Event: A Békakirály (Nati, Yorumi, Naomi, Elizabeth, Zariiin)

Résztvevők:
- Nati Teina
- Yorumi Tsukiko
- Naomi Wildrose
- Elizabeth Colmen
- Zariiin Meido

Helyszín: Era városa
Határidő: 10 nap
Sorrend: Nincs

Nati: Korán reggel érkeznél Era városába, azonban a vonat – min utazol – nem visz el addig téged. Egy megállóval hamarabb meg áll és nem megy tovább. Csupán csak egy nagyobb falunyi táv, mit meg kell tenned, így a gyaloglásod amolyan reggeli tornaként is felfoghatod, ugyanakkor e séta nem telik el magányosan. Előtted nem sokkal egy kisebb család halad, egy Anyuka és öt kisebb fia. Tisztán hallod, hogy a kölykök a Békakirály egy dalát énekelik, majd a nóta végén az Anyuka szitkozódó szavaira figyelsz fel, miként próbálja helyes irányba terelni a gyerekei alkotta csordát. Segíthetsz neki, ha gondolod, vagy nézheted a hangos szenvedését. Posztod azzal érjen véget, hogy eléred a város határát és a gyerekek hangos kiabálása jelzi, hogy elkezdett esni az eső. Hogy mi céllal kell a városba menned, azt rád bízom és kérnék tőled egy pár versszakos nótát is a Békakirály egy tettéről. A körözési plakátok a Blue Pegasus városába is elértek már, így nem kell, hogy ismeretlen legyen számodra a „Békakirály” megnevezés.

Yorumi: A tizenegy életéved miatt, nem akarnak elengedni egy komoly küldetésre sem a céhben, hisz könnyen bajod eshet, ugyanakkor a hajnali vita végén Horus lép melléd és ajánl egy könnyebb munkát neked. Nem nagy feladat, de sikeresen véghez kell vinned, hogy elkezdjenek felnézni rád és megbízzanak benned. Era városába kell menned, azonban vonattal nem tudsz elmenni addig, hisz az tájékoztatás nélkül áll meg korábban. Egy erdőn kell áthaladnod, de nem esik semmi bajod sem és megnyugodva veheted észre az Era városát jelző táblát, miután kiérsz a fák rengetegéből. Horus korábban megadta a címet, mely egy egyszerű lakáshoz vezet téged, hol egy piszkos kötényt viselő, fiatal, szép arcú nő nyit neked ajtót és hallgat téged, hogy mi céllal érkeztél hozzá. Csupán csak annyit tudsz mondani, hogy a céh társad küldött téged, de a címen kívül többről nem tájékoztatott. A nő hallva a fiú nevét lelkesen rohan be a lakásba, majd egy perc múlva érkezik is vissza hozzád, hogy a kezedbe adjon egy négy – öt ökölnyi nagyságú tojást. Vissza kell vinned a céhbe azt. Csupán csak egy tojásért kellett eljönnöd, mely miatt kiakadhatsz, azonban a nő szól neked, hogy ez komoly feladat. Az orrodra köti, hogy nagyon, de nagyon vigyáznod kell rá. Igyekezz melegben tartani, ne legyen hideg neki és ne ázzon meg! Könnyű ezt mondani, a társalgásotok és elköszönésetek végén elkezd zuhogni az eső. Az eső elleni fedezékekben pedig igencsak szűkölködnek az utcák, végül azért mégis észreveszel egy Lakrimafon fülkét, mi védelmet adhat neked az eső ellen. A posztod azzal érjen véget, hogy a fülkében biztonságban érzed magad a víz ellen. A tojás mintáját és színét rád bízom. A nő kihez mentél, meglepődik, hogy milyen fiatal vagy, azonban kedves és mosolygós. Örülnék egy rövid párbeszédnek köztetek.

Naomi: Era városában végeztél el az éjszaka egy munkát és látod felkelni a napot, mire az állomásra érsz. Fáradt vagy, hazamennél, de a vonatok nem indulnak. Ennek miértjét homály fedi, senki sem tud rá válaszolni, se a kalauzok, se a pénztárosok. Rossz hír ez, ugyanakkor kezedben tartod a korábbi munkádért járó jutalmad, így van némi vigaszod. Kérdezgetésedet az indulásról egy kedves férfi hallja és melléd állva ajánlja magát, hogy elvisz téged a Blue Pegasus városába, hisz postakocsival véletlenül pont arra tart. Ijesztően kedves, így gondolhatsz rosszra, ugyanakkor meg tudod védeni magad, ha olyan helyzetbe kerülnél, nincs okod félni tőle.
Bár jó időnek tűnt hajnalban, miközben az állomáson voltál elkezdett esni az eső. Esernyő híján csupán csak a kabátodat tudod összébb húzni magadon. A postakocsi ülése hideg és vizes, de ki kell bírnod. A férfival való társalgás pedig elégé rossz hangulatú, kérdéseit, mintha kényszerből tenné fel neked, majd egy kis idő múlva tér is rá az anyagiakra, hisz nem ingyen szállít téged! Nem kér semmi extra jutatást, csupán csak gyémántot. Lehetsz mérges, érezheted magad átverve, de mindettől függetlenül fizetned kell. Kedvtelenül adnád neki, mit kért, hisz nem igen van más lehetőséged, ugyanakkor a korábban kezedben tartott szütyő most nincs nálad és rá kell jönnöd, hogy egy lopás áldozata lettél. Nézhetsz szépen, kérlelheted a férfit, de tudva, hogy nincs gyémántod, egy egyszerű mozdulattal lök le téged a kocsiról a város határában és hajt tovább nélküled. Posztod egy hatalmas pocsolyába érkezéssel végződjön. Első körben egy párbeszédet szeretnék látni tőled a férfival.

Elizabeth: A céh nélküliséged Era városába vezetett, hol megpihentél az éjszaka egy szálloda szobájában. Álmodhatsz, vagy sem, de felébredve még érzed a párnák friss illatát és bár egész este rajtuk feküdtél, még mindig puhák a fejed alatt, a paplan alatt pedig kellemes meleg van. Elhiszem, hogy nem sok kedved lehet kimászni az ágyból, azonban az ablak hangos törése riaszt fel téged. Felülve láthatod, hogy a szoba közepén levő asztal maradványaiból miként áll fel egy két lábon járó vizes béka és miként simul a falhoz lihegve, hogy kintről ne vegyék észre őt. A Geronaku igencsak sovány, fején egy kisebb korona, meztelen testét egy vörös köpeny borítja, oldaláról pedig egy kisebb tőr, számára kard lóg. Felismerheted a Békakirályt, hisz a város összes oszlopán az ő körözési képe van. Lehetsz rémült, vagy inkább meglepett, hisz nem mindig van az embernek ilyen látogatja, ugyanakkor ő is észrevesz téged és fordul feléd.
- Hölgyem. – lép el a fal mellől, majd kézfejével kört írva le hajol meg mélyen előtted – Sajnálom e kellemetlen ébresztést és kényes helyzetet. Kérem, bocsásson meg nekem.
- Ott van! Bent van a szobába! – kintről kiabálást lehet hallani.
- A csudába. – nem tetszik neki, hogy észrevették, majd három lépésével egy pillanat alatt melletted van.
Az ágyad mellé kitett reggelidet szinte borítja a szájába, majd mintha misem történt volna, úgy szalad ki a szobából a kilincset nem használva, kiborítva az ajtót a helyéről.
Megette a reggelidet, a károkat valószínű neked kell majd kifizetned és a hálóinged látványát is csak kevés férfi láthatta eddig, arról nem is beszélve, hogy emlékeidben igencsak magas összeg szerepel a képe alatt a plakátokon. Utána eredhetsz, hisz igen csekély rá az esély, hogy máskor is ilyen közel legyen hozzád, vagy tehetsz nyugodtan másképp is. Ha maradsz a szobába, a posztod azzal végződjön, hogy katonák tucatjai lesznek a szobád látogatói, ha mész utána, akkor a folyosóra lépéseddel, hol látod érdekes közlekedési módját, miként faltól falig ugrál. Az érkezése előtt az ágyban nyugodtan lehetnek gondolataid bármiről.

Zariiin: A Dragon Fang céhházában csend honol, korán reggel van még és mindenki fáradt. Reggelid közben beszélgethetsz, vagy épp gondolataidba merülhetsz, azonban váratlanul egy különleges dolog tereli el a figyelmed. Tanítód, Xaundaras Mester tárja ki a terem ajtaját és lép be rajta csurom vizesen. Fekete bőrkabátjáról megállás nélkül csepeg a víz, mutatva ezzel, hogy miközben te bent voltál, azalatt megváltozott az időjárás és eleredt az eső kint. Sötét bukósisakjából egyszerű mozdulattal borítja a padlóra a vizet, majd indul meg, miután bezárja maga mögött az ajtót.
Lépéseit mindenki meredten figyeli, nem mernek megszólalni a társaid. Xaundaras lassan halad, nehezen emeli lábaival a bakancsait, látszik rajta, hogy pocsék reggelje van. Az ázott szivar szaga megelőzi őt és amint elhalad melletted az erős dohány illata már rég az orrodat csavarja és kell tüsszentened miatta. Hangod visszhangzik a teremben és minden szem rád szegeződik, még a Mester is visszafordul, hogy szúrós pillantással nézzen téged.
- Te. – hozzád szól – Gyere ide. – nem kérdés, hogy hogy cselekszel. Amint elé állsz, nyomja kezedbe a sisakját – A mágikus kétkerekűm kint áll. Történt egy kisebb baleset vele, vidd el Tom garázsába, ő megjavítja. Mond, hogy én küldtelek, - sóhajt fel - bár a motort úgy is felismerné.
Nem sok kedved lehet hozzá, hisz szakad az eső kint, azonban ha ezt megjegyzed neki, akkor egyszerűen csak edzésre invitál téged. A mindig zsémbes és morgolódó Xaundaras Mester hangulatát tetőzte még a „csodás” reggelje, így úgy hiszem a kérdés eldöntetett, hetekig áznál, mintsem, hogy most vele menj az edzőterembe.
Tom garázsa a város másik végében van. A Mester által említett baleset pedig csupán csak a visszapillantó letörését jelentette, egyéb problémája nincs a motornak. A posztod a kétkerekű kinézetének részletes leírásával végződjön és hogy elindulsz a járművel. A sisakról ne felejtkezz meg. Azt pedig, hogy honnan, kitől tudod meg a garázs címét és miként nézz ki a motor, teljes mértékben rád bízom. Kint esik az eső.

Ha valamit rossznak véltek, kérlek, írjatok nekem. Ha rövidnek érzitek ezt a kört, kérlek, írjatok nekem. Ha kérdésetek van, kérlek, írjatok nekem. Ha bármi probléma van, kérlek, írjatok nekem.

Kellemes írást kívánok!

Első köri posztjaitok minősége igazán jó, nekem nagyon tetszenek és ezért köszönet nektek!
Lássuk a folytatást…

Zariiin: Hamar rá kell jönnöd, hogy kabát nélkül elindulni ostobaság volt, egy motoron alapból hűvösebb van és most még az eső is esik. Küszködve a hideggel vezeted a kétkerekűt, ugyanakkor csupán csak egyenesen kell menned, kanyarok nélkül. Nagyobb sebességre kapcsolhatsz, vagy lehetsz óvatosabb is, de a végeredmény ugyan az lesz. Egy kereszteződésnél egy száguldó motoros hajtana beléd oldalról, azonban a kormányát félrerántva egyszerűen feletted „repül” át. Vagy te nem figyeltél, vagy ő, nehéz kérdés és örökre megválaszolatlan marad.
A motoros a földre érkezése pillanatában elképesztő sebességgel csapódik egy téglafalba, mi megrémiszthet téged. Csupán csak megállni tudsz, mire látod, hogy a romok közül ki is kászálódott a vezető. Tény, hogy egyesek felállni sem tudtak volna ilyen baleset után, de ő csupán csak a lábát fájlalva botladozott. Leveszi a sisakját és hosszabb, szőke hajába túr jobb kezével. Be kell ismerni, hogy egy jó képű fiúval hozott össze a sors. Szemei kékek és határozott tekintette van. Mérgesnek tűnhet, de én inkább határozottabbnak mondanám. Felváltva néz téged, majd a kétkerekűjét, végül feléd indul meg. Leszidni készül? Kiabálni fog veled? Esetleg neked esik és megver?
- Jól vagy? – hozzád érve azonban csupán csak ennyit kérdez tőled, mintha te csapódtál volna imént a falba és nem ő.
Egy pár mondatos párbeszédet kérnék tőled a fiúval, amolyan egyszerű ismerkedés, bocsánatkérés, esetleg ajánlhatod a segítségedet neki. A fiúnak szép neve van, Tristan. Eléggé szűkszavúan fogalmaz, mi nem csoda, hisz a motorjának annyi, ugyanakkor nem is olyannyira mérges. Vagy egy ócska vas volt a motor, vagy a garázsába még tucatjával állnak a hasonló járművek. Kérdezni csupán csak azokat kérdezi, miket te is tőle, de válaszol neked minden probléma nélkül. Kedves és egyáltalán nem gyanúsít téged a baleset miatt, sőt magára is vállalja azt. Ha kérdezed, jól van és nem kell a segítséged neki.
A köröd azzal végződjön, hogy félretekintve felismeri a motorod és rájön, hogy az nem a tiéd.

Yorumi: Egy perc sem telhetett el, mire nyílik a fülke ajtaja. Egy elázott fiú áll az ajtóba és csodálkozva nézz téged. Nem mert kicsi vagy, hisz ő se sokkal nagyobb, hanem mert nem számított társaságra egy ilyen helyen. Egy két tincse a szemébe lóg, miket félre seperve észreveheted gyönyörű sárga szemeit.
- Bocsi, van egy szabad hely? – kérdezi kedvesen egy mosolyt eleresztve, azonban nem várja meg a választ és egy dörgést követően szinte ugrik is be melléd, majd ül le hozzád.
Szűkös a hely, többen már biztos nem férnétek el itt. Ha akarod kérdezni a fiút, annak csak örül, ha nem, akkor viszont ő kérdezz téged. Látszik rajta, hogy jó kedve van, lelkes, ugyanakkor kíváncsi is. A neve Mercur, különleges név. Ránézésre tizenöt, talán tizenhat éves lehet, fiatal és emiatt egyáltalán nem köti az orrodra, hogy milyen kicsi vagy, mi szimpatikussá teheti őt számodra. Mindenről kérdezz téged, honnan jöttél? Merre tartasz? stb. Ő is válaszol minden kérdésedre. Ha nem akarsz válaszolni neki, azt nehezen veszi észre, majd szomorúan tekint félre, a szemei szinte sírnak emiatt.
Posztod azzal végződjön, hogy a karóra a csuklóján sípoló hangot ad ki magából.

Naomi: Tehetetlen nézelődésed közepette észreveszel egy fiút nem sokkal melletted. Egy fekete motornak támaszkodik és egy egyszerű sötét pólóban van. Hogy ruhában van is látszik, hogy kidolgozott felsőteste lehet és elképesztően jóképű. Nem lehet idősebb tőled, azonban különlegeség benne, hogy kezében esernyő helyett egy hatalmas lapulevél van, mi védi őt az eső ellen. Az iménti esésed valószínű végig nézhette, csupán csak a popcorn hiányozhatott a kezeiből. Lassan rugaszkodik el a motorjától és indul meg feléd. Nem szól, csupán csak szolidan mosolyog. Kezedhez nyúl és te engeded neki, vagy mert kíváncsi vagy, vagy mert látszik rajta, hogy nem bántana téged, vagy mert egyszerűen csak bűvöletbe ejtett, vagy egyéb miatt, mit rád bízok. A tenyeredbe egy magot helyez, majd a mágiáját használva egy pillanattal később a markodba egy ugyanolyan levélnek a szárát fogod, mint amilyen nála van. Meglepődhetsz, csodálkozhatsz, lehetsz mérges, ugyanakkor kellemes érzés fog el téged, a hideg eső nem záporoz tovább téged!
- Remélem, így jobb lesz. – szól amolyan cuki mosoly kíséretében – Nicolas vagyok, te mit csinálsz erre?
Párbeszédetek így kezdődjön. A fiú kedves, normális. Se nem bőbeszédű, se nem szűkszavú. Különlegesség benne, hogy nem a vizes testedet nézi, miként a nedves ruhák a testedhez tapadnak, hanem végig a szemedbe néz. Ritka kincs az ilyen, gondolhatod így, vagy ha nem, ő az egyetlen ember közel és távol, így fedelet csak tőle tudsz kérni a fejed fölé, míg eláll az eső.
Posztod egy kis kínos csenddel végződjön.

Nati: A város határában külön válnak útjaitok, te és a család más felé mentek. A cél mi miatt a városba jöttél érdekesnek hangozhat másoknak, ugyanakkor sütni kell és ahhoz kellenek a fűszerek. Hamar észreveszel egy pékséget és sietve az ajtajához észreveheted, hogy az zárva van. Bosszankodhatsz emiatt, vagy nem, de egy pillanattal később egy kéz súlyát érzed a válladon.
- Elnézést, ezt elejteted. – kedvesen szólt hozzád egy fiú és fordulva felé, jól szemügyre veheted őt.
Kinézette vadnak mondható, de nem mintha egy vaddisznó, hanem mintha egy szelíd farkas lenne. Szemei aranysárgák, ugyanakkor a szemei körüli sötétség vagy arra utalhat, hogy nem aludt sokat, vagy nem rég jól megverték szegényt. Kezében a pénztárcádat tartja és nyújtja feléd. Valóban a te tárcád van nála, de hogyan, elejteted volna? Azonban azt neked adja, szóval biztos nem ő vette el tőled. Pár szót ha váltotok és szebb napot kívánva neked, hamar tovább áll. Nézheted a távoldó alakját, de egy pillanattal később egy hangos fütty hangra leszel figyelmes, mit neked szántak. Hiába, még nem volt az ujjadon gyűrű, hogy az ilyen kellemetlen alakokat távol tartsd magadtól. Megszólítanak téged, úgy mint ahogy ilyenkor szoktak bunkó férfiak szép lányokat. Készülhetsz verekedésre, hisz te is elbánnál velük, azonban ismerős hang szól hozzád.
- Szia Kincsem, bocs, hogy várnod kellett rám. – a fiú jött, ki a tárcádat adta vissza és adott neked egy puszit az arcodra. Nos vagy hamar kapcsolhatsz és egy díjnyertes alakítással játszhatod a barátnő szerepét, vagy a zavartabbnál is zavartabb leszel.
A „barátod” és a bunkó férfiak között egy pár szavas párbeszéd alakul ki, majd kezdődik a férfias verekedés, vagy inkább lehetne verésnek nevezni. A fiú kapja az első pofont, azonban további ütéseivel szinte az utca túloldalára repíti az emberkéket. Rövid cselekvés ez, majd vérző orral fordul feléd.
- Jól vagy? – őt ütötték, mégis ő aggódik érted, érdekes.
Egy újabb rövid párbeszéd miből kiderül, hogy Rhodosnak hívják fiút. Adhatsz zsebkendőt neki a vérzése miatt, mit szívesen fogadna tőled. A kérdéseidre eléggé szűkszavúan ad választ és nem igazán kérdezz vissza. Kétszer is segített neked, de mintha nem érdekelnéd őt, vagy nem akarja, hogy érdekeld őt. Fura.
A posztod azzal végződjön, hogy eláll az orra vérzése.

Elizabeth: A te köröd részemről rövidebb lesz és bocsánat ezért. Egy kis akciót szeretnék kérni tőled, miként a szállodába üldözöd a Békakirályt. Mindent felborít, mi az útjába kerül.
Egy szinttel lejjebb egy hatalmas aula van, hol segíthetnek neked, azonban az átkozott béka rendkívül fürge és nem tudjátok elkapni. Használhatod mágiádat, mi ok miatt meglepődik, azonban ez még gyorsabb mozgásra készteti őt. Végül az utcára kerültök, hol katonák tucatjával kerültök szembe. A jutalom nem lesz a tiéd, ha ők kapják el! A fogócska más helyzetben igencsak szórakoztató lett volna, azonban kell a gyémánt neked. Az üldözés sikertelen legyen, de nem a Béka ügyessége miatt, hanem mert a katonákat két fiú ritkítja menet közben. Már csak te maradsz velük szemben. Az egyik sötét, a másik világos. Ellentétek, de látszik rajtuk, hogy társak.

Lányok, kik párbeszédeket írnak. A fiúkat nyugodtan beszéltethetitek. Én csupán csak pár információt közöltem róluk, a többit rátok bízom, ugyanakkor, ha nem akarjátok az ő szerepüket is kijátszani magatoktól, akkor pm-ben nyugodtan kérdezzetek róluk, tegyétek fel kérdéseiteket és én válaszolok rájuk az ő személyeikben! Az aláhúzott szavak képek, a könnyebb elképzelés érdekében, csak remélni tudom, hogy elnyerik a tetszéseiteket.

A határidő továbbra is 10 nap. Ha rövidnek érzitek a kört, vagy egyéb problémátok van, szóljatok nekem!

Kellemes írást kívánok nektek.

Yorumi, Naomi dicséret nektek, ezt megjegyeztem és a végén gondolni fogok erre, hogy időben írtatok most.

Naomi:
„~ féltettem kis társamat.”
Féltheted is, hisz jobban megvizsgálva nem csak vizes volt, de egy repedés is volt a tojás héján és egy biztos, nem kikelni akart most! Hogyan tovább? Merre most? Csak egy embert ismersz itt, hát jobb ötlet híján fuss vissza hozzá, vagy ha gyorsabb, használd a mágiádat.
Kopogtatva a Nicolas által mutatott ház ajtaján, nem történik semmi sem. Talán egy perc is eltelhet mire lassan, de nyílik az ajtó és egy idegen fiú áll meg előtted. A szemei körül levő sötét foltok, mintha arra utalnának, hogy nem régiben jól megverték volna, azonban a fiú különlegesen nyugodtan áll az ajtóban. Alaposan végig néz rajtad, de nem szól, inkább csak némán csodálkozik kinézeteden. Miként mondod neki, hogy Nicolast keresed, ahogy a tüdeje engedi, úgy üvölti a fiú nevét. Megfordul, távozik, de nyitva hagyja az ajtót és egy pillanattal később Nicolas vetődik az ajtóba.
- Igen, tessék. – szólt rögtön felismerés nélkül, majd nézett fel rád – Szi… szia. Te? Itt? – csodálkozik – Hamar feladtad a haza utat. – mosolygott szavai közben kedvesen, még nem tudta, hogy mi ok miatt is vagy máris nála.
Miután tájékoztatod őt, szó nélkül „invitál” be téged. A karodnál fogva megragad és húzz magával. Nem tűr ellentmondást, ha esetleg véletlenül ellenkeznél is vele, de talán kell is a támasz most neked. Az emeletnyi lépcső és egy kisebb folyosó után a szobájában kötöttök ki, hol kezedből kiveszi a tojást, majd próbál segíteni rajta. Valamennyire ért a herbalizmushoz, azonban tojással még nem igazán volt dolga. Egy különleges kenőccsel kenni le, mi segíti a felszíni sérülések gyógyulását az embereknél… nem biztos a dolgába, de jobb ötlete se neked, se neki sincs. Miután végez, az eredményre várnotok kell és helyezi a tojást egy párnával bélelt kosárba.
Éjszaka nem aludtál, az elázás, a rövid üldözés és most ez is. Tarthatod magad, de látszik rajtad, hogy fáradt vagy, így Nicolas alvást ajánl neked, ugyanakkor a szekrényből egy vastag pulcsit és egy nadrágot is ad neked, hogy cseréld le a vizes ruháidat. Öltözz át. Ha nem akarsz aludni, ha a tojásod mellett akarsz maradni, az nem érdekli a fiút, nem tudsz mit tenni Haruért most és pihenned kell neked is. Nicolas az ágyába fektet, majd toll össze két fotelt, hogy ő azokon pihenjen. Veled marad a szobában.
Csakhamar álom jöhet a szemeidre, azonban még felriadsz egy hangosabb puffanásra miként a fiú alól szétcsúsztak a fotelek és érkezett a földre a teste. Kisebb nyögéssel fájlalja az esést, de próbálkozik újra. Csak rajtad áll, hogy engeded e ezt neki, vagy csinálsz magad mellett helyet az ágyon. Bárhogy is, aludj el végül, vagy vele melletted, vagy a paplan biztonságos és meleg takarásában.
Haru veszélyben van, így írd le az érzelmeidet. Nicolas pedig minden szavával igyekszik nyugtatni téged. Ha kicsit indulatosabban szólsz hozzá, nem veszi magára. Tudja mi a szerepe, tudja, hogy segítség kell most neked.

Yorumi:
Szavaidra rendesen végig néz rajtad Mercur. Szinte vetkőztetett le téged a nézésével, gondolataiba mintha keresne valami árulkodó jelet, de nem talál semmit sem a törékeny testeden.
- Ám legyen, – mosolyodik el – azonban előtte még van egy kis dolgom. Elígértem magam korábban, de tarts velem, ha valóban akarsz. – tartja a kezét neked.
Mágiáját használva vízből alkot egy nagyobb esernyőt, mi alatt sietősen lépkedtek. Pár kanyar, egy – két hosszabb utca és megérkeztek egy csendesebb helyre. Kopogtatva egy ajtón, egy idős néni nyit nektek ajtót. Lelkesen üdvözöl benneteket és Mercur is hasonló örömmel mutat be neki téged.
A fiú örömmel beszélget Estel nénivel és még ő átvezet titeket a házon, addig a fiú boldogan mondja, hogy meg van az újabb történet. Milyen történet?
A leghátsóbb szobába egy öreg, ráncos bácsi fekszik betegen egy ágyon. Mesét jöttetek mondani neki. Legalábbis Mercur egy történetet mesél el, mit te is meghallgatsz most. E történetet rád bízom, ha akarod, részletezheted is.
A történet végén az öreg nehezen nevet fel, de mosolyog. Mély hangja van.
- Hehe. – köhög – Elképesztő milyen fantáziád van neked fiam. Hogy mennyire jól kitalálod ezeket.
- Köszönöm szépen.
- Honnan van ennyi ötleted? – kíváncsiskodik.
- Kitalálom őket. – süti le a szemeit, minek okát nem igazán érteni. Szomorúvá válik tekintete.
- És a barátnőd, ő is mesél valamit nekem? – rád gondol!
Jöhet a zavarba ejtő jelenet, minek a végén a fiú elnézést kér és kisétál a szobából.
Döntsd el, hogy követed e őt, vagy sem, de egy biztos, Mercur valamiért szomorú vált hirtelen.

Nati, Elizabeth, Zariiin:
Nati jelzett nekem privátban, hogy nem biztos, hogy tud írni, azonban kettőtöktől nem kaptam üzenetet és a hiányzásokba sem írtatok. Nos, azt kérném tőletek, hogy az előzőleg kiírt körötök legyen részletes ezért, legyen hosszabb, mint azt eredetileg terveznétek. Ez mit jelent? Nati, Zariiin az az üldözés legyen izgalmas, akció dús. Elizabeth, a szobában legyenek gondolatok, érzelmek leírásai.

Nati, te kapsz egy mondatnyi kiegészítést még a körödhöz:
Miután felértek a lépcsőkön, egy ismerős hang hallatja magát.
- Nicolas! – lentről jött a kiabálás.
- Bocsánat, azt hiszem, hogy engem keresnek. Egy perc, küldök valakit hozzád. – hajol meg előtted és már rohan is el.

Az ünnepekre való tekintettel ennél a körnél a határidő január 6.-a! (vasárnap éjfél)

Kellemes írást kívánok nektek.

Örülök, hogy mindannyian tudtatok írni. Yorumi, posztjaid gyorsasága megjegyezendő. Naomi, az írásaid nagyon szépek. Nati, remélem érzed, hogy nagyon rövid lett ez a köröd, pedig az előzőt is ki hagytad. Elizabeth, Zariiin ti pedig ne ijesztgessetek, hogy az utolsó napon írtok, tény, hogy határidőn belül írtatok, de már majdnem lemondtam rólatok. Most a nyelvemet nyújtom, csak nem akarok sárga fejeket tenni a szövegbe.

Naomi:
Három – négy óránál többet nem aludhattál, de a szunyókálás hatása elegendő volt és kipihenten ébredsz. Bár nehéz elképzelni, hogy mennyit forgolódhattál az ágyban, csakhamar arra eszmélsz, hogy Nicolas mellkasán tartod a fejed, majdhogynem a fiún fekszel, azonban ő még nem ébredt fel. Ha maradsz a fiún, akkor pár perc múlva lassú mozgásba kezd és próbál leoperálni magáról óvatosan, ha már nem vagy rajta, akkor csak egyszerűen felül és úgy mászik ki az ágyból. Nem látja, hogy te is fent vagy, vagy mert csukva tartod a szemed, vagy mert ha nyitva van, akkor se néz feléd. A mozdulatlanságod elég számára, hogy azt higgye, hogy álmodsz még. Feláll, majd halkan fájlalja a lábujját, miként belerúg valamibe. Sántítva lép Haruhoz, hogy megnézze az állapotát, majd hirtelen kopognak a szobának az ajtaján, mihez sietve ugrik.
- Hello Nic. – a fiú hangját hallhatod, ki még reggel Nicolasnak kiabált az út túloldaláról.
- Hello.
- Martin keress minket.
- Rendben. Pár perc és megyek.
- Nem kell sietni szerintem. Ő, hogy van?
- Remélem jól. – sóhajt fel - A tojása szerencsére rendbe jött.
- Akkor jó. Rhodos húslevest főzött ebédre, gondoltam hozok neki, hátha segít valamit.
- Köszi, biztos fog. Erre nem is gondoltam. – hálás neki Nicolas, majd halk csörömpölést hallhatsz, miként átveszi a fiútól a tálcát – Akkor nem sokára megyek.
- Rendben, de Tristan még nem érkezett meg és a Királyunknak is van egy kisebb problémája, szóval tényleg nem kell sietni, csak majd úgy készülj, hisz tudod milyen.
- Tudom, tudom. – sóhajtanak mindketten, majd csukódik be az ajtó.
Miután bezárult, pillanatnyi néma csend lesz úrrá a szobán.
- Na, most mit tegyek veled? – fordul feléd és inkább magától kérdezi, mintsem tőled.
Nos, azt hiszem három lehetőség áll előtted. Vagy kérdezed őt a beszélgetésről, hogy mégis milyen királyról volt szó, vagy tetteted, hogy most kelsz föl és nem hallottál semmit sem, vagy megvárod, hogy ő keltsen fel téged és hasonlóképp nem hallottál semmit.
Az utóbbi két esetben melléd ül és adja a kezedbe a tálcát, hogy egyél, majd tájékoztat, hogy szerinte rendbe jött Haru. Bármiről beszélgethetsz vele, megismerheted, egyre szimpatikusabbá és szimpatikusabbá válhat számodra, azonban körülbelül húsz perc után a korábbi fiú újra benyit és tájékoztatja Nicolast, hogy most van itt az idő. Egyedül hagy téged a szobában bocsánatkérések közepette és ígéri, hogy körülbelül háromnegyedóra múlva visszatér hozzád.
Ha azonban kérdezed őt a beszélgetésről, hogy ki neki a fiú, hogy ki Martin, hogy milyen királyról volt szó, vagy bármi egyébről, akkor is a séma ugyanaz lesz, csupán csak a kérdéseidet tedd fel nekem privátba, hogy úgy tudjak válaszolni rájuk.

Yorumi:
Mielőtt még kérdezhetnéd Mercurt, hogy mi a probléma, hogy mitől vált hirtelen szomorúvá, megfordul. E cselekvés, ha nem is váratlan, az eredmény az. Túl közel vagytok egymáshoz testileg, a konyha, hova kerültettek, szűk, nem sok hely van a hátráláshoz.
- Ez nem igazság. – nem akar kiabálni, de látszik rajta, hogy mérges – Majd minden történetemnek van igazság alapja. Az Istenért, csupán csak tizenhat éves vagyok, ő meg… ő meg… - dadog, szünetet tart egy pillanatra, könnyek csordulnak a szemeiből – Fele annyit nem tapasztalt, mint én a pár évem alatt. Ott fekszik egy ágyban és utolsó… bármikor meghalhat. Igazságtalanság. – nem folytatja.
Arca csupán csak pár centi távolságra van a tiédtől. Síró, sárga szemei gyönyörű látványt nyújtanak a fényben, mégis szomorúan néz téged.
Egy – két romantikus filmben ilyenkor csókot adnak, hogy megnyugodjon a másik, mások bölcseletekkel próbálkoznak, valakik dadognak valamit, vagy épp annyira tehetetlenek, hogy csak némán hallgatnak. Reagálj valahogy Mercur szavaira, rád bízom, hogy hogy cselekszel. Itt kialakulhat egy párbeszéd, minek a végén megfogja a karod és szól, hogy ideje menetek a Békakirályhoz.
Távoztok a háztól. Egy újabb hosszabb séta után ismét egy ajtóhoz érkeztek, azonban most nem kopog a fiú, kulcsot használ, úgy néz ki, hogy megérkeztettek.
- Szervusz Otello. – köszön egy fiúnak , miként felértek egy lépcsősoron.
- Mercur és… - néz téged.
- Yorumi.
- Kedves név egy ilyen apróságnak. – mosolyog, azonban valaki ismét kicsinek nevezett téged.
- Martin itt van?
- Itt van, de a sebeit ápolja, nem ment ez a délelőtt, úgy, mint terveztük. – sóhajt fel a fiú.
- Á, értem. – nem örül ennek, majd fordul feléd – Akkor csak később tudlak bemutatni neki. – próbál bocsánatkérő mosolyt erőltetni magára.
- Bemutatni neki? – csodálkozik Otello – De sokan keresik most őt, de hát ti tudjátok, sok vendég van most nálunk. – jegyzi meg, nem tetszik ez neki, majd áll tovább, azonban egy pillanatra megtorpan – Rhodos húslevest csinált ebédre. Kóstoljátok meg, isteni íze van.
Mercur ebédet szed neked és egy asztalhoz ültet a konyhába. Ő nem beszél, viszont te nyugodtan kérdezheted őt. Ha magáról kérdezed, akkor nyugodtan válaszolhatsz, azonban ha a Békakirályról akarod kérdezni, vagy az előbbi fiúról, akkor a kérdéseidet tedd fel nekem privátba, hogy tudjak rájuk válaszolni.
Posztod azzal érjen véget, hogy megeszitek a levest, majd a szobájába invitál téged.

Nati:
Rhodos battyog fel hozzád, nem sieti el a lépéseit, azonban amint meglát, meglepődve csodál téged.
- Szia, Nati. – mosolyra húzódik a szája, ugyanakkor csakhamar el is tűnik ez a mosoly az arcáról, amint meglátja az állapotod.
Miután tájékoztatod, hogy miért nézel ki így és hogy a szobába akarsz bemenni. Kinyitja előtted az ajtót. Felkészülhetsz, hogy a Békakirályt látod meg magad előtt, azonban a látvány mégis más lesz, mint amire számítasz. Igen, valóban ő lesz az első, ki feltűnik, de előrehajolva pont a fenekét látod – már ha van fenekük a békáknak – miként egy kisebb fadarabot próbál kihúzni a testéből. Nem sok időd van a cselekvésre, minthogy a Geronaku megijed és egy egyszerűbb pörgő mozdulattal rúgja meg a fejed, minek okán az ajtófélfa adja a másik pofont és veszted el az eszméleted.
- A fenébe. – hallod még Rhodos aggódó hangját, majd érzed, hogy elkap téged – Ezt miért kellett? – ez az utolsó mit hallasz, minthogy elveszted az eszméleted.

Egy ágyban ébredsz, a paplan alatt, mit rád terítettek, meleg van. A fejed kicsit zúg, fogalmad sincs mennyit aludhattál. Felülhetsz, körbenézhetsz. Egy egyszerű, normális szobában vagy, semmi különlegesség sincs körülötted, kivéve, hogy az éjjeli szekrényen melletted egy gőzölgő hús leves van, valószínű neked tették ki. Senki sincs a szobában rajtad kívül, még Rhodost sem látod sehol sem, de csakhamar feltűnik, hogy a szobának két ajtaja van és az egyik a teraszra vezet. Az ablakon kinézve pedig láthatod, hogy a fiú, Rhodos miként húzódzkodik egy fémcsövön. Felsőteste meztelen, épp edz.
Észrevesz ő is téged és sietve megy hozzád be.
- Minden rendben? Hogy vagy? – válaszolhatsz neki és kérdezheted, de figyelmed még egy fél percig a felsőteste tereli el. A korábbi ruhája alatt nem látszódott, de izmos, szálkás, láthatod, hogy a szíve miként dobog, bár nem érinted, szinte érezni lehet, hogy izmai melegek, bedurrantak, a félbeszakított edzés hatása és a bordáinál egy érdekes tetoválásra lehetsz figyelmes, minek alakja egy békáéhoz hasonlít.
Halmozd el kérdésekkel és kérdéseidet küld el nekem privátba, hogy tudjak rá válaszolni.
Beszélgetésetek azzal érjen véget, hogy a szobában hagy téged egy rövidebb időre és rád parancsol, hogy edd meg a húslevest.

Elizabeth:
- Nagyon okos. – sejtelmesen mondja, tetszik neki a válaszod, vagy inkább te tetszel neki, hogy nem vagy ostoba – Nem is tudom. - gondolkodik – Megmutathatom, de vannak feltételeim. A kezemet fogod végig, mintha a hőn szeretett barátod lennék, kit nem akarsz elengedni. – vághatsz grimaszt, de rögtön folytatja is – Amint valami rosszat akarnál cselekedni, cápák között fogsz úszkálni. – aranyosnak szánt mosoly jelenik meg az arcán – Rendben?
Szabott egy bizonyos feltételt, mi nem tetszhet neked, de tény, hogy győzködni sem kellett ezzel kapcsolatban. Vagy elfogadod, vagy teszel egy egyéb ajánlatot, mibe ha nem is lelkesen, de beleegyezik.
Valószínű egy érintés is elég lenne, hogy a mágiájával te is vele utazhatsz, de ő mégis átölel téged.
- A Békakirály még nem ér rá, így előbb még teszünk egy kitérőt. – súgja a füledbe és a következő pillanatban már egy zajos udvaron vagytok. Az eső már nem esik itt.
Kisgyerekek lelkesen kiabálják a fiú nevét váratlanul. Rose eltávolodik tőled, de nem enged.
- A szemedre van írva, hogy akarod a Békakirályt, vagy inkább a jutalmat érte, de hozzá én is kellek. – nevet fel – Most pedig futás.
Minek? Hova? Miért? Egy óvoda udvarára csöppentettek, hol Rose már törzsvendégnek számít és a kis pöttöm kölykök titeket üldöznek. Fogócska. Nem tudom, hogy mennyire rajongsz a kisgyerekekért, nem tetszhet neked ez és hátráltathatod is a fiút a futás közben, de egy pár méterrel később Rose felbukik egy homokozói játékban, vagy a lábadban és arccal előre esik a homokba. Na ez a szép látvány. A gyerekek utolérnek, de az utolsó pillanatba az udvar egy másik felében vagytok Rose-nak köszönhetően. Így megy a játék sokáig, ti menekültök és Rose nem egyszer esik el. Egy idő után, bárhogy is érzel, szórakoztatóvá válik ez. Egy szabad pillanatban azt is észreveheted, hogy négylábú társad, Kira a gyerekek fogságába került, azonban nagyon is élvezi a helyzetet, miként milliónyi kicsiny mancs simogatja őt és kényezteti.
Posztod azzal érjen véget, hogy elkapnak titeket, majd ezt követően a gyerekekkel tízóraiztok és végül Rose szól, hogy talán itt az idő.
A kisgyerekek imádják a fiút. Ezt próbáld meg érzékeltetni.

Zariiin:
A motor megáll, a békakirály tovább fut, te meg hát, ahogy a szíved diktálja, neki eshetsz a fiúnak. Vagy mert veszélybe sodorta motort, vagy mert hogy veszélybe sodorta a motort, úgy a te életedet is Xaundaras mesterre gondolva és arra, hogy miként kínzott volna meg téged. A fiú nyugodt, minthogy a motornak semmi baja sincs és próbál meg rávezetni téged erre. Jöhetnek a miértek. Miért csinálta mindezt? Miért bántotta a katonákat? Miért védte a Békakirályt?
A katonák gonoszak, a Békakirály jó. A lehető legrövidebben írtam ezt le, de te nyugodtan kifejtheted, sőt meg is kérlek rá. Vagy hiszel neki, vagy nem. Ha igen, akkor azt hiszem, az útjaitok különválnak. Neked Tom garázsához kell menned, ő meg már nem merne ezek után elkísérni téged, azonban ha nem hiszel neki, akkor meg akar győzni az igazáról. Be akar mutatni neki téged, hogy beszélj vele, hogy tud, mit ő is. Valamiért szimpatikus vagy Tristannak és nyugodtan kihasználhatod ezt. A ház hova menetek kéne, messze van, így a motorral könnyebb eljutni oda, de nincs az az te, ki engedné neki, hogy ő vezessen, így mögéd ül. A helyzet kellemetlen lehet, minthogy egy igazán jóképű, férfiasabb fiú fogja a derekad. Zavarban lehetsz. Miután elindultok, hamar szól, hogy álljatok is meg. Épp egy ebédlő előtt vagytok és próbál kiengesztelni téged, így meghív téged valamire, mielőtt még találkozhatnál a geronakuval.
Merő véletlenségből az ebédlőt épp akkor akarják kirabolni, mikor ti is ott vagytok. Mentsétek meg a helyzetet, legyen Tristan a főszereplő. Rád bízok itt mindent. A poszt azzal érjen véget, hogy újra elindultok, és nem várjátok meg a rendfenntartókat.

A határidő január 19. -e (szombat éjfél)
A leendő kérdéseiteket kérlek ne az utolsó napon tegyétek fel.

Kellemes írást nektek! Ha bármi probléma van, kérlek szóljatok.