Hana

Tárgy: Hana Hétf. Jan. 10, 2011 5:08 pm

Név: Hana
Nem: lány
Életkor: 9-10
Mágia: jég
Klán: N/A

Kinézet: alacsony és kissé törékeny alkat, elmondható hogy kevesebbet eszik a szükségesnél. Így táplálkozás mércén ha nem is feltétlenül szélsőség, elmondható hogy közelít hozzá. Új ruhája ezt viszonylag jól rejti, de egy átlag gyermeknél megviseltebb ábrázata jobban árulkodik. Az eddigi munka is látható lenne tenyerén, ha nem viselne egy pár finom anyagú, kényelmes ujjatlan kesztyűt. Szemei világos kék színűek, haja fehér és a ruháját is a két szín árnyalatai jellemzik, bár ez fehér esetében annyira nem mondható el
https://2img.net/r/ihimizer/img412/9201/iwmod2.png

Jellem: egy kicsit változó a hangulata köszönhetően a nagy ismeretlenségnek amibe önszántából csöppent bele, ezért is van hogy az új dolgokhoz néha félénken míg máskor kíváncsian áll. A két hozzáállásforma azonban néha egyensúlyban marad. Alapvetően kedves és nem teng benne túl a gyermeki energia, ennek ellenére könnyen akadhat olyan ember aki zavarónak, kapkodónak és butának titulálhatja. Hana valójában intelligens és tanulékony, imént megemlített minősítéseket amiatt szerezhet hogy jelenleg meglehetősen tapasztalatlan. Ezt annak köszönheti hogy eddig teljesen más környezetben élt és túl sok az újdonság ahhoz hogy könnyű dolga legyen, hiszen tudni illik minden kezdet nehéz. Komoly problémái amiatt adódhatnak hogy nem igazán van fogalma mi lehet irányadó a világban egy kis falu határain kívül, nincs tisztában a pénzzel, a mindennapi élet valóságával, rendszerrel, törvénnyel és arról hogy mi folyik körülötte. Olvasni nem nagyon tud még, írni egyáltalán nem

Felszerelés: ruha

Előtörténet: Hanat csecsemőként hagyták egy faluban. Talán a szülei mert nem tudtak vele foglalkozni, vagy a szerelmüket és annak gyümölcsét akarták titokban tartani bizonyos okokból. Az is elképzelhető hogy más szálak mozgatták az eseményeket, de soha senkit nem érdekelte a dolog ahhoz hogy utána járjon, miért is tették volna ha nem az ő dolguk volt? A kislányt élete első egynéhány évére jobb híján egy helyi családhoz helyezte el a falu feje, kiknek jobb dolguk is volt annál minthogy megszeressék vagy megszerettessék magukat vele. Ezért máig sem igazán tudja hogy milyen ha valakinek szülei vannak vagy hogy mik is a szülők gyermekek számára, talán ezért nem képes hiányolni a soha nem ismert érzelmeket amit egy normális családi körülmények között nevelkedő gyermek kaphat

Hat éves korára a vezető már elegendőnek találta hogy hasznát vegyék a helyi fogadóban, és a család is örömmel fogadta hogy eggyel kevesebb éhes szájat etessen. Eleinte természetesen apróbb és könnyebb, majd hónapok elteltével már seprűt igénylő feladatokat sóztak a nyakába, bár ebben is inkább segített mint egyedül dolgozott. Barátja csak kevés volt még ha nem is elenyésző számú. Mindig tanulékony volt viszont nem igen volt mit tanulnia és a dolgok mibenlétét sem igazán sikerült megértenie, hiszen nem igazán foglalkoztak vele. Nehezen vagy egyáltalán nem fogta fel hogy miért csináltatták meg vele amit, hogy milyen az ha valakinek előnye származik bármiből, hogy saját vagy éppen mások érdekében cselekedjen, az élet egy elég szürke formáját élte. Mégis előbb-utóbb az ő fejében is feltevődtek alapvető egzisztenciális kérdések és habár válaszokat nehezen talált, a tudásvágy és a komolyabb öntudat csírái végül kihajtottak. Már tudta hogy létezik élet és halál, hogy ő ember és persze hogy, vannak fiúk és lányok valamint hogy ő az utóbbi nembe tartozik. Azt is tudta már mi az hogy játék, még ha része nem is volt benne igazán és egy átlagos gyermek hasonlókra sokkal hamarabb rájött mint ő. De mindezen dolgok felett valami mindig ott motoszkált a háttérben, olyasmi amiről nem tudta hogy létezik de mégis érezte a hiányát annak hogy tudja mi is az

Hét évesen egy borús napon világosodott meg előtte a válasz. Egy utazó állt meg a faluban éjszakai szállást keresve, feltűnt pedig hogy az idegen már érkezésekor jól megnézte, még aznap többször is találkozott vele a tekintete és mondhatni azon a délutánon végig körülötte settenkedett. Végül odament hozzá és megszólította. A nevét kérdezte míg ő nem mutatkozott be, s lassan olyan bonyolult kérdéseket tett fel ismeretlen dolgokról amikre nem tudott választ adni. A férfi végig mosolygott és mivel Hana tudatlannak bizonyult, hát mesélni kezdett neki. Sosem hallott helyek nevei és még annál ismeretlenebb szavak hagyták el ajkát, hosszas elbeszélése csak lassan nyert részleges értelmet a kislány fejében. Végre az egyszerűbb ember szóhasználatával kezdett magyarázni, felfedve előtte hogy miféle erő is a mágia ami ő szerinte Hana számára is tartogatott meglepetéseket. Így hagyta aznap magára a kislányt aki aznap éjjel sokáig próbálta megrágni a dolgokat, ami végül nem sikerült. Másnap az idegen ismét megkereste majd tudtára adta hogy egy ideig a faluban marad, s azt is hogy folytatni szeretné amit előző nap elkezdett. Így is lett, míg Hana dolgozott a férfi mesélt neki, valami féle "tudásról" és a "benne bújó erőről" amit kézbe foghat ha megismeri annak a módját. Több nap telt el mire valóban megértette az idegen szavait, aki végül búcsút intett és folytatta utazását annak az ígéretével hogy még visszatér. Hana lelkére kötötte hogy ne felejtse el amit tanult és gondolkozzon rajta

Az idegen ígéretének eleget tett, hónapokkal később visszatért és minden folytatódott ahol abba hagyta. Meg mutatta mire képes a jég elemi ereje és elmagyarázta hogy erre ő is képes, a módját pedig megpróbálja neki megtanítani. Hosszú napok próbái és sikertelenségei következtek, mégis lassan sikerült közelebb jutni a célhoz. "Ez olyasmi mintha eléd tennének egy diót amit azelőtt nem ismertél. Megmondják hogy törd fel a héját de nem tudod és nem árulják el hogyan teheted meg. Próbálkozol, elbuksz, más módszerekhez nyúlsz, vagy megkérdezel olyas valakit aki tudja a megoldást és hajlandó elárulni. Ezután már csak jól kell csinálnod és miután sikerül, többé már nem jelent gondot újra megtenni egy másik dióval" A szavak végül igaznak bizonyultak és elsajátította minden alapját: az első és mindmáig egyetlen általa ismert varázslatot. Az idegen végül ismét búcsút intett, ígéretet téve hogy visszatér és ha minden jól alakul magával viszi. "Jó ha tudod hogy ha itt maradsz minden a semmiért volt, mert itt okosabb már nem lehetsz. Ha pedig nem térek vissza akkor hagyd itt ezt a falut, kövesd az utat és bízz a vak szerencsédben" Egy zörgő tartalmú bőrzacskót nyomott a kezébe meghagyva hogy rejtse el és ne nyissa ki csak ha tényleg elmegy innen

Hetek teltek el, hónapok, majd évek és az idegen nem tért vissza. Már nagyjából kilenc éves volt és úgy döntött megfogadja a férfi tanácsát. Egy éjjel magához vett egy kenyeret és a rejtélyes bőrzacskót, majd szó nélkül maga mögött hagyta a falut. Bár félt a külvilágtól de mégis annyira kíváncsi volt amennyire egy gyermek csak lehetett, a vakszerencséről pedig nem tudta mi fán terem. A zacskóban pénzt talált, igazi pénzt, amikor pedig egy ismeretlen városba érve körbe járt, az őt nagy ívben kerülő embereket látva végig nézett magán. Szakadozó ruhája volt ami eddig nem okozott gondot, itt viszont úgy gondolta nem volt túl bizalomgerjesztő az ápolatlan külseje. Nem tudta hogy igaza volt, valószínű hogy mindenki egy kis tolvajt látott benne és az első üzlet eladója aki ruhát árult is így gondolhatta, mert indulatosan elküldte. Végül miután sikerült a maga módján megmosakodnia, csak talált egy helyet ahol nem kérdezték sem azt hogy kicsoda, sem hogy honnan szerezte a pénzét. Így került rá először igazán új, tiszta és kényelmes ruha amire végül is tudtán kívül elverte a pénze nagy részét, nem lévén fogalma sem annak, sem magának a ruhának az értékéről. Ami eleve drága volt, de az eladó hamar kifigyelve tudatlanságát még át is verte. Anélkül hogy bármit is megsejtett volna, otthagyta az üzletet immáron az új ruhájában és a pénzes zacskóval amiben alig csörgött már valami. Még most is kíváncsian nézte a világot maga körül, itt annyi ember volt amennyit együtt azelőtt még sosem látott. Megállította lépteit és körbe pillantott, fogalma sem volt hogy mitévő legyen ebben a furcsa, új és mindenek felett teljesen idegen környezetben

//szeretem a fordulatos karakter fejlődést, ezért sem írtam hogy kik voltak a szülei vagy a jég mágus sorsa mi lett Very Happy

így örömmel fogadom ha akad mesélő akit nem bánt a nyitott előtörténet amit szabadon csavarhat kalandok közben a megkérdezésem nélkül, illetve esetleges játékos(ok) akik például elveszett rokont keres(nek) a karim személyében Very Happy

//

Tárgy: Re: Hana Hétf. Jan. 10, 2011 8:42 pm

A történet elfogadom! készítsd el az adatlapodat!
Szint: 1
Varázserő: 250
Kezdőtőke: 10. 000 Gyémánt
Varázslataid: Ice MAgic és Freeze.

» Hana
» Történelem testközelből (Hana, Lonen Sing, Ovan Sanddigger)