Rammus Traidoras Familiáris pályázata - Jürgen

Név: Jürgen
Faj: Szalamandra
Nem: Férfi

Történet:

Unatkoztam, így hát elindultam a városi kereskedelmi központra, azaz a piacra. Úgy körülbelül dél lehetett, mert a nap óriási hőt bocsátott a népre., köztük rám, így kénytelen voltam egy árusítás napernyője alá bújni. A kiárusítás fölött a következő felirat állt: "Mörger Kisállat Kereskedése". Mivel úgysem volt mit csinálnom a következőre gondoltam: Jól jönne nekem egy kisállat, így hát beléptem a boltba. Mikor meg akartam kérdezni az eladótól, hogy merre találhatom a legkevesebb gondozást igénylő állatokat szomorú hangon megszólalt:
- Óh, én drága Jürgenem... bárcsak itt lenne egy mágus aki tudna segíteni.
És nagyot sóhajtott. Hirtelen felcsillant a szemem és a következőképp válaszoltam:
- Én tudnék önnek segíteni! Kérem tessék megmondani miben segíthetnék.
Az eladó a következőképpen válaszolt:
- Banditák rabolták el mikor megpróbálták kifosztani a boltot.
- Merre találhatom őt?
- A banditák nem juthattak messze azóta, szerintem a hegyek felé indultak el.
Üsse kő megpróbálom elkapni őket, talán segíthetek ennek a furcsa nevezetű személynek, így hát elindultam a hegyek felé. Mentem, mendegéltem mikor megpillantottam egy kialudt tábortüzet, úgy látszott nem rég járt errefelé valaki, nagy eséllyel az a bizonyos banditacsapat amelyik elrabolta Jürgent. Nem kellett sokat mennem és meg is pillantottam egy kisebb szekeret amiben különféle értékes tárgyak voltak. A szekeret három bandita vette körül, amik közül feltételeztem, hogy csak kettő tudott volna súlyos ellenfélnek bizonyulni. Így hát megvártam míg gyorsan letáboroztak és mikor a leggyengébbik félrevonult gyümölcsöt lopni, odalopóztam mögé és megszólaltam:
- Ha kedves az életed ne nézz rám!
- És ha idehozod nekem Jürgent megkímélem te és társaid életét.
A bandita remegve válaszolt:
- A...a Jü...Jürgen a...az ame..amelyiket ello...elloptuk a kis... kisállat kereskedőtől?
- Pontosan! Tíz perced van, vagy kivégezlek benneteket!
Ekkor a remegő bandita gyorsan elfutott és mire kettőt gondoltam volna, odavitt nekem egy furcsa tojást. Semmit se értvén halkan megszólaltam:
- Ő lenne Jürgen? Egy tojás?
- Igen, ezt volt a legnehezebb elvenni a kereskedőtől.
Mivel nem volt túl sok opcióm és tudtam, hogy nem tudnék a maradék két banditával kikezdeni így hát megköszöntem a banditának, hogy odaadta és elindultam vissza a kisállat kereskedéshez. Késő lehetett, és nagy esély volt rá, hogy mindjárt bezár a bolt, és be is volt zárva. Az utcán, a bolt előtt aludtam a tojással a kezemben. Másnap reggel, amint kinyitottam a szememet egy hosszú szakállas részeges alakot pillantottam meg szó szerint az arcomba nézve. Lassan egy óriási mosoly alakult ki az arcán. Megállapításaim szerint Mörger volt az. A tényeket viszont közölni kellett:
- Sajnos Jürgent nem találtam meg, de itt van cserébe ez a tojás.
- Nem, ő itt Jürgen, és mivel nálam nincs biztonságban, ezért neked ajándékozom.
Félénken elhagyta egy köszönöm a számat és a tojással hazaballagván hirtelen nem tudtam mit kezdjek most vele.