már hallottam ezeket a túlvilági hangokat…
Bár végtagjaim sajogva állnak ellent akaratomnak, mégis, szinte azonnal felpattanok a baljós szólam hallatán…
Idegesen nézek farkasszemet a falon tátongó réssel, melynek leplében hamarosan ki is gyúlnak a magmát igéző tekintetek.
Az első négylábú fenevad hatalmas lendülettel szakad ki a homályból, gerincének vonalát egy, a fejrésznél sisakban végződő, sötét páncélréteg fedi, míg csupasz testét forró, képlékeny hám borítja be… pont olyan, mint akkor… ~ De mégis mit keresnek itt Ren elméinek szüleményei? Hisz mind ő, mind a lényei elpusztultak… Atsuval nem végeztünk félmunkát… ez a Ház rengeteg titkot rejt magában… - Ehhez hasonló gondolatok cikáznak elmémben, mígnem a démoni eb rám veti magát.
Pengeélű fogai nem engednek szabadságot a Starsplint nyelének, erős állkapcsával egyre inkább magához húzza azt… ugyanakkor, közelségünk kihasználva, vakmerő terv fogan meg bennem.
Egyik karommal hirtelen elengedem kaszámat, ám még mielőtt magával ránthatna a négylábú, tenyeremet a homlokát fedő fémre helyezem.
- Jetblack Fire Magic! – A lény egész valóját fekete lángokba borítom, s bár teste remekül állja a hőt, szemei már igencsak megsínylik mágiám pusztító forróságát.
A pokolfajzat nyüszítve tántorodik el tőlem, de hirtelen jött nyugalmam rövid életűnek ígérkezik… egy újabb véreb robban be a szobába.
Ezúttal már gyorsan reagálva, még azelőtt belevágok a teremtmény koponyájába, hogy az egyáltalán felmérhetné újdonsült környezetét. Megégett társát is megajándékozom egy hasonló csapással, de ekkorra már a Virgo lépteivel járó dobbanások is felzendülnek a közelben, újabb csaholások keretében.
A tüzes, vértől izzó kaszámmal átvágom magam a szomszédos helységbe, majd hátrafordulva az egész szobát kigyújtom…
Zihálva, egyre fáradtabban mérem fel lehetőségeimet… ~ Bár így sikerült időt nyernem, ez a kis trükk nem fogja megállítani őket… Túl sokan vannak ahhoz, hogy egyedül felvehessem a harcot ellenük… - Tekintetem ösztönösen is kulcscsomómra téved. ~ Rá kell jönnöm, mi ez az egész Virgóval… ha pedig ehhez először le kell győznöm őket… nos, akkor azt hiszem, eljött Perseus ideje.
Vissza az elejére Go down
Cana Alberona
Mesélő
Mesélő
Cana Alberona


Hozzászólások száma : 597
Aye! Pont : 28
Join date : 2011. Apr. 05.
Age : 37

A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitimeCsüt. Jan. 19, 2012 7:24 pm

Na srácok,

mivel Leanna semmiféle életjelet nem adott magáról, hiába kértem, őt is kizárom a küldetésből, és egyúttal ez a történet végét is jelenti.
Nagy várakozásokkal vágtam bele ebbe a küldetésbe, és nekem úgy tűnt ti is, azonban a kezdeti lendület elszomorítóan hamar alábbhagyott, ami nem tagadhatom, hogy teljesen elvette a kedvemet a folytatástól. A több hónapos huzavona, az állandó könyörgés a postokért az ihletemet is száműzte, nem tudnám már szépen befejezni a sztorit. Ha azért alakult így, mert nem tetszett nektek a történet, akkor elnézést kérek, legközelebb majd jobban igyekszem.
Sajnálom, hogy így kell lezárnom a mesét.

Természetesen Lidérc és Den megkapják a vigaszdíjukat a szép (és kitartó) játékért:

Lidérc: 200 VE és 150 000 Gyémánt üti a markodat,

Den: 180 VE és 180 000 Gyémánt a jutalmad!

Köszönöm a figyelmet, és tényleg sajnálom, hogy véget ér a játék.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)   A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára) - Page 2 Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
A fekete ház (magánküldetés Leanna, Sorov, Den, Lidérc és Akuri számára)
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Véres arany ( Magánküldetés Onyx Zack és Akuri számára)
» A talizmán. Magánküldetés Luna Da Hydra Lidérc 8as és Farkas számára.
» Magánküldetés Katsu Inozuke számára: A karaván
» Magánküldetés Max DeLuis számára: A rejtélyes rabló
» Végtelen nyolcas (magánküldetés Nati Teinának, Basho Akatsukának és Sorov Mazjefnek)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: Fiore Királyság :: Máshol...-
Ugrás: