Erza Scarlet
Ex-mesélő
Hozzászólások száma : 1289
Aye! Pont : 30
Join date : 2010. Aug. 02.
Age : 35
Tartózkodási hely : Magnólia, céh ház
 | Tárgy: Re: Magánküldetés: Az idő Káosza (Lidérc, Raelae Xing'ke, Jonathan McWilliams)  Vas. Dec. 09, 2012 8:22 pm | |
| Nos akkor jöjjön a folytatás!
Időt kell lopnotok, de az nem lett kimondva hogyan. A báli terem közepén álltok, kilenc ajtót láthattok melyek fölött egy egy szám díszeleg. Megközelítőleg három percig semmi nem történik, ott álltok a bál terem kellős közepén, majd felnyílik az negyedik ajtó. Furcsa fehér göndör parókás férfik lépnek a terembe. Ruhájuk tele van csipkével, mindenféle színekben pompáznak - segítségként a régi francia öltözködésre gondoljatok - kopogós cipőjükkel furcsa légies táncot járnak, forognak s mintha balett táncosnak képzelnék magukat úgy forognak.
" Fogy az idő, s vég el jő,
Arcotokon a fagy mint ékkő,"* - suttogják folyamatosan ahogy végig szlalomoznak körülöttetek.
Eztán újabb ajtó nyílik ki, a hetes, melyből most feltűnően magas emberek lépnek ki, fekete szmokingban, - pingvin ruhának csúfolt valamit képzeljetek el - s kettesével hosszú asztalokat hoznak ki. Néhány gyönyörű terítővel és székkel kezekben szaladnak utánuk. Arcuk torz mintha félig egy emberé félig egy farkasé lenne, bár szőr nincs rajta de orruk megnyúlt, szemük macska szerű és szájuk rettentő széles mosolyban áll, kimutatva apró éles fogukat. Kocogva hozzák az asztalokat székeket, melyeket meghatározott helyekre tesznek le. Összesen tíz hosszú asztal kerül fel, székekkel asztal terítővel majd ők is furcsa tánc lejtésébe kezdenek.
"Drága idő pereg az órán,
S ti életeket halál táncát járván," - éneklik vidáman, rátok mosolyogva.
Ekkor kinyílik a második számú ajtó, melyen gyermekek jönnek be, fiúk és lányok egyaránt szépen felöltözve mintha csak gazadag arisztokrata gyermeke lennének. Arcukat viszont számtalan éles heg borítja, gorteszké torzítva egykor szép arcukat. Apró kis kocsikat tolnak maguk előtt melyek italokkal vannak megrakva.
"Lélegeztek végét hallván
Küzdötök míg egy marad csak már." - dalolják vékony hangon, miközben felrakják az asztalokra, s párokba állva forogni kezdenek.
Újabb ajtó nyílik ki, most a hatos ajtó tárul fel melyen körülbelül húsz öreg ember jön be, forogva ugrálva hangszerrel a kezükben. A vidám nóta melyet játszanak tökéletesen passzol az énekhez, ám az ő fejük mintha ki lenne csavarva. Arcuk pontosan hátra fele néz, mintha kitörték volna nyakukat. Szemük köröm fekete egyetlen vörös folttal.
"Idő kell hát?
Mire vársz szerezz hát,
A percek körülötted járják a küzdelem táncát." - éneklik öreg hangon.
Amint elfoglalják helyüket újabb ajtó nyílik ki a nyolcas, s most egy csapat hölgy lép be, csipkés fodros ruhába, arcuk fehérre mázolva, szemük és szájuk pedig rikító színekkel kifestve virít. Kezükben hatalmas tálcák, melyek finomabbnál finomabb ételek, de ha jobban megnézitek láthatjátok, hogy lábukat már csak csontok alkotják, mintha le rohadt volna róla a hús.
" Játék ez hol, te írod a szabályokat,
S míg jól mutatsz perceid se fogynak!" - éneklik rekedt hangon majd beállnak a tánc fergetegbe.
Nem meglepő gondolom hogy újabb ajtó pattan ki a hármas, ahonnan két lábon járó malacok jönnek elő, öltönyben hatalmasnak szúró agyarakkal orruk alatt, kezükben különféle díszek melyeket az asztalra helyeznek.
"Érezd hát az akciót!
Hol mindenki vidám, s az izgalom sosem csillapodik." - hangjuk furcsán mély néhol pedig horkantanak is egyet. Döcögve csámpásan táncolnak.
Következik az ötödik ajtó melyből fiatal lányok lépnek be, hajuk egytől egyik arcukba van fésülve. Mind fehér ruhába vannak, mely vizes néhol egy két moszat csüng rajta, arcukba tapad vizes hajuk miatt nem láttok semmit, de karjukon lévő bőr hó fehér, körmeik pedig véres fel fel vannak szakadozva. Tálcát tartanak, melyeken díszes álarcok vannak s nektek kínálgatják.
"Hol a vidám kacaj örökké szól!
Ez ház a Idő viadala!" - hangjuk mintha zokogás lenne, úgy éneklik.
Most a kilencedik ajtó nyílik ki, melyből magas meztelen nők lépnek be. Táncuk szaggatott mintha robotok vagy gépek lennének, náluk nincs semmi, csak körétek gyűlnek és táncolni kezdenek körülöttetek. Bőrük ránézésre olyan mint a porcelán és ezt megerősíti hogy erős repedések futnak rajtuk végig mindenhol.
"S míg a lopott idő kitart,
A te szíved is újra dobban!" - éneklik.
S végül feltárul az első ajtó is melyen senki nem lép be, pontosabban nem látjátok, de érezhető hogy valami mozog a levegőbe. Meg meg csillan rajta fény, láthatatlan alakok járnak kelnek a terembe, s éneklik.
"Játszd hát a dalt, s mellé a szerepet,
Míg nem a Show játék véget nem ér!"
Amikor mindenki bent van újra kezdik a dalt immáron együtt! Nos posztotok végén írjátok le, mit szeretnétek most tenni!
|
|
