Itachi és Cassy Találkozása

Tárgy: Itachi és Cassy Találkozása Szomb. Jan. 29, 2011 7:58 pm

Unottan bandukoltam Magnólia utcáin, miközben a térképet fürkésztem. Eltévedtem. Órák óta bojongtam, mire rájöttem, hogy rossz térképet hoztam magammal. Unalmas, és lehangoló volt, egész nap a város utcáin bóklászni. Az amúgy sem éppen kis település soha nem tartozott a kedvenceim közé. Végül megunva balszerencsémet, megkérdeztem egy helyi kölyköt, hol találhatom meg a Fairy Tail klánépületét.
- Hát, izé... 100 gyémántért megmondom. -vigyorgott, a kis béka.
- Cöh... kapsz kétszázat, ha oda vezetsz- közöltem a kis ficsúrral.
A fiú boldogságtól sugárzó arccal egyezett bele. Végülis, sokkal praktikusabb volt némi aprópénzt szánni a tájékozódásra, mintha a fél várost idegesítő kérdezgetésekkel zaklattam volna. A sok kanyargós utca után, végre kivezetett a főútra.
- Parancsoljon, ha ezen az úton végig megy, pontosan ott fog kilyukadni. -mutatott a céh irányába.
Biccentettem a kölyök felé, hogy értem, majd a kezébe nyomtam a megbeszélt összeget. Egyedül folytattam tovább, és rettentő mód idegesítőnek találtam az utcai forgalmat, és az emberek okozta tumultust. Meglepően, mióta nem hordom a hátamon Thrallgrim mester ajándékát, nem-igen tartják a távolságot tőlem az emberek. Ilyenkor hiányzik az a dög nehéz kard. Mire végre átjutottam minden akadályon, szó szerint elegem volt az egészből. Nem vágytam másra, csak egy hordó sörre, amit az asztalomnál szerettem volna elfogyasztani, magányosan. Hamarosan megpillantottam az épületet, kétség sem férhet hozzá, hogy a megfelelő helyen járok. A hatalmas cégéren ott virágzott tündérek neve.
- Na végre... Azt hittem sose találom meg... -fortyogtam magamban...

Előzmény
"- Ita-kun, nem vállalsz megbízást? -kérdezte James sejtelmes mosollyal.
Lassan levettem a lábaimat az asztalról, majd a végtagok előbbi helyére letettem az üres korsóm.
- Nem - feleltem válaszképp - Arashi és a bohóc küldetésen vannak. Fárasztó lenne egyedül elmenni. -válaszoltam lustán, miközben jeleztem Meinek, hozzon még egyet.
- Ez esetben, lenne egy potom megbízás. Semmi fárasztó dolog. - kezdett bele.
Nem szerettem Jamest, mert csak akkor állt szóba velem, ha akart valamit. Tisztában vagyok vele, hogy elfoglalt a klán ügyei miatt, de akkor is kirázott a hideg, ha hozzám szólt. Mindig érezhető volt a hangjában, a "most befoglak munkára" terve.
- Nem vállalom -feleltem visszautasítóan.
Egy percig még bámult rám, aztán folytatta:
- Ita-kun, elkéne vinni ezt a levelet Magnóliába, a Fairy Tail céhházába.
- Visszautasítom, nem érdekel. - közöltem határozottan.
- Ez esetben meg kell Mei-t kérnem, hogy egy ideig ne szolgáljon ki. Elvégre szép kis számlát halmoztál már fel. - folytatta álszent kedveskedéssel.
Végigmértem a férfit, majd egy apró mosoly ült ki arcomra.
- Tegnap kifizettem - tettem hozzá önelégülten.
James nem adta fel, okos, fondorlatos egy róka volt.
- De a mait még nem rendezted. Gondolom nem örülnél neki, ha nem ihatnál hitelbe többet - mosolyodott el.
- Cöh... add ide azt a nyamvadt levelet... "

Megálltam az ajtó előtt. Odabentről, heves csatározás hangjai ütötték meg a fülemet. Nagy levegőt vettem, majd lenyomva a kilincset, kitártam az ajtót. Ekkora tömegverekedést sem láttam még. A nők a férfiakat püfölték, a férfiak egymást, kész káosz volt az egész. Mintha csak a régi Aszonybosszantó képe tárult volna elém.
- Üd... - kezdtem volna, amikor egy váza vágódott egyenesen a képembe.
A találattól, hanyat vágódtam, és néhány percig a földön feküdve gondolkodtam el a dolgon, hogy ezt mégis miért kaphattam.
Elég erősen vágodott az arcomba, aminek nyomán megeredt az orrom vére. Szerencsére nem éreztem fájdalmat. Az arcom erősen zsibbadt. Készültem volna feltápászkodni mikor egy aggódó tekintetű, fekete hajú lány jelent meg felettem.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szomb. Jan. 29, 2011 8:27 pm

Éppen a szokásos bunyó kellős közepén tartottunk, amikor kinyílt az ajtó. Ez rosszabbkor nem is történhetett volna – ugyanis Natsu pont elhajolt a váza elől, amit a fejének szántam, így az az éppen belépő, szerencsétlen idegen képében landolt. Túl sok erőt vittem bele, ugyanis elterült a földön.
Gyorsan lefejeltem az éppen engem szorongató egyik társam, mire az elengedett, ezt kihasználva pedig a pórul járt fiúhoz siettem.
Pont akkor akart felülni, és kissé megdöbbenve vettem tudomásul, hogy az orra is betört neki.
- Bocsi – szabadkoztam bűnbánó, elég idétlen vigyorral, ahogy megvakartam a tarkóm. – Natsu hibája, ő hajolt el. Azért egyben vagy?
A Fairy Tail gyakran szed sérülteket az ilyen kis családi összeütközések közben, de kívülállók ritkán keverednek bele. Nos, neki most balszerencséje volt.
- Persze – válaszolta, ahogy felült, én pedig gyorsan előkotortam a pulcsimból egy zsebkendőt, és átadtam neki. – Kösz.
- Még nem láttalak errefelé – fogtam bele a beszélgetésbe, ahogy elhajoltam egy éppen felém tartó korsó elől, rezzenéstelen arccal.
- Nem ide tartozom. – Határozottan ült fel, a fehér kendőt az orrához tartva, ami idő közben kezdett vörössé válni. – A Titan Nose tagja vagyok.
- Az elég messze van. Shirotsumeban, ugye? Egyébként Cassidy Angel vagyok, és bocs még egyszer a vázáért – nevettem zavartan.
Fenébe veled, Natsu, most sikerült jól leégetnem magamat egy idegen előtt is. Ilyen az én formám…

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Vas. Jan. 30, 2011 1:21 pm

-Bocsi -kezdte a lány - Natsu hibája, ő hajolt el. Azért egyben vagy?
- Persze -válaszoltam kedvtelenül, elvégre nem olyan egyszerű vidámnak tettetni magad egy agresszív vázával való találkozás után.
Előzékenyen átnyújtott egy zsepit, amit azon nyomban nyomtam is az orromra.
- Kösz.
- Még nem láttalak errefelé -jegyezte meg, miközben egy felé repülő korsó elől tért ki.
Végig mértem a lányt, majd a zsebkendő miatt, kicsit orrhangon válaszoltam neki.
- Nem ide tartozom. A Titan Nose tagja vagyok -mutattam rá a nyakam jobb oldalán díszelgő pecsétre.
- Az elég messze van. Shirotsumeban, ugye? Egyébként Cassidy Angel vagyok, és bocs még egyszer a vázáért -nevetett zavarában.
- Itachi Sadamesu - mutatkoztam be, majd orrom egy reccsenést követve, vissza került a helyére.
- Túlélem, ne törődj vele - legyintettem az esetre. - Lehet itt valamit inni? -tettem fel az engem leginkább foglalkoztató kérdést a lánynak.
Felálltam, majd letekintettem a nálam alacsonyabb leányzóra.
- Tessék - nyújtottam felé, a zsebemből időközben kihalászott levelet. - Ez Makarov mesternek jött.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Vas. Jan. 30, 2011 5:49 pm

- Túlélem, ne törődj vele - legyintette az esetre , így egy kicsit megnyugodtam. - Lehet itt valamit inni?
Felállt, majd lenézett rám. Ejha... kicsit magasabb volt mint én. Végül is csak úgy 10-15 centivel?
- Tessék - nyújtotta felém a zsebemből időközben kihalászott levelet. - Ez Makarov mesternek jött.
- Ö... rendben - forgattam jobbra-balra a borítékot.
Szóval egy futárral van dolgom... érdekes. Én például utálom a hasonló munkákat, de ahogy az arckifejezését nézem, neki sincs nagyobb kedve az ilyesmihez.
Eljátszottam azzal a gondolattal, hogy felnyitom a levelet... De mivel a fejemet meg szándékoztam tartani az elkövetkezendő pár évben is, ezért inkább elvetettem a lehetőséget. Helyette választ adtam az előző kérdésére.
- Egyébként persze. Ott van Mirajane - böktem a fehér hajú pultos lányra, aki fülig érő mosollyal intett vissza. - Nála azt kérsz, amit akarsz.
Bólintott egyet, majd meglódult abba az irányba, én pedig kíváncsiságtól vezérelve utána iramodtam. Ritkán látni idebent idegeneket, kíváncsi vagyok meddig húzza egy ilyen őrült társaságban. Itt ugyanis néha még inni sem lehet a nélkül, hogy kirobbanjon egy kisebb háború.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Hétf. Jan. 31, 2011 6:58 pm

Kissé meglepődött a boríték láttán, majd válaszolt a kérdésemre.
- Egyébként persze. Ott van Mirajane - biccentett a fehér hajú pultos lány felé, aki fülig érő mosollyal intett vissza. - Nála azt kérsz, amit akarsz.
Egy bólintással jeleztem, hogy értem, majd a vértől átázott zsebkendőt orromhoz nyomva megindultam a pult irányába.
- 'napot -köszöntem egykedvűen - valami erőset - kértem meg a szép pultoslányt, majd az asztalra csúsztattam egy kis pénzt. Ahogy kézhez kaptam az italt, tétovázás nélkül hajtottam fel. Miután leraktam a feles poharat, meglepődve figyeltem az orvtámadó lányt, aki csendben bámult. Kissé kínosnak éreztem a dolgot, így megszólaltam.
- Itt mindig ilyen szívélyesen fogadják a vendéget? -kérdeztem kissé unottan - Vagy csak a hírvivőnek ajándékoztok vázát?
A lány meglepődött arcát bámulva, feltűnt, hogy egy elég szép teremtéssel van dolgom. Bár a vázás incidens miatt kissé félelmetesnek hatott, azért reménykedtem benne, hogy nem fog megsértődni a kérdéseim miatt, és nem nyom a képembe egy korsót, avagy egy újabb vázát.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Hétf. Jan. 31, 2011 7:26 pm

A fiú egy valami jó erőset kért, igazából gőzöm sem volt, mit – de azon némileg elképedtem, hogy két kortyra benyakalta az egészet. És még azt hittem, én vagyok a gyorsivó.
Mikor végzett vele, feltűnt neki, hogy bámulom. Ezen kissé meglepett arcot vágott, de azért megszólalt.
- Itt mindig ilyen szívélyesen fogadják a vendéget? – kérdezte, bár kissé unott volt a hangja. - Vagy csak a hírvivőnek ajándékoztok vázát?
Mos én öltöttem fel az elképedt fejet. Érdekes kérdés, de legalább a témakeresés szándéka benne volt.
- Tessék, Cassy – tett le elém Mira egy pohár kólát, mire észrevettem, hogy Itachi kissé megugrott mellettem, mint aki felkészül, hogy kivédjen egy közeledő támadást, mikor megragadtam a poharat.
Ezt látva akaratlanul is elmosolyodtam.
- Nyugi, nem áll szándékomban a fejedhez vágni – biztosítottam, ahogy kortyoltam egyet az italomból. – Egyébként igen. Te még jól jártál, volt olyan, akit egy félbetört asztal tarolt el. Meg olyan is, akit szembetalálkozott egy kisebb székkel…
Olyan képet öltött fel, mint aki azt hiszi, valami rossz viccet űzök vele. Így egész aranyosan festett. Most hogy jobban megnéztem, hasonló fekete haja volt, mint nekem, de a szemei világosak. Első ránézésre tizenkilenc-húsz év körüli lehetett.
- Halál komoly – világosítottam fel, és tudtam, hogy most még őrültebbnek gondolhatja a helyet, mint ahogy arról az újságokban olvashatott. – Úgyhogy örülj, hogy csak az orrod bánta – mosolyogtam.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szer. Feb. 02, 2011 5:40 pm

Kérdésemre teljesen ledöbbent, legalábbis ránézésre. Őszintén megvallva, kissé mulattatott a reakciója, bár ezt nem fejeztem ki.
- Tessék, Cassy – tett le elé kedvesen egy pohár fekete löttyöt a Mirajane nevezetű pincérnő.
A biztonság kedvéért felkészültem egy esetleges támadó reakcióra, de ezzel csak a lány jókedvének felkorbácsolását sikerült elérnem.
- Nyugi, nem áll szándékomban a fejedhez vágni – mondta, majd belekortyolt a gyanús italba. – Egyébként igen. Te még jól jártál, volt olyan, akit egy félbetört asztal tarolt el. Meg olyan is, akit szembetalálkozott egy kisebb székkel…
Eléggé meglepett a dolog, nem hittem volna, hogy ilyen kellemetlen üdvözlési forma alakult ki a klánban, ám azért örültem, hogy csak egy kerámiával lepett meg, nem pedig egy egész asztallal.
- Halál komoly - bizonygatta nekem - Úgyhogy örülj, hogy csak az orrod bánta -mosolygott vidáman.
Nem kételkedtem a szavában a vázás incidens után, nem is mertem. Végül alaposan megrágtam a dolgot magamban, majd kedvesen megpróbáltam tovább vinni a beszélgetést.
- Azt hiszem egy cipőben járunk - közöltem egy halvány mosoly kíséretében. - A nagybátyám kocsmája is ilyen kaliberű hely volt. Kellemetlen, de mindig rám hárult az a hálátlan feladat, hogy rendet tegyek a rendbontók között.
A lány ledermedt arca láttán akaratlanul is, de elnevettem magam.
- Hölgyem, -szóltam az ezüsthajú alkalmazotthoz - Kérnék a harcias kisasszonynak még egyet abból a löttyből, és egy sört. - adtam le a rendelést, majd átnyújtottam neki a fogyasztást rendező összeget.
- Cassy, ugye? - kérdeztem a lányhoz vissza fordulva. - Kedvellek. -közöltem vele nyíltan - Szólíts ezentúl Itának.
Kevés olyan embert ismerek, akivel szívesen töltöm együtt az időmet. Ez a lány az orvtámadás óta folyamatosan meglep és mulattat, ezért úgy éreztem szeretném jobban megismerni. Elvégre ma már nem megy vonat Shirotsumébe, így van egy kis fölösleges időm.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szer. Feb. 02, 2011 9:34 pm

Kíváncsian vártam a reakcióját előző kijelentésemre. Biztosra vettem, hogy kételkedni fog vagy felvonja a szemöldökét – hát tévedtem. Jó nagyot.
- Azt hiszem egy cipőben járunk - közölte egy fakó mosoly mellett. - A nagybátyám kocsmája is ilyen kaliberű hely volt. Kellemetlen, de mindig rám hárult az a hálátlan feladat, hogy rendet tegyek a rendbontók között.
Ettől lesokkoltam egy kissé… enyhén szólva. Nem tudom, milyen fejet vághattam, de hogy valami nagyon hülyét, az biztos. Ennél már csak az ért nagyobb meglepetésként, mikor ezt látva felnevetett.
- Hölgyem, - szólította meg Mirajanet, aki azonnal szolgálatkészen fordult felé. - Kérnék a harcias kisasszonynak még egyet abból a löttyből, és egy sört.
Miután leadta a rendelést, átnyújtotta a szükséges pénzt. Ez után ismét felé fordult, de még mindig csak bambán meredtem vissza.
- Cassy, ugye? – kérdezte, mire bólintottam. - Kedvellek. – mondta ki nyíltan, ami már a sokadik döbbenetemet okozta. - Szólíts ezentúl Itának.
Pár másodpercig még csak néztem rá, de aztán mégis elmosolyodtam.
- Oké, Ita – válaszoltam vidáman. – Kösz a meghívást! – hamar lehajtottam az italom, igazából versenyezni akartam vele, ki a gyorsabb… de ő hamarabb megivott egy egész korsó sört min én egy pohár kólát.
Erről ennyit, inkább nem említem neki a próbálkozást, mert megint csak röhej tárgya lennék. Szóval inkább másik témát kerestem.
- Amúgy azt hiszem, én is kedvellek – válaszoltam derűsen mosolyogva. – Nincs kedved körülnézni a városban? – ajánlottam. – Szívesen körbevezetlek. Vagy hamarosan megy a vonatod?
Valóságos kérdésáradatot zúdítottam rá. Ez rossz szokásom, ha valaki új emberrel találkozom, de remélem, azért nem fogom kikészíteni vele.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Csüt. Feb. 17, 2011 7:17 pm

- Oké, Ita – válaszolta vidáman. – Kösz a meghívást!
Egy biccentéssel válaszoltam, majd felhajtottam az aranysárga kesernyés italt. Jól eső érzéssel töltött el, ahogy végig haladt a torkomon, és megtalálta helyét a gyomromban. Ennél igazán nincs semmi jobb, komolyan.
- Amúgy azt hiszem, én is kedvellek – válaszolta kivirulva. – Nincs kedved körülnézni a városban? – ajánlotta. – Szívesen körbevezetlek. Vagy hamarosan megy a vonatod?
Egy pillanatig haboztam a válasszal, hiszen át kellett gondolnom a dolgot.
- Ma nem indul vonat vissza, így itt ragadtam. -feleltem, majd a lány felé fordultam. - Örömömre szolgál, hogy elfogadhatom ajánlatod. -válaszoltam, majd feltápászkodtam a helyemről, indulásra készen.
- Igazán nem vetném meg, ha tudnál mutatni nekem egy szállót- mondtam neki kedvesen.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Csüt. Feb. 17, 2011 7:47 pm

Egy kis ideig habozott a válaszon, gondolom átgondolta az ajánlatom.
- Ma nem indul vonat vissza, így itt ragadtam. - felelte, majd felém fordult. - Örömömre szolgál, hogy elfogadhatom ajánlatod. - válaszolta, majd feltápászkodott a helyéről, indulásra készen.
Gyorsan követtem a példáját, és nagy mosollyal az arcomon megindultam az ajtó felé.
- Igazán nem vetném meg, ha tudnál mutatni nekem egy szállót – mondta kedvesen, mire csak bólintottam egyet.
- Bízd ide, egy csomó van a környéken! – mosolyogtam, ahogy hátratáncoltam.
Sóra nyitotta a száját, de késő volt – a lábam megcsúszott a küszöbön, mivel persze nem szokásom hátranézni, majd egy óriásit vágódtam a hátamra, kisebb szisszenés keretében.
Fene ebbe a rohadt lépcsőbe, hogy soha nem tud megszűnni innen… na, jó, nem is, mert akkor csak még nagyobbat esnék.
- Megvagyok, semmiség!
Mielőtt Ita segíthetett volna, hamar összekapartam magamat a talajról, és leporoltam a ruhám, majd mintha mi sem történt volna, bekiáltva egy „majd jövök”-öt Mirának, és ahogy elhaladtunk a kapu alatt, azon gondolkodtam, hogy a sok közül melyik szállót mutassam meg Itachinak. Választék az volt bőven – bár a többség elég messze volt a Fairy Tailtől, szerintem érthető okok miatt, mivel a közelünkben mindig nagy volt a pusztítási számla.
Végül A White Fairy mellett döntöttem, ami a legközelebb volt a megállóhoz és a céhhez. Ez volt az egyetlen, amelyik kedvelte a Fairy Tailt a pusztítások miatt is. Sőt: látványosságnak állította be az összerombolt falakat. Kissé dilis volt a fazon szerintem, de jó fej.
Ahogy így sétálgattunk lefelé a domboldalon, közben pedig ecseteltem a szállodáról való tudnivalókat, az egyik utcából feltűnt két férfi. Eléggé szakadtas öltözetben virítottak, és valahogy gyanúsan méregettek minket, de próbáltam nem különösebben törődni vele, bár nehéz volt, és szerintem elég feltűnően bámultam feléjük majdnem minden ötödik másodpercben.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szomb. Feb. 19, 2011 12:54 pm

- Bízd ide, egy csomó van a környéken! – mosolyogta, ahogy hátratáncolt.
Lassan elindultunk a kijárat felé, de hóbortos pillanatában ügyesen megcsúszott a küszöbön, és látványosan hanyat vágódott. Egy halovány félmosolyt eresztettem meg a látványra, és már siettem is, hogy felsegítsem.
- Megvagyok, semmiség! - szabadkozott, és gyorsan felpattant, mielőtt segédkezet nyújthattam volna.
Nyilván kínosnak érezte egy kicsit a dolgot, de szerintem nem volt az, hisz ilyen mindenkivel megesik. Gyorsan leporolta magát, és mintha semmi se történt volna, búcsúzott el ideiglenesen a többiektől. Normál tempóban vezetett végig a városon, Bőséges információ áradattal kellett megküzdenem, s lassan kezdtem már az elhangzottak alapján ismerni a várost, mintha mindig itt éltem volna. Ahogy haladtunk lefelé a lejtőn, feltűnt, hogy a lánynak valami nem tetszik, ezt egyrészt szakadozott mondataiból, másrészt abból következtethettem, hogy idegesen nézegetett jobbra. Nem tudtam mi a problémája, vagy mi a furcsa viselkedésének mozgatórugója, de inkább nem kérdeztem rá, lehet, hogy csak én képzeltem be a dolgot. Ahogy lefordultunk egy kisebb mellékutcára, hogy lerövidítsük az utat, három, zilált külsejű fazon állított meg minket.
- Uram, hölgyem -kezdte a középső - Én és a barátaim úgy gondoljuk, hogy megoszthatnák a vagyonukat a nincstelenekkel - mondta burkolt fenyegetésként. Cassy kissé meghökkent, de ez inkább volt betudható a meglepettségnek, mintsem az ijedtségnek.
A bal szélső fogatlan, mocsokban úszó férfi, , egy széles mosolyt vetett Cassyre, biztos voltam benne, hogy elég pofátlan, perverz gondolatok járhattak a fejében. Óvatosan hátra pillantottam, hogy megtudjam, nincs-e civil, aki belekeveredne-e, de ehelyett még két gyanús alak jelent meg, és zárta el a "vészkijáratot".
- Azt hiszem uraim, rossz fába vágták a fejszéiket. - közöltem velük határozottan. - Talán jobb lenne ha odébb állnának, mielőtt bajuk esne.
Az öt tagú társaság zabolátlan röhögésbe kezdett.
- Én a maga helyében magam miatt aggódnék - közölte, majd előrántotta kését.
A többiek követték példáját.
- Cassy, ha óhajtod, rád hagyom a hátsó kettőt, de ha nem akarod össze piszkolni velük a kezed, hagyd csak rám - mondtam komolyan a lánynak, miközben felizzott atattam a hatalmas sárga mágikus pecsét.
Felkészültem rá, hogy mind egy szálig eltakarítsam az útból az akadályt.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szomb. Feb. 19, 2011 1:46 pm

Észrevettem, hogy Itának is feltűnt, hogy zaklatott vagyok. Mondjuk nehéz lett volna nem észrevenni. Örültem, hogy nem kérdezte meg, mi miatt lettem hirtelen ilyen feszült.
Hogy lerövidítsük az utat lefordultunk az egyik mellékutcára. Kicsit megnyugodtam, mert a korábban látott alakok eltűntek. De nyugalmam alaptalan volt – ugyanis amint befordultunk, ott vigyorgott előttünk három lezüllött férfi.
- Uram, hölgyem - kezdte a középső. - Én és a barátaim úgy gondoljuk, hogy megoszthatnák a vagyonukat a nincstelenekkel.
Egyértelműen fenyegetés volt, ezt kivettem a hanglejtéséből. Kissé megdöbbentem, de nem azért, mert beparáztam, sokkal inkább, mert meglepett a kialakult helyzet.
A bal szélső fogatlan, redvás ruhás férfi, egy hatalmas mosolyt vetett felém, amitől majdnem kifordult a helyérő a gyomrom undoromban. Gusztustalan…
Ita hátrapillantott, gondolom ő is rájött, hogy ebből bunyó lesz, és felmérte a terepet. Csakhogy meglepetésben volt részünk: még két fazon állt ott. Igazi csürhe.
- Azt hiszem uraim, rossz fába vágták a fejszéiket - közölte velük határozottan Itachi. - Talán jobb lenne, ha odébb állnának, mielőtt bajuk esne.
A társaság hangos röhögésbe kezdett. Azt hiszem, ezeknek nem tűnt még fel, hogy mágusokkal van dolga. De mindjárt lefagy a mosolyuk, van egy olyan érzésem.
- Én a maga helyében magam miatt aggódnék - közölte, majd előrántotta kését.
A többiek követték példáját, én pedig halványan elmosolyodtam. Úgyis kell egy kis bemelegítés.
- Cassy, ha óhajtod, rád hagyom a hátsó kettőt, de ha nem akarod össze piszkolni velük a kezed, hagyd csak rám - mondta komolyan a társam, ahogy miközben felizzott alatta a hatalmas sárga mágikus pecsét.
- Viccelsz? Én soha nem maradok ki egy bunyóból sem! – vigyorogtam. – Akkor hajrá!
Csaptam ököllel a tenyerembe, mire megjelent a türkizkék mágikusköröm.
– Hadd szóljon!
Az alakok némileg ledöbbentek, ahogy tudatosult bennük, hogy mágusokkal van dolguk. Mivel féltettem a pulóverem, ezért egy gyors fordulással ledobtam magamról a fal mellé, így pedig láthatóvá vált a céhem vörös pecsétje.
Az elsőt minden komolyabb erőfeszítés nélkül kiütöttem azzal, hogy miközben rohant felém leraktam a kezemet a talajra, és egy kis területet bekristályosítottam. Ezen elcsúszott, és nagy robajjal a ládák közé vágódott – elsüvítve Ita lábai mellett.
- Te kis cafka! – förmedt rám a társa, ahogy elindult felém, de egy gyors mozdulattal elhajoltam, és keményen hátba vágtam, amitől elterült a földön, és láthatóan kiütötte magát. Legalábbis én azt hittem.
Így hát nagy mosollyal fordultam Itachi felé, aki éppen a falhoz vágta az egyiket, azt hiszem pont azt, amelyik olyan „szép” tekintettel nézett rám.
- Azt hiszemeg is vagyunk – mosolyogtam. – Ez gyors volt.
- Ne bízd el magad! – ordította mögülem az előbb lecsapott férfi, és mielőtt észbe kaphattam volna, egyik kezével egy kést szegett a nyakamhoz, a másikkal pedig magához szorítva lefogta a karjaim.
Fúúúj! Visszanyeltem egy hatalmas rókázhatnékot, de igyekeztem nem levegőt venni a szagok elkerülése végett.
- Ide a pénzt, vagy átvágom a csaj torkát! – mondta, én pedig kezdtem sápadni a hányingertől, ami eléggé egyértelmű volt a fintoraimnak köszönhetően.
Hát ez a tag valamit nagyon benézett, ha azt hiszi, hogy simán azzal, hogy lefog, máris hatástalanított engem. Ránézte Itára, hogy tudtára adjam - engem nem kell félteni egy ilyen kis senkiházitól, de azért a kiszabadulásban jól jönne némi segítség.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Vas. Feb. 27, 2011 1:11 pm

- Viccelsz? Én soha nem maradok ki egy bunyóból sem! – válaszlta vigyorogva. – Akkor hajrá! Hadd szóljon!
Egy halovány mosoly kíséretében engedtem szabadjára a megzabolázott mágikus energiáim.
- Lightning Bolt! -hangzott fel az ige, és egy gyors villanás közepette csapott bele a középsőbe a nyaláb. Az néhány métert repült hátra, mielőtt kidőlt volna.
- Egy megvan. - feleltem közönyösen, amikor az egyik támadó mellettem vágódott be a ládák sűrűjébe. - Kettő -javítottam ki magam mosolyogva.
- Lightning Fist! - gyűjtöttem össze az elektromosságot jobb öklöm körül.
A jobb szélső nem tétlenkedett, azonnal szúrt a késével, de egy könnyed mozdulattal kikerültem, és teljes fizikai erőmmel csaptam orcán az így védtelenné vált férfit. Meglepődve, majd erős rángatózás kíséretében csapódott neki a szemközti falnak, s kezdtem kissé aggódni, hogy túl sok energiát fektettem bele a varázslatba. Az illető a falnak csattanva terült el eszméletlenül a földön. A perverz alak sem tétlenkedett, amint feleszmélt mi is történik körülötte, azon nyomban rám vetette magát. Egy gyors mozdulattal elléptem előle, majd erősen rámarkolva bal kezére, egy ügyes mozdulattal csavartam rajta egyet, amitől a férfi égtelen, fájdalomtól vegyes dühvel ordított fel. Szabad kezével, benne a késsel, próbált meg felém szúrni, de ezzel csak azt érte el, hogy mielőtt elért volna a kés éle, karját elengedve hirtelen a földre vetettem magam, és egy félkörös mozdulattal kirúgtam a lábait alóla. Az undorító alak dühösen ugrott fel a földről, és támadott újra, de már késő volt.
- Lightning Bolt!- suttogtam.
A villám egy szempillantás alatt találkozott a támadóval, és ütötte neki az egyik épület falának.
- Azt hiszem meg is vagyunk – hallottam hátam mögül a lány bársonyos hangját. – Ez gyors volt.
Egy egyszerű bólintással értettem egyet vele, és még utoljára végignéztem a kiütött ellenfeleimen.
- Azt hi... -kezdtem volna, amikor dühös ordításra lettem figyelmes magam mögött.
- Ne bízd el magad! Ide a pénzt, vagy átvágom a csaj torkát! -követelőzött.
Immár dühösen fordultam hátra. A koszos csavargó kést szegezett Cassy nyakához. Szegény lány elég rosszul nézett ki, bár én sem lennék jobban, ha egy ilyen mocskos, talán még életében nem tisztálkodott férfi karmai között lennék.
- Engedd el, akkor talán hagylak elmenni - mondtam neki hűvös hanglejtéssel.
- Előbb a pénzt! - erősködött.
Számba vettem az összes lehetőséget, amivel úgy intézhetem el a férfit, hogy az újdonsült idegenezetőmet ne érje bántódás.
Lassan kivettem zsebemből a kis barna bőrerszényt, és a férfi jobb oldala mellé hajítottam. Egy bátorító mosolyt eresztettem meg a lány felé, közben árnyékomat megnyújtottam, egyesítve az én, és az erszény árnyékát. A férfi, még mindig erősen tartva Cassy-t, óvatosan lehajolt, és ahogy kinyúlt az erszényért, bezárult a csapda.
- Shadow Fist!- üvöltöttem dühödten. Az árnyékból egy nagyobb fekete ököl bukkant elő, ami nagy erővel ütötte képen a túszejtőt. A férfi megbicsaklott, és önkéntelenül az arcához kapott, elengedve így a lányt, aki azonnal tisztes távolságba került tőle. Az alak szitkozódva fogta az arcát.
- Cassy, húzódj félre! - parancsoltam rá. - Lightning Bolt!
A villámnyaláb telibe találta a görnyedt, szitkozódó férfit, aki eszméletlenül csúszott néhány métert a hideg macska köveken.
- Jól vagy? -tettem a mágus társam vállára a kezem, miután visszavettem az elejtett erszényemet. - Nem esett bajod?

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Vas. Feb. 27, 2011 9:29 pm

Ita elég mérges arcot vágott, amitől kissé félelmetes hatást keltett. Csodáltam, hogy az engem szorongató fickó nem ijed be már csupán ettől. Én csak azért nem ijedtem meg, mert minden erőmet össze kellett szednem a hányinger leküzdésére, plusz tudtam, hogy engem nem bántana.
- Engedd el, akkor talán hagylak elmenni – mondta hideg hangon.
- Előbb a pénzt! – erősködöt, ahogy közelebb tolta a nyakamhoz a kést.
Ita egy kis ideg méregetett minket, és tisztán látszott az arcán, hogy valamin nagyon gondolkodik. Minden estre kicsit meglepett, mikor előhúzta a zsebéből az erszényt. Lendített egyet a kezén, majd a férfi jobb oldala mellé dobta a bukszát.
Bátorítóan rám mosolygott, amiből azonnal leszűrtem, hogy van valami terve. Fél szemmel a bukszára pillantottam, és észrevettem, hogy megnyújtja az árnyékát, ami elér az erszényhez. Mivel a férfi még mindig a társammal szemezett, ebből semmit nem vett észre.
Elképesztő… nem csak villám, de árnymágus is? Egyelőre nem tudok róla sokat, de az, hogy képzettebb mágus, mint én, már most egy lefixálható tény. A pasas még mindig engem szorongatva, óvatosan lehajolt a pénzért, de a csapdát nem vette észre.
- Shadow Fist!- kiáltotta mérgesen újdonsült ismerősöm.
Ekkor az árnyékból egy nagy, fekete ököl bukkant elő, ami hatalmas erővel ütötte képen a fogva tartóm. A férfi megbotlott, és önkéntelenül is az arcához kapott.
Ezzel elengedett engem, és egy gyors ugrással arrébb gördültem a földön, majd ugyanakkora lendülettel fel is álltam. Az utolsó álló férfi cifrán káromkodva szorongatta rusnya képét.
- Cassy, húzódj félre! - parancsolt rám Ita, mire eleget téve a felszólításnak még négy lépést hátráltam, s így elértem a faalt. - Lightning Bolt!
A villám pontosan telibe találta a férfit, aki egy kisebb ordítást követően elnyúlt a földön. Egyértelmű volt, hogy egy ideig nem kel fel, ettől pedig megkönnyebbültem.
- Jól vagy? – sétált mellém a társam, majd miután visszaszerezte a pénzt, a vállamra tette a kezét. - Nem esett bajod?
- Nem… azt hiszem, megvagyok. Bár enyhén kerülget a rókázhatnék – sóhajtottam. – Bocs de le kell ülnöm egy kicsit.
Azzal, miközben ezt mondtam, összecsúsztak a lábaim, és lehuppantam a kőre.
- Ember, levegő… El sem hiszem – vettem egy mély lélegzetet. – Azt hittem, megfulladok.
Igen, nekem ez a legnagyobb bajom ahhoz képest, hogy egy kést szegtek a nyakamhoz. Nem tehetek róla, ilyen vagyok na.
- Köszönöm szépen – mosolyodtam el kis idő múlva, ahogy felnéztem rá. – Megmentettél. Jövök neked eggyel. remélem, most már zökkenőmentesen jutunk el a szállodába.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Kedd Márc. 15, 2011 7:54 pm

- Nem… azt hiszem, megvagyok. Bár enyhén kerülget a rókázhatnék – sóhajtotta. – Bocs de le kell ülnöm egy kicsit.
Válaszképp megértően bólintottam egyet, Azt követően Lábai összecsúsztak, és lehuppant a kőre.
- Ember, levegő… El sem hiszem – vett egy mély lélegzetet. – Azt hittem, megfulladok. Köszönöm szépen – mosolyodott el – Megmentettél. Jövök neked eggyel. remélem, most már zökkenőmentesen jutunk el a szállodába.
- Én is remélem. Amúgy meg én tartozom neked, mert vetted a fáradtságot és segítesz nekem -válaszoltam egy kedves mosollyal az arcomon, majd segítő kezet nyújtottam a lánynak.
- Nem hiszem, hogy további problémákba ütköznénk a továbbiakban -nyugtatgattam a lányt.
Elképesztett nyugodtsága, és az, hogy milyen higgadtan viselkedett az egész kis kellemetlen csetepaté alatt. Jobb idegenvezetőt keresve sem találhattam volna.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szer. Márc. 30, 2011 8:14 pm

- Én is remélem. Amúgy meg én tartozom neked, mert vetted a fáradtságot és segítesz nekem - válaszolta egy kedves mosollyal, majd felsegített engem.
Én nem éreztem ilyen nagy dolognak egy szimpla útmutatást, de inkább nem kotyogtam bele. A helyzetre való tekintettel nem kekeckedem.
- Nem hiszem, hogy további problémákba ütköznénk a továbbiakban - nyugtatgatott meg.
Szerencsére hamar összekaptam magam, és nem jött vissza a kaja sem. Újra megindultunk előre, hátrahagyva a laposra vert bandát. Ha ez lehetséges, még jobban megeredt a szám az eset után, mink korábban. Ugyan csak öt-hat percre volt már a hotel, mégsem telt el pár másodpercnél több, amíg nem meséltem valamit. Kissé csalódott voltam, mikor megtaláltuk a szállodát. Ha először vázát is törtem a fején, azt hiszem, egész jól összebarátkoztam ezzel a sráccal.
- Nos, mégiscsak ideértünk valahogy - mosolyogtam. - Azért kár, hogy holnap már mész is. Remélem, nem mentem nagyon az agyadra - nevettem fel. - Egyszer szívesen elmennék veled egy küldetésre. Ó, és nagy esély van rá, hogy hamarosan én fogok Shirotsuméban kikötni - gondolkodtam el, mielőtt válaszolhatott volna. - Magamat ismerve nem sokáig húzom büntetés nélkül - mosolyogtam kissé idiótán. - Na, de inkább befogom a számat, és hagylak válaszolni - biccentettem.

Tárgy: Re: Itachi és Cassy Találkozása Szer. Ápr. 06, 2011 8:20 pm

Hamar túltette magát az eseten, így nyugodtan folytathattuk utunkat. Jóízűen hallgattam ahogy mesélt, és mesélt, és mesélt, s olykor-olykor elvesztettem a fonalat, de ez nem szegte kedvem a társaságától. Mulatságos lány, meg kell hagyni. Mit ne mondjak, jól esett volna már egy kiadós alvás, a mai nap hosszú fáradalmai után.
- Nos, mégiscsak ideértünk valahogy - mosolygott életvidáman. - Azért kár, hogy holnap már mész is. Remélem, nem mentem nagyon az agyadra. Egyszer szívesen elmennék veled egy küldetésre. Ó, és nagy esély van rá, hogy hamarosan én fogok Shirotsuméban kikötni. Magamat ismerve nem sokáig húzom büntetés nélkül - mosolygott. - Na, de inkább befogom a számat, és hagylak válaszolni.
Végigmértem a lányt, és kedvesen válaszoltam.
- Jól éreztem magam a társaságodban, persze a vázát leszámítva - mosolyodtam el a kellemetlen emléken. -Ha netán nálunk jársz, ajánlom magam szolgálatodra, keress fel bármikor. Remélem hamarosan újra találkozunk.
Egy csókot leheltem a lány homlokára, majd elindultam befelé a fogadóba.
- A legjobbakat! - intettem még hátra, mielőtt eltűntem az ajtó mögött.

» Találkozás: Itachi és Arashi
» Itachi sadamesu
» Itachi Sadamesu
» Itachi Sadamesu
» Itachi Sadamesu