Red Walter familiáris pályázata

Hatalmas nagy szélvihar tombolt Akana Resortban, ráadásul még a hó is esett és nekem éppen ilyenkor kellett elindulnom, keresni a családom még magmaradt tagjait. Azt hittem megint kaptam valamilyen hírt, hogy egy nagyhatalmú mágus éppen megszállt az egyik városban, hát a kíváncsiságom odavitt. A végén megint csak kiderült, hogy egy olyan mágus, aki csak henceg és közben semmit nem is tesz, senkiért és semmiért. Amikor már elhagytam a várost, szembetalálkoztam egy lejtővel. Pont lefelé jöttem, amikor megbotlottam valamiben és egyenesen lecsúsztam arccal a hóba. Hason feküdtem és valami jó kupán vágott, amitől valószínűleg egy kicsit elkábultam, mert fájt a fejem és forgott velem a világ. A távolban, megláttam egy fekete alakot, aki éppen felém közeledett, leguggolt elém, de ekkor eltűnt a szemem elől minden és már csak a fülemre hagyatkoztam.
- Jól vagy????Ébren vagy???!!!- szólított meg egy ismeretlen hang, majd valahogy már nem fáztam nem éreztem, semmi mást csak azt, hogy lebegek. Furán könnyű volt a testem.~Meghaltam???Halálra fagytam?~Próbáltam magamhoz térni, és kinyitni a szememet, de nem igazán ment.
Amikor végre sikerült kinyitnom a szemem, egy óriási ember karjaiban találtam magam, aki egy kunyhó felé sietett. A kéményből gomolygott a füst, és egy öreg hölgy állt az ajtóban. Egy ágyban ébredtem, meleg takarókkal betakarva a tűz mellett.
- Hol vagyok?- kérdeztem inkább csak magamnak, elég halkan.
Nyílt az ajtó, és a nemrég látott nő kukucskált be rajta.
- Óóó…Hát felébredtél kedveském??
- Igen, de hol vagyok????
A hölgy elmagyarázta, hogy teljesen átfagyottan feküdtem a hóban és egy napja már náluk vagyok és ez idő alatt csak aludtam és az ő férje mentett meg a fagyhaláltól. Majd bejött a férfi, aki megmentett és egy tojás alakú valamit tett az ölembe.
- Ezt melletted találtam, mi történt mielőtt elájultál?
Elmagyaráztam, hogy a dombon elbotlottam valamiben és fejbe vágott, valószínűleg ugyan az a dolog. Megnéztem jobban valószínűleg a tojás volt, ami fejen talált, úgy döntöttem, hogy elteszem, majd elválik mi kel ki belőle, és a kíváncsiság már megint hajtott előre, valami az súgta, hogy tegyem el. Kiderült, hogy a termetes férfit Edwardnak hívják és azt is elmondták, hogy még mindig tombol odakint a hóvihar és nem engedhetnek el csak úgy, ki tudja mi lesz velem megint. De azt sem tudhattuk, hogy mikor áll el a hó és mikor csendesedik el a szél, éppen ezért vártam még egy napot. Nagyon udvarias volt velem a házaspár, nem szívesen váltak meg tőlem az egy nap elteltével, mi tagadás a szél már nem fújt, de a hó még mindig szakadt. Elbúcsúztam, úgy gondoltam, hogy egy kis hóval már megbirkózok.
- Köszönök szépen, mindent, amit értem tettek! Amint tudom, meglátogatom önöket!- búcsúztam el, majd elindultam haza a Tojással a kezemben.
~Vajon mi lehet benne~ Morfondíroztam hazafelé


Adatok:
Név: Lidenerk
Faj: Shugo
Kinézet:

Köszönöm