Nightyngale Abyss - A róka, a nyúl, az oroszlán, a sólyom és a démon a vadak nyomában

Mióta megnőtt a kereslet a különböző állat testrészek felhasználására, Nightyngale is úgy határozott, hogy beszáll a bizniszbe. Kíváncsian indult hát meg a környező erdőségekbe, hátha szembe találja valamilyen csodálatos, és remélhetőleg jól eladható lénnyel...

Nighty: 35.410
Ekki: 3.325
Kurousa: 3.485
Összesen: 42220

The member 'Nightyngale Abyss' has done the following action : Kocka

---

'Vadászat' :

A vadászidény beköszöntével Nightyngale és állatfüles bandája is belevetette magát a bestiális alapanyagok megszerzésének egyre inkább fellendülő bizniszébe. Felvetése kisebb felháborodást keltett követői körében, ezért az egyszerűnek induló túrábol végül nem sok siker származott...
- Nem értem miért kell bármilyen lényt levadászni... Ezt az egész húsevés bizniszt sem vagyok képes ép ésszel felfogni... - dünnyögte a vegán süteményt majszoló Kurousagi a vonaton.
- Igen de az emberek nagy része húsevő. És én is. Semmi baj nincs azzal, ha valaki élelemszerzés céljából vadászik. - próbálta társát nyugtatni a rókalány.
- Arra ott van a nem kevésbé szörnyű, de legalább fenntartható állattenyésztés. - vágott vissza a nyuszilány.
- De van aki a vadászatból él meg. Az emberek nem csak tenyésztett állatok húsát szeretik megenni. Van aki eladja a húst, hogy abból más termékeket vegyen a családjának. Mindennek szerepe van a gazdaságban. - Eclair egyre csak kereste az érveket, de kezdett kifogyni belőlük. Benne még éltek valamennyire a vadászösztönök, de ez főképp a vadhús iránti szeretetében nyilvánult meg.
- Oké, de mi van akkor, ha olyan állat jön szembe, aminek nem jó a húsa? Azt is megölitek? És mi van, ha mágikus lényekkel találkozunk? - faggatta tovább Kurousagi a lányt, hogy legalább némi fogást találjon rajta.
- A mágikus lények testrészei fontos elemei egyes mágikus eszközöknek, ezért azok is hasznosak lesznek számunkra. - magyarázta Eclair.
- De akárhogy is nézzük, ez nem fair! Gondoljatok bele, ezek az állatok csak azzal tudnak védekezni, ami velük született. Nincsenek eszközeik, nincsenek erős varázslataik, egyszerűen csak vadak. Most persze nem egy Mantikórról beszélek, hiszen Starwing is elég erős még az eredeti formájában is... De Nightyngale legyőzte őt, mert az emberi intellektusa és varázslatai erősebbnek bizonyultak.
Kurousagi nem hagyta magát, és úgy tűnt, Eclair lassan belenyugszik, hogy képtelen lesz megváltoztatni társának véleményét. Nightyngale eddig kivonta magát a vitából, ő szimplán tényként közölte, hogy ha már megszerezte az engedélyt arra, hogy mágikus lényeket vadásszon, akkor igenis használni fogja azt, és társai segítségére lesznek. Most azonban kicsit elbizonytalanodott. Mindig is szerette az állatokat, és ő sem szívesen gyilkolt volna le egy ártatlan lényt.
- Oké lányok, most már elég lesz a vitából. - zárta le a kialakuló csetepatét a nő határozottan. - Mindketten valóságos érvekkel hozakodtatok elő, ezért mi lenne, ha a vadászatot egy kicsit... igazságosabbá tennénk? Nem használunk mágiát, csakis akkor ha nagyon muszáj, és egyszerű fegyverekkel fogunk vadászni. Ha nem akartok, nektek nem kell részt venni a préda elejtésében, de az érzékeitek hasznosak lehetnek a nyomkövetésben és az ellenség felfedezésében.
- Mágia nélkül? - hökkent meg Eclair. - Esélytelen, egyikünk sem ért a vadászfegyverekhez. Nem sok értelme van így nekiállni, főleg ha egy Blizzardvern jön velünk szembe…
- Nekem megfelel. - vágta rá Kurousagi, mielőtt még felettese meggondolná magát.
- Akkor ezt megbeszéltük. - bólintott rá az alakváltó.
Eclaire tekintetéből szinte sugárzott az elégedetlenség, Kurousagi azonban nyugodtabbnak tűnt. Nemsokára a kis trió megérkezett a semmi közepént elterülő apró erdei faluba, ahol egy rövid felszerelkezés után bevetették magukat a zöldellő lombos erdő sűrűjébe.

***

Már egy órája járták sikertelenül az erdőt. Eclair és Kurousagi szinte csak úgy trappolt a vaddisznó-csapásnak kinéző ösvényen, így Nightyngale hamar megbizonyosodhatott róla, hogy ma bizony nemhogy mágikus lényt, de még egy mókust sem fognak elejteni. A rókalány mellesleg az elmúlt negyed órában megállás nélkül nyűglődött.
- Ugh, folyamatosan megbotlok az aljnövényzetben. - morgolódott. - És olyan sötét van a hülye fák miatt, pedig még dél sincs… Abban is biztos vagyok, hogy már rég elbújt minden lény, mert Kurousagi olyan hangosan trappol!
- Héjj! - húzta fel a szemöldökét az említett. - Te meg megállás nélkül beszélsz ÉS trappolsz!
- Hát és akkor mi van? Engem már rég nem érdekel ez az egész… Teljesen felesleges itt bóklásznunk!
- Ekki, csend! – intette csendre társát Kurousagi. – Hallok valakit… vagy valamit.
A rókalány elhallgatott, és beleszimatolt a levegőbe. Komoly tekintettel fürkészte a növényzetet, majd komoran egy távoli bokor felé mutatott. Nem tudta pontosan, hogy milyen lény rejtőzik ott, de a szagából valamilyen ragadozó nagymacskára tudott következtetni. Nightyngale nem várta ki az instrukciókat. Kölcsönzött csigás íjával a mutatott irány felé célzott és már süvített is arra a vessző. A nő tudta, hogy nem fog célt találni. Életében először tartott íjat kezében, és az a pár perces bemutató, amit az egyik falusi tartott neki, vajmi kevésnek bizonyult. A lövés hatására prédájjuk menekülőre fogta, így már nehéz lett volna elvéteni pozícióját, még Nightyngale mágikus szemei nélkül is.
- Valami nem stimmel. - monda a vörös nő, és a következő pillanatban már egy kékszőrű démon testét öltötte magára. - A mágikus kisugárzása alapján amit el akartunk ejteni… ember. De állat is…
További magyarázkodásra nem hagyott időt magának. Egyenest a prédát követve elteleportált akkori pozíciójából. Két villanás kellett, hogy beérje a vadat, de végre ott állt előtte, kezében a felhúzott íjjal. Mágikus látásának köszönhetően a nő immáron biztos volt benne, hogy az oroszlán, melyet sarokba szorított, valójában nem az volt, minek látszott. Pár pillanat múlva Eclair és Kurousagi is megérkeztek, hála a nyúl-lány mágikus sebességének. Háromszögbe fogva a prédát, az rájött, hogy immáron nincs menekvés, s büszkén várta a végét. Nightynghale azonban leengedte a fegyvert és démoni alakját és kíváncsian lépett hozzá közelebb.
- Te… nem bestia vagy. - mondta, és azon kezdett töprengeni, hogy miként segíthetne a bestiának, mely előtte várta a végítéletet...



TECHNIKAILAG elmenekültem, nem kérem a lootot.

Nighty 45400
Kurousa 7096
Ekki 9124
Atalanta 1155
Alerion 250
Összesen: 63025

The member 'Nightyngale Abyss' has done the following action : Kocka

---

'Vadászat' :

Olybá tűnt, mintha egy egész hadsereg indulna el az erdősségbe mágikus lények után kutatva. A csapatot Atalanta vezette, aki tapasztalt erdőjáróként tudta, hogy merre találja a hasznos vadakat, egyszerűen, és határozottan követte az állatok nyomait. Kezében kecses mágikus íjat tartott, testén pedig a kószák öltözékét viselte. Alerion követte - most könnyű bőrpáncélban, lándzsát szorongatva. Utánuk Nightyngale settenkedett, árnyként követve a fiatalokat. Kurousagi, hogy minél kevesebb zajt csapjon, és a mágikus teremtmények számára is némileg csaliként szolgáljon, apró nyúl alakjában suhant az avarban. Végül Eclair zárta a sort, jó száz méterrel lemaradva a többiektől. Bármennyire is próbálkozott, egyszerűen képtelen volt halkan haladni, és már csak a gondolattól is, hogy Nightyngale hang mágiával elnémítsa őt, a hideg futkosott a hátán. Őt bizony senki sem fogja elnémítani!
~ Hallok valamit... mintha... hatalmas szúnyogok lennének? - hallota Kurousagi nem túl határozott hangját a fejében. Nightyngale folyamatos telepatikus kapcsolatot tartott fenn a csapat tagjai között, hogy még szavaikkal se zavarják meg az erdő békéjét.
~ A csíkos halál... Láttam néhány jelet arra, hogy a közelben lehet egy fészkük, de reménykedtem, hogy elkerüljük őket. - érkezett a válasz Atalanta hangján. - Meggyűlt velük a bajom korábban, míg az erdőket jártam. A bestiáriumok Veszpidának nevezik őket. Mágusokra nem veszélyes lények önmagukban, de sokszor rajban járnak, és a mérgük akár eszméletvesztést is okozhat.
~ Értékesek? - kérdezte Nightyngale. Hangjában nem volt jele kapzsiság szikrájának, hiszen ez volt alapvető céljuk. Értékes mágikus alapanyagok gyűjtése bájitalokhoz, lakrimákhoz, páncélokhoz és különleges fegyverekhez.
~ Nem teljesen értéktelen. – kapcsolódott be Alerion. ~ Főleg ugye a méreg miatt szokták keresni. De természetesen az ellenanyag létrehozásához is szükséges a fullánkja.
~ És te mégis honnan tudsz ilyeneket? – kérdezte Nightyngale érdeklődve a Rúnalovagot.
~ Héjj, nem vagyok valami gyanús alak! Tanítanak ilyesmiket az Akadémián, oké? Fekete piacon is árulják ezeket a testrészeket, a hírszerzés dolga pedig a beépülés…
~ Oké, oké, csak húztalak. Nem kell itt ennyire védekezőbe csapni. – hallatszott Nightyngale kacagása a telepatikus csatornán keresztül. ~ Eclair, ez a feladat a tiéd. Körülbelül egy tucatnyian vannak, és feléd tartanak. Nem túl erősek, úgyhogy el fogsz bánni velük. Atalanta, kérlek segíts neki. Már, ha szükséges.
~ Miii? – sikkantot Eclair meglepetten. ~ Nem, nem, nem, köszi… Óh ne, már itt is vannak!
A rókalány lendületből egy légpáncélt idézett teste köré. Kifejlett érzékei közben jeleztek neki, hogy bizony ellenfelei a közelében voltak. A lombkorona magasságából hirtelen majd egy tucatnyi vespida alakja bontakozott ki. Egyre növekvő tornádót idézett meg maga előtt, mely szépen lassan szétoszlatta az agresszív szárnyas lényeket, ám azok nem akartak egy pillanatra sem meghátrálni. A hozzá közel kerülő óriásrovarokat bénító villámokkal súlytotta, miközben a szélpáncélzat meggátolta őket abban, hogy közel kerüljenek hozzá. Egy perc múlva Atalanta is megjelent, és agilis mozdulatokkal, egyesével vadászta le a szörnyeket, míg Ekki elterelte a figyelmüket. A végső számlálás után tíz halott veszpidát számoltak. Nemsokára a többiek is megérkeztek, hogy segítsenek Atalanta utasításai alapján felboncolni a lényeket, hogy a tüskét biztonságosan eltávolítsák a tetemektől.
- Köszönjük a felajánlásod, természetanya! – búcsúztatta Atalanta az elhunyt teremtményeket, majd társaihoz fordult. – Remélem, hasznát vesszük ezeknek a fullánkoknak. Nem örülnék, ha feleslegesen pusztítottuk volna el a veszpidákat.
- Ne aggódj Atalanta. Nem lesz hiába áldozatuk. – nyugtatta meg a lányt Nightyngale, ahogy a zsákmányt felmarkolva elindult a legközelebbi település irányába.

1 db Veszpida fullánk

69555 Nighty
24965 Kurousagi
25024 Eclair
11055 Atalanta
10200 Alerion
140799

The member 'Nightyngale Abyss' has done the following action : Kocka

---

'Vadászat' :