Noah Senshi

Név: Noah Senshi

Nem: Férfi

Életkor:16 év

Mágia: Elemi mágia(víz)

Klán: Dragon Fang

Kinézete: Sportos testalkatú, izmos férfi. Haja barna, hullámos és hátul kicsit hosszabbra van hagyva.

Jelleme: Kedves és barátságos, mindenkivel. Nehéz kihozni a sodrából, de ha valakinek sikerül inkább fusson. Imád harcolni, a kedvenc elfoglaltságai pedig, az alvás és az evés, ezenkívül még imád szörfözni, úszni és focizni.

Felszerelése: Egy fehér póló, rajta egy fekete, rövid ujjú kapucnis felső, egy fekete nadrág és egy hosszabb szárú piros tornacipő, valamint egy piros karkötő, egy fekete hátizsák, melyben holmiját tartja és egy nyaklánc.





Előtörténet:

Egy kis faluban láttam meg a napvilágot, a Galune szigeten. A családomban generációk óta, minden férfi használta az elemi víz mágiát. Így nem meglepő, hogy az apám egy kiváló vízmágus volt, az anyám pedig a szélmágiában volt jártas. De mielőtt én megszülettem, mind a ketten otthagyták a klánt ahová tartoztak és a szigetre költöztek, ahol békében felnevelhettek, viszont öt éves koromban otthagytuk a szigetet és Magnoliába költöztünk. Itt a szüleim egy fogadót nyitottak, ami elég sok mágusnak lett a törzshelye, akik nagy része, főleg szüleim régi baráti köréből állt. Apám itt kezdett el vízmágiára tanítani, nyolc éves koromban, de mivel elég elfoglalt volt a fogadó miatt, elküldött engem a régi mesteréhez, aki Hargeon városában élt. Miután összepakoltam az útra, apám a kezembe adott egy levelet és azt mondta, hogy ha odaértem, keresem meg Hachi mestert és adjam át neki. Majd miután elbúcsúztam szüleimtől útnak is indultam. Mikor odaértem a kikötővárosba, nem tudtam, hogyan is kezdjem el a keresést, de végül úgy döntöttem, hogy megkérdezek valakit. Kicsit körülnéztem, majd kiszúrtam egy idősebb embert és odamentem hozzá.
- Elnézést uram. Nem tudná megmondani, merre találom Hachi mestert?
- Hachit?- Kérdett vissza, majd gondolkozott egy kicsit.
- A vízmágusra gondolsz? Kérdezte, miután befejezte a gondolkodást.
- Pontosan őt keresem. - Feleltem mosolyogva.
- Gyere utánam, elviszlek hozzá. - Mondta, majd elindult, én pedig boldogan mentem utána. Nem sétáltunk túl sokat, mikor az öreg megállt egy ház előtt és bekopogott.
- Hachi, hoztam egy fiút aki téged keresett.- Ordította, az ajtó irányába, majd hozzám fordult. - Nos, nekem mennem kell. Remélem még találkozunk. Viszlát.- Mondta, majd elment.- Viszlát és köszönöm a segítséget, kiáltottam utána. Nemsokkal később, kinyílt az ajtó és egy idősebb férfi lépett ki rajta. - Mit akarsz? - Kérdezte tőlem, miközben kíváncsian méregetett.
- Jó napot. Noah Senshi vagyok és azért jöttem mert meg akarom kérni, hogy legyen a mesterem és az apám mondta, hogy ha ide értem adjam ezt a levelet.- Mondtam neki miközben meghajoltam és.
- Senshi?. Mutasd azt a levelet. - Mondta és én átadtam neki. Miközben olvasta a levelet párszor elmosolyodott, majd mikor befejezte mosolyogva szólt hozzám.
- Szóval te vagy a fia. Örülök, hogy megismerhetlek, én Hatchi vagyok, de te mostantól szólíts csak mesternek. - Mondta, majd beinvitált a házba. Amint beléptem a házba, feltűnt, hogy a falakon vidám, meleg színek vannak és ahogy beléptem, valami melegséget éreztem. A házban sok érdekes dolog volt és egy fiú aki az egyik fotelben ült és engem méregetett.
- Ő itt a másik tanítványom Kaito, akit szintén nemrég vettem a szárnyim alá.- Mondta, majd közölte Kaiotoval, hogy én leszek a másik tanítványa.
- Hali, Noah vagyok, nagyon örülök- Mondtam miközben a kezemet nyújtottam felé, jelezve, hogy békével jöttem.
- Helló, Kaito vagyok, én nem kevésbé. - Válaszolta, majd elfogadta a baráti jobbot. Nem telt bele sok idő és Kaito lett a legjobb barátom és egyben a legnagyobb riválisom is. Sokat nevettünk együtt és sok borsot törtünk a mester orra alá, amit a mester általában azzal bosszult meg, hogy keményebbnél, keményebb edzéseket talált ki nekünk, ami még jól is jött, mivel így jól megerősödtünk. Viszont Kaito és én folyamatosan rivalizáltunk egymással és nem csak abban, hogy ki a jobb mágus, hanem még abban is, hogy ki eszik gyorsabban, vagy például, hogy ki a magasabb, amiben ő nyert és ezért elkezdett tökmagnak hívni, ami nekem nem nyerte el különösebben a tetszésemet. Már hat éve tanultunk a mesternél, melyből az első három év azzal telt, hogy a mester harcművészeteket és kardforgatást tanított nekünk, hogy akkor is meg tudjuk védeni magunkat, ha valamilyen oknál fogva nem használhatunk mágiát. Így ez az időszak kemény edzésekkel és intenzív tanulással telt, hogy tudjuk mi is az a mágia és, hogy hogyan is kell használni elméletben. A következő három évben pedig, már a mágia gyakorlati részét tanultuk, ami viszonylag elég könnyen ment számomra. Viszont épphogy eltelt tanulásunk hatodik éve, mikor Kaito úgy döntött, hogy elmegy és csatlakozik egy klánhoz, miután elmondta elbúcsúzott tőlem és a mestertől, de a mester félrehívta egy kicsit, és adott neki valamit, majd Kaito elment. Két évvel később miután elsajátítottam a Water Magic és a Water Snake mágiákat én is úgy döntöttem, hogy itt az ideje, hogy elmenjek és csatlakozzam egy klánhoz.
- Naés döntöttél már, hogy melyik klánhoz fogsz csatlakozni? - Kérdezte a mester miután közöltem vele a döntésemet.
- Nem, még nem döntöttem el.
- Akkor figyelmedbe ajánlanám a Dragon Fang klánt, mivel én is ehhez a klánhoz tartoztam és tudván, hogy mennyire szeretsz harcolni pont neked való lenne.- Mondta majd elővett két levelet.-Ha úgy döntesz, hogy a Dragon Fang klánba szeretnél csatlakozni, kérlek add át ezeket a klán vezetőjének.- Mondta, majd átadta a leveleket.
- Úgy lesz mester. - Válaszoltam miközben táskámba csúsztattam a két levelet.
- Mindent nagyon köszönök... nagyon fogsz hiányozni.- Mondtam elhalkuló hangon, majd megöleltem öreg mesterem.
- Te is nekem fiam... te is nekem.- Válaszolta miközben egy könnycsepp gördült le az arcán. A búcsúzkodás után úgy gondoltam, hogy megnézem magamnak ezt a Dragon Fang klánt, és útnak is indultam. Pár napi utazás után el is jutottam célállomásomhoz.
- Végre itt vagyok.- Motyogtam halkan az orrom alatt, majd bementem. Ahogy beléptem észrevettem, hogy épp egy mindenki, mindenki ellen harc folyik, amit élvezettel figyeltem, amíg meg nem hallottam egy ismerős hangot.
- Rég láttalak tökmag.- Mondta valaki mellettem és mikor oda fordultam, meglepődve láttam, hogy Kaito az, de mielőtt még bármit is mondhattam volna, kaptam tőle egy jobb egyenes, amitől hátra estem.
- Látom még mindig lassú vagy. - Mondta miközben nevetett.
- Ó igazán?.-Kérdeztem, miközben kirúgtam alóla a lábát, amitől ő is padlót fogott, majd farkasszemet néztünk egy rövid ideig és egs testalkatú, izmos20Annyira belemerültünk egymás ütlegelésébe, hogy nem vettük észre, hogy a többiek abbahagyták a bunyót és minket néznek. Csak akkor vettem őket észre, mikor Kaito-val egyszerre húztunk be egymásnak és ismét mind a ketten a földön ültünk.
- Hé Kaito. Ki ez a srác?.-Kérdezte Kaitotól egy nagydarab fickó.
- Ő Noah, egy régi barátom, de hívd csak nyugodtan tökmagnak.- Felelte Kaito vigyorogva.
- És mit keresel itt tökmag? -Intézte most hozzám a kérdést.
- A klán mesterét keresem. - Mondtam, majd nem sokkal később egy fura alacsony fickó jött oda hozzám.
- Mit akarsz? - Kérdezte morcosan.
- Ezt a két levelet a mesterem küldi önnek. - Feleltem majd átnyújtottam neki a leveleket. Feltépte az első borítékot és gyorsan elolvasta a levelet, majd feltépte a második borítékot is és a levél olvasása közben gyakran rám nézett és végigmért, valamint egyszer kétszer Kaitora pillantott. Miután befejezte az olvasást még egyszer végigmért, majd elrakta a leveleket a zsebébe.
- Te lennél Noah Senshi?
- i...Igen
- Hová kéred?
- Dehát mit?
- A klán jelét te szerencsétlen.- Mondta kicsit idegesen, mivel nem bírta az értetlenségemet. Rövid gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a jobb vállamra kérem és mikor közöltem vele, egy pecsétnyomóval a vállamra nyomta a klán jelét.
- Üdv a klánban tökmag.-Mondta mogorván, majd hátat fordított nekem és elsétált, miközben én azon agyaltam, vajon miért hív engem mindenki tökmagnak?
- Üdv a klánban még egyszer tökmag.-Felelte Kaito mosolyogva.
- Köszi. - Válaszoltam, miközben próbáltam kitaláli neki én is valami gúnynevet.
- Kezdődhet a beavatás?
-Miféle beavatás?- Kérdeztem vissza. De épphogy elhagyta a számat a kérdés már jött is a következő jobb egyenes, de ezúttal rögtön viszonoztam barátomnak, majd észbe sem kaptam és újraindult a mindenki, mindenki ellen, melyben most már mint a Dragon Fang legújabb tagja vettem részt.[/quote]

Jelentem javítottam a helyesírási hibákat.