Név: Jake Gordon
Nem: férfi
Kora: 16 éves
Mágia: Fekete mágia (árny)
Klán: Southern Wolves
Kinézet: Korához képest alacsonynak mondhatni és egy kicsit vékony dongájú is. Bár éhezni nem szokott és enni is sokat bír, de valamiért nem hízik meg sosem. Na meg valamiért folyton korog a gyomra. Általában sötét ruhába szeret bújni és köpenybe, meg csuklya alá rejti a testét. Arcát maszk fedi, csupán hideg tekintete látszik ki az árnyak körül. Arcát nagyon kevesen látták még. Nem tudni, hogy a maszk mit rejt.
Jellem: Eléggé visszahúzódó. Ritkán hallatja hangját és nem az a barátkozó típus. Igyekszik magától mindenkit távol tartani, de ez néha nem sikerül. De ekkor is próbálja leplezni a dolgot. Szereti magát semlegesnek tartani. Igazán nem érdekli kitől, de kapjon pénzt.
Előtörténet:Egy új élet születése és sok másik pusztulása
16 éve látta meg a napvilágot. Egy kis eldugott faluban született. Szerető családtagokkal körülvéve. Ez a falu nem a varázslóiról volt híres, hanem a bányászatáról. Eléggé komoly lelő helye volt ez a gyémántnak, így nagyon fontos helynek számított. Ámde valakinek ez nem tetszett, így felbérelt néhány embert, varázslókat, hogy takarítsák el a konkurenciáját. Jó sok gyémántjába kerülhetett, de a zsoldosok sikerrel jártak. Bejutottak a városba és belülről pusztították el a várost. Állítólag csupán ő élte túl az esetet. Bár azt ő maga sem tudja, hogy hogyan. De a jegyét magán viseli. Pontosabban az arcán. Csúnyán megégett, ezért visel mindig maszkot az arcon. Majd egy arra járó vándor megtalálta az alig öt éves fiút és maga mellé vette.
Az árnymester
A vándor, aki pártfogásába vette először csak szolgaként használta. Csináld meg ezt, meg azt. Pucolja le a cipőt, mossa meg a hátát, meg ehhez hasonló. A gyerek gondolkodás nélkül megtette ezt, hiszen nem ismert más, mióta az eszét tudja. Azonban mindig rémképek gyötörték az éjszaka után. Ám a vándor szíve végül is megesett rajta és egy rövid gondolkodás után úgy döntött, hogy tanítani fogja őt. Így is tett, amikor ideje engedte. Szinte szívta magába a tudást az ifjú agya, akárcsak egy szivacs. Eléggé jól is haladt a tanulásban, már segített is néhány feladatban a mesterének. Eléggé jó segítségnek számított. Megtanította írni és olvasni is. Még a tőrökkel is eléggé jó szinten megtanult bánni. Megtanult a sötétségben harcolni, csupán az ellenség keltette zajokra hagyatkozva. Igaz erre az ismeretre nem volt túl sokszor szüksége, de azért jó hasznát vette. Majd 14 éves lett és már sok mindent megtanult. Szinte kifogástalanul uralta az árnyakat amik körülvették. Ám a mestere fontos levelet kapott, így el kellett mennie. Tanítványát ott hagyta, de megígérte, hogy reggel visszatér, ám mint az sejthető volt nem tért vissza.
Keresés kezdete
Így amikor reggel nem tért vissza, elindult megkeresni. Igazán nem tudta, hogy merre induljon, így elindult arra, amerre a megérzése vezette. Pár órával később ki is ért a tisztásra, ám ott semmit nem talált. Csupán néhány megégett fát és egy fekete szövet darabot az egyik ágra akadva, meg egy összegyűrt levelet az egyik bokor alján. Valami Southern Wolves-t emlegettek benne, meg egy megbízást. No meg azt, hogy itt találkozzanak. De azt nem említi, hogy kivel kellett találkoznia itt. A sarkán vér cseppek látszottak. Ezért eltette a levelet, meg a szövet darabot. Sajnos más nyomot nem talált. Még a mestere hulláját sem találta meg. Vagy elásták, vagy a vadaknak adták őket. Ám mivel semmi mást nem talált itt, így hát elindult tovább. Igazán komoly szálak fűzték hozzá, hisz azért mégiscsak a mestere volt. Ám csupán egy nyoma volt a levél. Így hát elindult a farkasokhoz.
A vándor évek
Így hát elkezdte keresni a farkasok tanyáját. Hátha talál ott valami nyomot. Így hát elindult délre, ami azért eléggé hosszú útnak ígérkezett, mivel eddig fent északon kalandoztak. Hát útját délnek vette és elindult. Jó néhány helyet útba ejtett, hisz szüksége volt pénzre, hogy ehessen, meg ihasson. Ez okból kifolyólag elvált néhány feladatot. Meg kellett ölni néhány embert, néha meg el kellett kísérnie néhány karavánt egyik városból a másikba. Ez idő tájt nem került közelebbi kapcsolatba senkivel. Így telt el újabb két éve, míg végre sikerült délre érnie a farkasokhoz. A klán házára könnyen
ráakadt. Már csak be kellett lépni a közéjük. Bár arról még fogalma sem volt, hogy is tehette volna meg ezt.
A próba
-
Ki vagy? – kérdezte a pult mögött álmosan ülő fickó a déli farkasok házában.
-
Jake a nevem és be szeretnék közétek lépni. – mondta el Jake röviden és tömören az okot.
A fickó rá nézet, majd nevetett egy jót. Majd megköszörülte a torkát.
-
Menj haza kölyök. A szüleid már várnak. – mondta, hessegető mozdulatot téve az ajtó felé.
-
A szüleim meghaltak. – mondta színtelen hangon.
Kicsit furcsán néz eme szavak után fiatal köpenyes fiúra, majd elmosolyodott. Habár ez egy kicsit furcsán kárörvendő vigyor volt.
-
Rendben van, de előbb próbára teszünk. – mondta a farkas.
Így is lett. Le vezették valami pincébe, aminek a végében csupán egy acél ajtó volt. Erős zárral volt ellátva, amit most megnyitottak, hogy az ifjú beléphessen rajta. Az, aki üdvözölte elé lépett és kissé szertartásosan szólalt meg.
-
Ha most belépsz ide kölyök, akkor a már csak a másik oldalon léphetsz ki rajta. – kezd bele végül. -
Ez egy labirintus, amit csapdákkal és néhány szörnnyel tömtünk tele, csak a te kedvedért. Hát lépj be, ha van merszed.Jake ekképpen is tett. Gondolkodás nélkül lépett be. A hely falai simák voltak, bár néhány helyen letörtek a kövek darabjai. Néhol vér is került rá.
Azonban csakhamar nehézségekbe ütközött. Tényleg vártak rá csapdák és szörnyek. Azonban mindegyik sikerült elkerülni, vagy legyőznie. Csupán pár órájába telt a dolog, majd amikor kinyitná az ajtót, az nem nyílik, hiszen a kulcs hiányzik. Így hát elkezdte azt is megkeresni. Sajna egy szörny mellett találta meg. Éppen aludt, így nem volt nehéz dolga vele. Csupán álmában megölte. Árnyak fonták át a torkát és nem eresztették el azt, míg élet volt benne. A kulcs is nála volt már. Majd az ajtóhoz érve ki is nyitotta, ahol a farkas várta már. Arcán egy mosollyal csupán ennyit mondott.
-
Üdvözöllek a farkasok között kölyök. – mondta, majd át is adta a karszalagját.
Farkassá vált. Talán itt talál némi nyomot a mestere gyilkosáról. Nagyon reméli.