Cecil Weber

Név: Cecil Weber
Nem: nő
Életkor: 14
Mágia: fegyvermágia
Varázslatai: Ex-Quip: Magic Scythe /Ölt-vált: Mágikus kasza/
Klán: Fairy Tail
Kinézet: hosszú, rózsaszín haj, amit legtöbbször kiengedve hord, kék szem, fekete kapucnis felső, alatta fehér atlétatrikó, eléggé nőies, 168 cm, a Fairy Tail jel a hátán található, a nyakában egy hangjegy formájú lánc (amit az apjától kapott)
Jellem: sokat beszél, hamar megbarátkozik, de aki kihúzza nála a gyufát azzal nem képes egyhamar megbarátkozni, rendszerint eltéved, még ha már járt is abban a városban, mindig mosolyog, kicsit néha butácska, és elég nehéz a felfogóképessége, imádja a kaszákat :3
Felszerelés: térkép (mert az mindig szükséges xD) pénz, mert az is fontos, könyvek

Előtörténet:
Anyukám nem dolgozott, itthon végezte a teendőit. Apukám sokszor verte anyukámat, még mindig nem tudom, hogy miért, de sose kívántam volna a halálukat. Azonban 8 éves koromban a szüleim meghaltak, ekkor egy árvaházba kerültem. Akkoriban eléggé szegényesen élt mindenki. Kevesen laktunk a faluban ahol éltünk de, csak azért mert elég nehézkes volt munkát találni és mindenki más falukba költözött.
Egy évvel később, egy középkorú férfi vett magához, aki egyébként mágus volt, méghozzá fegyvermágus. Egyedül élt a kiskutyájával, mivel korábban a felesége meghalt.
Ő tanított fegyvermágiára, ami eleinte nehezen ment, de nem tellett sok időbe, hogy az alapokat elsajátítsam, azonban mindig többet akartam tudni mindenről. Végül csak egyetlen technikát tanított meg nekem, és még azt, hogy hogyan kell előhívni a fegyvereket. Így már gondolom, nem lesz sok problémám újabb varázslat elsajátításánál.
12 éves voltam, amikor mesélt nekem a céhekről, hogy a mágusok itt végzik a mindennapos teendőjüket, ott kapnak feladatokat és töltik a szabadidejüket. Valaha ő is tagja volt egy ilyen céhnek, de, azóta már visszavonult. Rengeteg emléket hozott magával onnan, s ajánlotta, hogy amint saját lábamra állok, lépjek be én is egybe.
13. életévembe léptem, mikor az egyik nap az iskolából hazafele menet vettem észre, hogy nagyon sok ember tolong a házunk előtt. Akkor már gondoltam, hogy valami baj lehet. Közelebb mentem a házhoz, de nem jutottam sokra az embertömeg miatt.
- Ne menjen be, egy halálos beteget hoznak ki! - mondta az egyik férfi.
- De ő ott bent az apám! (Mert így hívtam, hisz számomra ugyanazt jelentette, mint egy apa.)
Beengedtek, viszont ekkor már késő volt, meghalt. Mindig is tüdőbajjal küszködött, de soha nem számított rá, hogy ilyen hamar elviszi. Élettelen teste láttán sírva roskadtam a földre, nem tudtam elhinni, hogy mindenki itt hagyott. A kiskutya, akit úgy hívtak, hogy Démon, mert koromfekete volt, ott feküdt mellette az ágyon, rajta is látszott a szomorúság. Bánatosan szaladt oda hozzám Még következő nap eltemették.
Másnap összepakoltam a könyveket, amit apa hagyott rám pénzt Emlékszem mondta is „Ha valami történik, velem vidd magaddal a pénzt a kisládából, ami a pincében van.” Azonban mikor kinyitottam, nem csak pénzt találtam benne, hanem egy hangjegyformájú nyakláncot is.
Elhatároztam, hogy csatlakozok egy céhhez, már volt is tippem, hogy melyikhez, a Fairy Tail-hez. Régebben folyamatosan vette nekem apa a mágiával kapcsolatos magazinokat, és megtetszett ez a céh. Nincs túl messze Megnolia. Vonattal hamar odaérek, remélem.
De Démont sem hagyhatom itt egyedül, magammal viszem. 2 napi utazással oda is értünk Magnoliába, találtam egy kellemes szállást nem túl drága és elégé jó helyen is van.
- Ma már nem megyek a Fairy Tail-be, majd holnap.
Reggel korán keltem. Megetettem Démont és sietősen elővettem a térképet, amit mindig magamnál tartottam, mert hajlamos voltam eltévedni. Démont fent hagytam a házban, szófogadó kutya volt nem csinált rosszaságot.
Szétnéztem a városban majd csak mikor már mindent bejártam akkor kerestem meg a céhet, amihez csatlakozni akarok.
Rövidesen meg is találtam, hatalmas volt és belülről rengeteg moraj tört ki. Azt hiszem, pont egy balhé közepébe fogok csöppenni. Benyitottam és hát igazam lett.
Kerestem valakit, aki nem verekedik. Meg is találtam egy lányt, aki gyönyörű volt ő volt a pultos.
-Öhmm... - kezdtem – Szia, megmondanád, hogy lehet-e csatlakozni??
Hirtelen valaki felém küldött egy tűzgolyót.
-Ölt-vált: Mágikus kasza- és a kasza segítségével kettéhasítottam a támadást, de mivel még nem tudtam teljesen elsajátítani ezt a támadást ezért a tűz súrolta a jobb karomat.
- Szia! Persze lehet, hova szeretnéd a jelet??
- ÖÖ…a hátamra.
- Egyébként Mirajane vagyok!
- Én meg Cecil, örülök!- mosolyogtam
Mirajane rányomta a jelet a hátamra és most már én is teljes jogú Fairy Tail tag vagyok.