Nightyngale végre kiszabadult egy kicsit a Griffek kastélyából, hogy hazatérhessen kis városkájába. Boltjának hátsó részén, kicsiny műhelyében készült a Tavaszi Mágusfesztiválra, mely a város démoni vezetőségének legújabb ötlete volt arra, hogy beilleszkedjenek az emberi világba. A bejárati ajtó csengettyűje gyengéd csilingelésbe kezdett, mely új vásárló érkezését jelezte, a nő azonban elmélyedten gyártotta a fény lakrimákat, melyek a város díszkivilágításához fognak kelleni.
- Jó napot, uram! Miben segíthetek? – kérdezte Arxyll a vendéget vidám hangján.
- Jó napot. Szükségem lenne a szak értelmére. – hallatszott a férfi tárgyilagos hangja.
- Rendelkezésére állok! – folytatta a démonlány kedvesen. Némi szöszmötölés hangja hallatszott, majd a férfi magyarázatba kezdett.
- Ezt a bájitalt kéne lakrimába helyezni. Ezt a lakrimát lemásolni még egy darabba. Ezen felül vennék még egy mágia erősítő ékszert amihez itt van az alap lakrima. Ennyi lenne.
- Rendben uram, kérem töltse ki ezt a nyomtatványt a nevével és a rendelésének részleteivel! Az összeg felét előlegben kérjük, és számlát adunk róla. Mivel ez egy hosszadalmas művelet, ezért sajnos csak holnapra tudunk elkészülni a darabokkal. – magyarázta Arxyll kedvesen. Nightyngale elmoyolyodott, miközben újabb lakrimát töltött meg mágikus erővel. A lány tökéletesen bánt nem csak a vásárlóval, de még a papírmunkával is.
- Rendben. – hallatszott a válasz a férfitól.
- Azt megengedi uram, hogy másolatot készítsünk a lakrimájáról? Így némi árengedményt tudunk biztosítani önnek. – folytatta Arxyll.
- Igen! - nevetett halkan Nightyngale. - Fincsi új lakrimák! Ingyen lakrimák! Nyehehehe.
- Rendben. – egyezett bele a férfi odakint készségesen.
- Pompás, így összesen akkor 735.000 gyémánt lesz, melynek az előleg része 367.500. - csilingelte kedvesen a lány.
- Rendben. Itt van. – válaszolt a férfi, majd távozott az üzletből.
Arxyll nemsokára új lakrimákkal és egy bájitallal tért vissza a műhelybe.
- Mint kaptunk Arxyll? - kérdezte a nő felpillantva munkájából.
- Valami bájital, amit nem ismerek... Fém Mágia Lakrima és Fém Gépfegyver Lakrima. - Mondta, miközben egy mágikus szerkezetbe helyezte egymás után a lakrimákat, hogy meghatározza típúsokat.
- Humm, ez tetszik. Ami veszélyes, az mókás. De van egy kis probléma a megrendelésével... Ne teljesen tudom, hogyan kell Mágiaerősítő Ékszert csinálni... Még nem volt időm kitanulni.
- Eeeeh? Akkor most mi legyen? - kérdezett vissza megrettenve Arxyll.
- Megszerezzük a formulát... Irány Era! - Vigyorgott Nightyngale, és kiviharzott a műhelyéből.
Nigthyngale a szoros határidőt tartva végül sikeresen elkészítette a lakrimákat és ő is gazdagodott néhány igen érdekes tapasztalattal és kristállyal. Másnap Arxyll újra fogadta a tegnapi férfit és köszöntés után kedves csevelybe kezdett vele.
- Nightyngale-samanak nagyon tetszett a lakrimája. – mondta.
- Értem. – hallatszott az egyszerű válasz.
- Hát nem túl beszédes a fickó... - morgott Nightyngale, miközben a bolt ajtajához tapasztotta fülét.
- Imádja a veszélyes varázslatokat – fecsegett tovább a lány.
- Nem annyira veszélyes, ha az ember tudja, hogyan használja. – hallatszott a férfi válasza.
- Oh, abban biztos vagyok – kedveskedett tovább Arxyll.
- Akkor ennyi is volt. – zárta le a beszélgetést a férfi.
- Örvendtem a találkozásnak, uram. – köszönt el kedvesen Nightyngale asszisztense.
- Köszönöm. Viszlát. – búcsúzott a vásárló és az ajtó csilingelése jelezte, hogy távozott az üzletből.
- Hát nem volt túl beszédes a fickó. - kukkantott be a műhelybe Arxyll majdnem rányitva az ajtót a hallgatózó Nightyngalere.
- De legalább jól fizetett. - vigyorgott vissza a nő, majd visszatért munkájához.