Särnoch Heimlich

_____Fox kisasszony a Seven országhatár környékén lévő összes nyomtató állomás egységes cégvezetője látogatást tartott az egyik városban, Stygna-ban, hogy körülnézzen milyen munkakörülmények uralkodnak egy-egy munkahelyen. Egy kirakatszerű ablak mellett a falnak támaszkodott töltve a maréknyi szabad idejét. Eszpresszó kapucsínót szürcsölgetett mint minden szabad idejében. Nincs olyan pillanat, hogy ne legyen valahol kávés pohár. Kávé függőségét senki se értette, hiszen csak hétköznap nyolc órákat kell dolgoznia, és korán se jön be a cég ügyeit intézni. Viszont egy ember tudta a titkot a függőségről, de nem hajlandó lerántani a titkot:
"A Koffein ellenkezőleg hat neki. Nyugtatja, így nem lesz hiperaktív, és nem lesz szívleállása a vállalat felelősségének súlya alatt."
_____Ez a titok laul Sylvanas naplójában, aki aggódóan figyelte íróasztala mögül a felettesét. Néha arrébb tologatott pár papírt, hogy figyelmét eloszlassa a főnökről, de most egy valaminek sikerült megragadnia a tekintetét. Egy hatalmas lángcsóvából a kirakaton keresztül landoltam a nyomda irodai részlegébe. Nehezen lélegeztem, majd ahogy kezdtem megnyugodni, fekete mágia részecskék szabadultak fel testemből. Ezalatt futott hozzám az előbb említett alkalmazott, de csak egy pillanatig pillantott rám. Tekintetem mintha horrorba illő lett volna. Úgy ült ki az arcomon a félelem. Az Alkalmazott-chan ms. Fox-ért pásztázott két szép kékes-zöld szemével, majd mikor megbizonyosodott látszatilag rendben van a főnöke, újra rám pillantott. Mosolyogni látott! Szemem összeszűkült, és az őrület járta át a testemet. A korábban említett félelem nyomát nem látni. Kuncogva ültem fel, miközben a törött kirakatra meredtem. A rossz énem alig várja a harcot!
_____A lány furcsa módon nem hátrált meg, sőt csak látszott a szemén egy kicsit, hogy hirtelen megdöbbent. Felsegített, majd hátrébb lépett. Nem bántottam, inkább haladtam előre a kijárathoz. Ő követett egy darabig, hogy Fox kisasszony állapotát leellenőrizhesse, majd miután kimentem ő is így tett.
_____Egy pillanat alatt sokat fejlődött a küzdelem. A tűz csóvák között ciccakban rohangáltam közben vérfarkasomat idéztem meg, de a katanája nálam maradt. AkaParadox nem került tűz alá, meglephette hátulról az ellenfelét. Karmos kezek szorongatták a velem egy idős fiú nyakát. Ekkor Foxhorus szétszakította a hátamon a ruhámat szárnyaival, és mint egy katanás, dühöngő sötét tündér vágtam volna belé repülés közben.
Csak egy hatalmas lökést éreztem, mintha valaki belém futna. fájdalmat nem éreztem, de elestem. A vérfarkasom visszakerült a helyére, és a bajkeverő ellenfelem már a végső lövést akarta leadni közvetlen közelről. szemén látszott, hogy épp meg akarja tenni, ezért AkaParadox sötét gomolyag felhőjét az ő fejére lőttem, hogy semmit se lásson. Mire csak térdig ereszkedve álltam fel, akkor ő lőni akart rám, csak is egy ember állt közénk, aki miatt sztornót mondott a végső-tűz-támadás.
- Sylvanas?!
Ekkor helyre rázódott a személyiségem, és akkor láttam, hogy a nyomdai Alkalmazott-chan mentett meg. Nem volt másabb, mint amikor engem meglátott, csak szemében látszott a belső dühöngés. Megigazította sötét kékes fekete, vállig érő haját. Leporoltam kosztümjét, majd úgy tűnt mintha megnyugodott volna. Viszont a dühöngés vulkánként tört ki belőle, amikr beszélgetni kezdtek.
- Te félőrült ízléstelen szuka fattyú! Marhák marha vagy, ugye tudod Gregory? A rész idős munkahelyemet zúztad össze ezzel a fruskával, és a főnököm a kirakat mellett állt!
- De-de-de ő kötött belém! Létszi ne büntess meg Vanas! Kéérleeek!!
- Najó! Most az egyszer...
- Tényleg? - szakította félbe örömtelien Gregory.
- Dehogy is. Mivel közbe szóltál megidézem este bátyádat, hogy had zaklasson az ő sajátos testvérfertőzős, meleg vágyaival és tetteivel.
- Ne-ne... - nyelt egy nagyot a fiú. - Nem keresem a bajt amíg a vezetőnk nem mondja. A nyomdát pedig kerülöm, mint tűzember az esőt. Bízhatsz bennem!
Már térdre ereszkedve könyörgött Greg. Sylvanas állcsúcson térdelte, majd megbízta a nyomda helyre állításának feladatával. Sőt a maradék kár pénzösszegét a küldetésekből fogja kamatostól leadózni közvetlen Fox kisasszonynak. Gregorynak, a tűzvarázslónak most szerencséje volt, hogy Sylvanas az elismert, kezdő Nekromata nem bátyja mérhetetlen gonoszságával sújtotta.
_____Én csodálkoztam ezen a beszélgetésen. Elhangzott a "küldetés" szó, a "vezető", és a "megidézem", úgy tisztult bennem, hogy Sylvanas is mágus, ráadásul sötét mágus. Ők egy sötét céh tagjai. Jobbnak láttam csatlakozni, de hova? Egy céh név sem hangzott el. Ez az egyetlen céh, aminek létezéséről tudok. Emellett a folyamatos kiesésekkel valamit kezdenem kell. Amint észbe kapok kész háborús csatatér lesz körülöttem. Talán ők valamit tudnak kezdeni velem. Először meg kell varratnom a ruhámat. Nagyon elegem van a ruhaszakadásokból. Jó, hogy Syu indián nagymester adott még egy tucat ilyen ruhát. Irány a szabó!
_____Út közben megállított ms. Fox. Mosolyát látva tudtam, hogy valami információval akar ellátni. Pedig azt hitetm, hogy monst kiadja minden üdhét. "Blackened Tears!" Ez a mondat hangzott el tőle oly haloványan, én se értettem pontosan mit sugalt nekem. Így hát tovább mendegéltem szakadt ruhával, mire eljutottam az első szabóig. Kicsit szegényes volt a felszerelése, de annyira elgondolkodtam Fox hölgy mkondandóján, hogy:
- Lehetséges ezt megvarni, gond nélkül. Mivel fizet?
Nagyon elgondolkodtama nyomdai főnök asszonyon, és nem figyeltem a szabora. Így a kérdésre kérdéssel válaszoltam.
- Hallott a Blackened Tears-ről?
A Szabó szemei kikerekedtek, bőre megsápadt, kezei reszkedtek minden mozgásnál. Félelme késztette, hogy teljesítse a kérésemet. Persze erről fogalmam sem volt. Bár láttam rajta a nem kívánatosságot, mégis kedves embernek tituláltam magamban, hogy ingyen elválalja a ruhám varrását. Tapsolt őárat és három csinos, kissé túl cicomázott lány körülvett engem, és elkezdte méreckedni. Majdnem úgy éreztem, hogy az életemre tőrnek. A megérzésem bevállt! Az aki a nyakamnél bróbált mérni, meg akart fújtania mérőszallagával, mint a krimikben a gengszeterek.Épp használni akartam Foxhorust, amikor Sylvanas betorpant.
- Veled se végeztem! ...
Így rontott be az üzlet helységbe, majd árnyékából egy 9 mm-es karapélyt alakítót, amit a kezében tartott.
- Végig nézed mindegyik lányod halálát, ahogy 5-5 lövésből teszem. Téged megkínozlag Balzatár amíg jól esik. Ha meghalsz felélesztelek, és tovább kínozlak ameddig csak akarom! Majd rákényszerítelek, hogy halottként a lányaid húsából étkezz! Hogy tetszik?
A folytogató lány leengette eszközét, sőt Baltazár lányai félelmükben a helység faláig hátráltak, hátha ki tudnak menekülni a hátsó kijáraton, de Sylvanas árnyéka megnyúlt, és az megragatta mindegyiknek lábát, mintha az polip lenne.
- Mit gondolsz Baltazár? Abba hagyod örökre a fekete könnyek eltörlését? Vagy megtegyem a nagyobb rosszat?
Baltazár nem mert semmit se mondani, de nem úgy tűnt, mintha apaként féltené a lányait. Szemei túlcsordultak a gyűlölettel. Ökle reszketett, hogy nem tud semmit se tenni ebben a helyzetben. Bosdszúra éhes oly szeretett meleg élettársáért. Végül belátta, hogy nincs mit tévő, így elengedett engem.
_____Sylvanas elvitt Ms. Fox privát irodájába. Égig húzott magával a fél városon, amíg le nem ültetett a kisasszonnyal szembe.
- Mond csak? Ismered Piroska és a Farkas történetét?
Nem értettem hogy jött ide ez a kérdés az igazgatónőtől. Viszont legalább beugrott a történet, melyet egyszer meséltek el nekem a szüleim, amikor nem voltak még mániákusok a céhük iránt.
- Ismerem...
- Tökéletes. - vágott közbe a kisasszony. - Mit tudsz a Blackened Tears-ről?
- Csak azt, hogy egy céh, ahol személyes problémámra megoldást találhatok. Micsoda az? Ne is kérdezze.
- Már tudjuk! Sylvanas kivizsgált.
Megdöbbentettek ezek a szavak, de szerintem szimpla találgatással tudnak előállni. Mégis, ha tudják mi a bajom, akkor előbrébb járnak, mint én.
- Ha csatlakozol hozzánk...
- Hozzátok? - vágtam bele a szavába, hiszen nem hagyhatom, hoy magasabb státuszba képzelje magát. Ő rángatott el ide, és nem magam mentem hozzá segítségért.
- Mi az állam ebei vagyunk. Minél több emberünket be akarjuképíteni, hogy felbomlassuk Enoch bandáját, és vezérestül elfogassuk mindet.
Bejuttatunk a céhbe. Ha megszorulsz valamire, adunk pénzt. Ha segítség kell, állunk rendelkezésre. Cserébe...
- ... legyek a bábotok. Azt hiszem ez nem fog menni.
- Oh... dehogynem! Bizonyítékaink vannak. Egy nyomdai üzlet helység többszázezres károkozása. Kísérlet megtétele emberölés iránt. Egy tisztességes polgár és családjának fenyegetése, megfélemlítése, meglopása. Kapásból huszonöt, harminc év. Ajánlom, hogy csatlakozz, különben amint elhagyod a szobát Húsz hatósági mágus tartóztat le kilenc másodperc alatt. Hogy döntessz? Melyik leszel? A piroska, aki megmenekül? Vagy farkas, akit a vadász fog megölni?
Átkozott egy nőszemély! Így lehetőségem sincs akármit tenni. A szobában nincs ablak, csak egy ajtó. Ha azon rontok ki, letartóztatnak és a fél életemnek annyi. Nagyobb bajba csöppentem akár egy víz csepp a sűrő, átláthatatlan olyajfoltba, és onnantól kezdve én is mnegfeketedett könnycsepp leszek.
- Rendben!
Egyeztem bele határozottan az alkuba, mégha túlságosan is egyirányú. Mindkettőjüket megleptem, hogy milyen könnyedén kötélnek álltam, de jelenleg nem tehetek mást. Idő közben fogok ügyködni a Hatóság ellen, addig is erősödni fogok. Sajnos eljön az idő, amikor a Farkasokon is gördül a könny! Sajnálom előre leendő céhem! Mindent!

_____Maga Sylvanas kísért vég utamon a Waas erdőn keresztül. Hihetetlen mennyire békített az erdő. Ki hinné, hogy a közelben egy ördögi szervezet tanyázik. Én a természethez vagyok szokva, de kísérőmön látszott, hogy udnorodik emiatt a túlcsúrdoló élettől. Látszott rajta, hogy gondolataiban szebb lenne, ha minden kiszáradna. Az állatok egymást falják fel sorban. Valamiért mégis csak tartom tőle a távot gondolatban. Nevelésemet a természettel kapcsolatban fejezték be. Az indiánokat a határ közelében a szívembe zártam, és tanításaikat. Életem legjobb évei voltak. Most mindazt Sylvanas veszélyeztetné. Legszívesebben...kitépném a szívét!
...
Végül csak kiértünk az erdőből. Ő minden szutyokba belelépett, megtalálta az összes pókhálót. Nézni tudja az utat, de nem látja. Sok élőlény helyét pusztította el azzal, hogy szimplán ment előre, mint parancsra a katona. Kiváncsi voltam miért kötődik Ms. Fox-hoz ennyire. Még nem is ismerem, nyilván hazudna az igazságról, ezért döntöttem úgy, inkább csendben haladok mögötte e havasi tájban.
_____Elértük az erdő szélét a lánchegy lábánál, amikor egy távoli szörny üvöltése tőrte, zúzta a füldobomat és a -kalapácsomat. Még sosem halottam ehhez foghatót. Csak Sylvanas elnyújtó, félő hangját hallottam meg utána.
- Egy Blizzardvern... Fuss! Abból az irányból a céh emberei jönnek már. Ez a határ a havasi fennsík és Harrenhall között.
Azt az aggódó tekintet nem felejtem el soha. Vajon tényleg értem aggódik, vagy Ms. Fox haragja elől aggodalmaskodik? Mi ez az érzés? Kicsit hasonlít ahhoz, ami az indiánokkal volt. Ilyen rövid idő alatt ez természetes? Furcsa!
Miközben elmélkedtem egy utolsót rám üvöltött. Összerezzentem és futottam egy ideig. Megálltam és akkor tűnt fel egy hatalmas fehér sárkányszerűség. Egyedül egy ilyen nagy dög ellen...
Ezen gondolat borzolta fel az idegzetemet. Ez járta át az eszemet. Ez a gondolat csordította ki idegenek iránti első könnyemet. Ezek szerint én már most farkasnak érzem magam. És mint farkas, rajtam gördül egy könny.