Luna Da Hydra

Név: Luna Da Hydra
Nem: Nő
Életkor: 19
Mágia: Jég mágia
Klán: Titan Nose

Kinézet: Válig leérő lila haj, és kék szempár. Hófehér bőr, és sok nyalóka. Ez ami jellemzi Luna kinézetét. Szeret egyedi, kivágott ruhákat hordani, amit többnyire saját maga készít. Alkatra karcsú, vékony. Kb. 175 cm magas, és 40 kg súlyos.

Jellem: Ami a legfontosabb, hogy szereti az édességeket. Ezen kívül kedves lány, bár nem éppen az a nagyon kicsapongó. Szeret akár csendben könyveket bújni, vagy akár a másik pillanatban véres csatát folytatni. Kicsit zárkózott típus, de ha jó társaságban találja magát, akkor megnyílik a szája.

Felszerelés: A biztonság kedvéjért, mindig tart magánál egy zacskó cukrot, ha rátörne az "édességet akarók enni" roham.

Előtörténet: Egy Magnolia melletti kis faluban születtem, ahol nagy a szegénység. Három testvérem volt, ezért nagyon meg kellett osztanunk az ételt. Egy napon, apa úgy döntött, hogy munkába küldi a legnagyobbat, vagyis engem. Fákat kellett pakolnom, a fatelepen, napi 10 gyémántér. Nem értem vele sokat, de legalább kétnaponta tudtunk enni. Egyszer a főnököm szemet vetett rám...
- Te! Kislány! Miért egy ilyen furcsa helyen dolgozol? Soha nem gondolkodtál azon, hogy mágus légy? Sokkal több pénzt keresnél, mondhatom! - Kérdezte fennhangon.
- Hogy Mágiát tanuljak? Nem… nem gondolkodtam rajta, mivel nem is tudom mi az!- Válaszoltam halkan.
- Esetleg, én taníthatnálak, ha neked megfelel a jégmágia? - Kérdezte nagy kapzsi mosollyal.
- Jégmágia? Persze, megpróbálhatom! De nem kér érte semmit? - Kérdeztem kételkedve.
- Dehogynem kicsi lány! A szolgámnak kell lenned kereken egy évig, és cserébe adok enni a családodnak! - Mondta nagy kacajjal. Mivel szerettem a családomat, ezért elfogadtam a munkát. Másnap reggel el is vitt a házába, ami egy nagy csicsás polgári ház volt. Mikor beléptem, egy cselédlány fogta meg a kezem, és vitt el a cselédszobába. Takarítanom kellett. Nem nagyon tetszett a munka, de jobb volt, mint a farakodás. Minden nap végén, a mester elvitt egy kis tó mellé, és a jég mágiát tanította nekem. Természetesen nekem se ment elsőre, de a vége felé már kezdtem belejönni. Egy évig tartott ez a nagytakarítás, tanítgatás, mikor egyszer csak hivatott a főnök.
- Többet nem tudok tanítani, csak az alapokat! Tessék itt a pénzed! Szegődj el egy céhhez!
- Egy céhhez? És melyikhez? - Kérdeztem tudatlanul.
-A Titan Nose-hoz! Régen én is ott voltam tag! Ha megérkeztél, mond, hogy én küldtelek, és egyszerre befogadnak, és persze tanítani is fognak! - Mondta nagy mosollyal, majd kitessékelt. Útra valónak egy zacskó cukrot kértem. Mire odaértem a céhházhoz, már el is fogyott. Mikor beléptem, mindenki szeme rám szegezűlt, amitől megrémültem. Én lassan odasétáltam a pulthoz, és megkérdeztem, hogy hol találom a klán mestert. A pincérlány a hátam mögé mutatott. Mikor megfordultam, egy nemesi öreg, szemüveges embert láttam. Oda sétált hozzám, és megkérdezte, hogy mi járatban vagyok itt. Én elmondtam, hogy ki küldött ide. A mester egyből rányomott valami pecsétet a kezemre, és odavezérelt a céh egyik legerősebb jégmágusához. Onnantól kezdve ő tanított.