Nancy Redheart

Név: Nancy Redheart
Nem: nő
Kor: 18
Szint: 3. szint
Varázserő: 2200 VE
Mágia: Kristály
- Crystal Make / Kristályteremtés /
- Crystal Make: Claws / Kristályteremtés: Karmok /
- Crystal Touch / Kristály érintés /
- Crystal Make: Sword / Kristályteremtés: Kard /
- Crystal Make: Projectiles / Kristályteremtés: Lövedékek /
- Crystal Make: Bow / Kristályteremtés: Íj/ -- Crystal Make: Arrows / Kristályteremtés: Nyilak /
- Crystal Make: Shield / Kristályteremtés: Pajzs /
- Crystal Make: Whip / Kristályteremtés: Ostor /

Céh: Fairy Tail
Kinézet: LINK
Jellem:Nancy egy nagyok kedves és aranyos lány. Soha senkivel nincs haragban, még az ellenségeivel is próbál baráti kapcsolatot kialakítani.
Felszerelés: ruhái, gitárja és az ahhoz tartozó táska
Előtörténet:
Gazdag családban születtem. Apám Fiorre királyság egyik leggazdagabb embere, viszont azt a pénzt nem a legtisztább úton szerezte, ezért is haragszok rá. A mágia már kiskoromban érdekelni kezdett, amikor a nagymamám elvitt a különböző mágus céhet fesztiváljaira. Azok a mágiák tetszettek a legjobban, amelyek csillogtak-villogtak, szikráztak. Én a Kristály mágiát választottam. Az volt a legcsillogóbb mind közül. Amikor a nagymamámnak felhoztam, hogy mágia tanulásába szeretnék belevágni felajánlotta, hogy megtanít az alapokra, mert igazából ő is mágus de már nem használja. Ő a Fairy Tail mágusa volt, méghozzá elég elismert, de az még fiatal korában volt. 12 éves koromban kezdte megtanítani az alapokat mondván, hogy azelőtt értelmetlen lett volna. Kicsi voltam még és figyelmetlen, ezért meg kellett várni azt az életkoromat, amikor már valamennyire figyelni is képes vagyok. A Kristály mágián belül a legelső amit megtanultam az a Kristály érintés volt. Ennek segítségével bármit, ami nem élő megfogtam Kristállyá változott. Sokat szórakoztam ezzel. Máig is a kedvencem mind közül. 18 éves koromban hagytam el a birtokunkat. Elmentem világot látni. A mágia tanulásán kívül sokat olvastam és még saját könyveket is írtam. Igaz nem a legjobbak voltak, de gyakorlásképp jó volt. Elhatároztam, hogy megkeresem a Fairy Tailt és könyvet fogok róluk írni. Gondoltam, hogy a nagyi örülni fog neki és büszke lesz rám. Amikor Magnoliaba értem egy kis házat béreltem ki. Nem volt valami nagy, épp hogy volt egy szoba, egy fürdő és egy konyha. Igaz, hogy gazdag családból származtam, de amikor eljöttem egy fikarcnyit sem fogadtam el édesapám piszkos pénzéből. Nagyi volt az aki támogatott. Édesanyám sem tudott, mivel ő meghalt születésemkor, így őt nem is ismertem. Nah de visszatérve Magnoliahoz. Már első héten elhatároztam, hogy meg fogom látogatni a Fairy Tail céhházát és elmondom, hogy mit szeretnék. Ugye, ha könyvet akarok róluk írni, meg kell őket ismernem. De mindenek előtt még jobban szét akartam nézni a városban, hogy mi hol van. Egyik este amikor hazafelé mentem egy fiatalemberre lettem figyelmes, aki az utcámmal szembeni hídon üldögélt. Sötét volt, de az arcát tisztán láttam. Aranyos fiú volt. Úgy gondoltam, majd őt megkérem, hogy vezessen a napokban körbe a városban. Mikor bementem a házba és lepakoltam amit vásároltam egyből az ablakhoz szaladtam, hogy figyeljem. Nem is tudom, valahogy megtetszett. Láttam, hogy már nem ott ül, hanem elindult valamerre, valószínüleg haza. Kiszaladtam halkan és követni kezdtem. Nem is olyan messze lakott tőlem, csupán egy utcával arréb. Reggel korán, valami véletlen folyamán összetalálkoztunk, vagyis hát össze ütköztünk amikor befordultam a sarkon.
- Jajj! B-b-bocsánat. N-n-ne haragudj. Jobban kellett volna figyelnem. - közben gyorsan felpattant és nyúlt a kezem után, hogy segítsen felállni.
- Á semmi baj! Megtörténik. – mosolyogtam. Örültem, hogy csak így találkozok vele és nem én kell megkeressem - A nevem Nancy! Örvendek a találkozásnak. – mutatkoztam be.
- Ö-öö-örvendek! A-a-aa nevem Kyou! – azt viszont nem értettem, hogy miért dadog ennyire…Istenem, egy ütközéstől nem kell zavarba jönni.
- Ömm..Kyou...Tudod...Én itt még új vagyok és hát nem nagyon tudom, hogy mi hol van; nem vezetnél körbe kicsit itt a városba? Persze már ha van időd.
- Á persze! Időm, mint a tenger! Amúgy is sétálni indultam. Hol kezdjük?
- Nos, azt hallottam, hogy a Fairy Tail ebben a városban van. Elvezetnél oda? Nagyon érdekel, hogy néz ki a céh épület. Tudod, írónak készülök és úgy döntöttem, hogy az első könyvemet róluk írom.
- Rendben, elvezetlek a Fairy Tail-hez. – ezzel el is indultunk.
Persze a Fairy Tail a nagy felfordulásról híres de azért ez már több volt a soknál mert a környező emberek is csodálkoztak akiknek már persze ezt meg kellett szokják. Hírtelen a kapu kinyílt és három ember szaladt ki, nagy csomaggal a kezükben. Elég gyorsak voltak. A kapuból kiáltottak, hogy "Valaki állíts meg őket!". Kyoun erre látszott, hogy valamire készül. A Fairy Tail háza előtt egy dombos utca van és ekkor az utca tetején ott volt egy szekér is, tele hordókkal. Kyou előidézte a pisztolyait és kilőtte a szekér ajtaját tartó kis kampót majd a szekér lábát, így a sok hordó elkezdett lefelé gurulni. A három tolvaj nem tudta kikerűlni. Egyszercsak egy kiabálást hallottam a Fairy Tail céhépületének kapujából.
-Már vártunk Kyou! - kiáltotta egy kicsi öregember. Makarov volt az, a Fairy Tail céhmestere.
-Hö? Mi? Hogy? Miva?....Hozzám szólt uram? – Kyou csak nézett, hogy mi van. Engem is érdekeltek a részletek. Ilyen híres lehet ez a fiú?
- Igen fiam, téged! Gyere be. O-ho? És ki ez a leányzó, ifjú Heidan? – azt hitte a barátnője vagyok. Mondjuk jó is lenne. Tényleg megszerettem ezt a srácot… úgy első látásra.
-Ö-öö..Hát izé...Egy új lány itt a városban akit elkísértem ide! Könyvet akar írni a Fairy Tail-ről.
- Ahaa! Szóval egy könyvet....Hmm...Igazán nagy megtiszteltetés. Nos, fáradjatok csak be.
Mikor bementünk leültünk és Kyou meg az öreg beszélgetni kezdtek. Mivel Kyou mellett ültem, mindent hallottam.
-Öreg, nagyapám ugye azt mondta, hogy vegyen be a céhbe?
-Igen fiam...Megkért rá és ő az az ember akinek nem tudnák soha nemet mondani ilyen ügyben.
-Elhiszem...De az van, hogy én nem igazán szeretnék csatlakozni még céh-hez. Forr bennem a kalandvágy ezért tovább akarnám folytatni utamat. De megígérem, hogy ha csatlakozni szeretnék egy céhhez, ez lesz az első ahol próbálkozni fogok. És amúgy is...Nekem ez a dolog nem tetszik, hogy csak azért venne be mert a nagyapám azt mondta. Erős mágus akarok lenni, majd csak azután keresek társakat. – furcsa fiú. Felajánlják neki, hogy semmi próba vagy feltétel nélkül csatlakohat az egyik leghíresebb céhhez és ezt ő elutasítja? Érdekes, de tetszik.
- Értem és elfogadom döntésed.
-Nos akkor én azt hiszem megyek is. Nancy, remélem még találkozunk. – és még mielőtt bármit is mondtam volna, a fiú odalépett elém, megcsókolt, megfordult és elment. Térdre borultam örömömben, de ezt ő nem hallotta, csak ment tovább. Megfogadtam, hogy várni fogok rá és ha kell én fogom őt keresni. A Fairy Tail-el sikerült elintéznem a könyves dolgot is. Hamar meg is írtam a könyvet és valamilyen oknál fogva, híres lett a könyv. Biztosan a Fairy Tail miatt. Amiután a könyvet megírtam felvettek a Fairy Tailbe. Ennek nagyon örültem, mert ez volt jóformán az egyik álmom is. Mindennap edzettem, fejlesztettem a Kristály mágiámat, küldetésekre is jártam, volt amelyikben sok fájdalmat tapasztaltam, de hiába… a legnagyobb fájdalmat Kyou hiánya okozta.