Kétszer négy
Egy méreg sárkányölő immúnis teljesen mindenféle mérgezésre. Így esett, hogy Nick, mióta beleültették a sárkány lakrimát képtelen volt az alkohol mámorító érzését magáénak tudni. Egyszerűen bármennyit ihatott, legyen az valamicske gyenge sör vagy tiszta etilalkohol. Nem érzett semmi különöset. Sokan gondolják úgy, hogy ez átok. Ha így is volt Nick gondoskodott róla, hogy számára ez áldás legyen és még profitálni is tudjon belőle.
- Ki mer kiállni velem egy ivóversenyre! – kiáltotta egy piros pozsgás arcú termetes férfi. A kocsma közepén állt, egyik lábát pedig a székére támasztotta, korsóját pedig a magasba emelte.
- Senki nem olyan bátor? – nevetett fel.
- Már megint kezdi… - kapta el Nick pár méterrel mellette két ember beszélgetését.
- Minden pénteken ez megy…
- Nem értem miért csinálja, már nincs senki a városban, aki még nem állt volna ki ellene.
- Aki pedig megtette nem olyan hülye, hogy még egyszer megcsinálja.
- Denis is a kórházban kötött ki utána.
- Hallottam róla én is. Állítólag azóta egy krumplival egy szellemi szinten van.
- Szegény pára…
Tökéletes, gondolta magában Nick és elégedetten mosolyodott el a beszélgetést végighallgatva. Ez alapján biztos volt benne, hogy a fickó bízik annyira a saját teljesítményében, hogy sok pénzt legombolhasson róla.
- Majd én! – állt fel a helyéről Nick és indult meg a férfi felé.
- Te?
A kérdés után egy hatalmas nevetés következett, mire többen elhallgattak és az eseményeket kezdték el figyelni. Néhányan összesúgtak a kihívó ép elméjét megkérdőjelezvén, vagy épp a nem a városba tartozását firtatva. Noha Nick minden egyes szót hallott, egyikkel se törődött.
- Kölyök menj haza és otthon teáz anyukáddal. Ez a férfiak sportja! – felelte tovább hahotázva.
- Talán fél, hogy egy „kölyök” legyőzi? – kérdezett vissza gúnyosan, mire azonnal az arcára fagyott a nevetés a fickónak. Komor tekintettel lenézett rá.
- Legyen. Ha ennyire kúszva akarsz hazamenni, de komoly tétben játszok csak.
- Anélkül nem is lenne izgalmas. – mosolyodott el Nick.
A két fél leült egymással szemben az asztalhoz, mire egy tetemesebb tömeg is lassan köréjük gyűlt.
- Nem idevalósi vagy igaz?
- Eltalálta. Kíváncsi vagyok vajon pár üveg után is ilyen jó lesz-e a látása. – válaszolt gúnyos hangsúllyal.
- Neked aztán jól felvágták a nyelved. Vajon néhány üveg után is ilyen jól tudod majd pörgetni? – kérdezett vissza hasonló hangütemben, de a homlokán megjelent egy kidülledő ér.
- Még egy nő sem panaszkodott rá – dőlt hátra Nick magabiztosan. A tömegben valahol, valaki elkezdett köhögni, elég erősen és mintha két köhintés között a „tesztoszteron” szót lehetett volna elcsípni, de ezt inkább csak a közelében lévőknek sikerült, akik jót mosolyogtak rajta.
A termetes férfi intett a pultosnak, aki azonnal kirohant hozzá két üveg itallal és két feles pohárral. Ahogy lepakolta őket az asztalra el is viharzott. Mindkét fél magához húzta a saját poharát és mellé az üveget. Mielőtt még azonban bele kezdtek volna a férfi bele nyúlt a zsebébe és elővett egy köteg pénzt, majd elkezdte leszámolni az asztalra. Nick úgyszintén rápakolt ugyanannyi gyémántot. Megbeszélés nélkül tudta, hogy a győztes viszi haza a kupacot.
- Az lesz a győztes, aki a legtovább bírja. Ha nem iszod meg a részed, vesztettél. Ha kidőlsz vesztettél. Készen állsz, kölyök? – vigyorodott el.
- Bármikor öreg. – vágta rá magabiztosan.
Ezzel el is kezdődött a párbaj. Mindketten kitöltöttek egyet a poharukba, aztán lehúzták. Bár nem hatott Nickre az ízét azért érezte. Borzalmas volt és nagyon erős. Iszonyatosan marta és kaparta a torkát. Nem bírta ki, hogy ne köhögje el magát, amit ellenfele jókora nevetéssel díjazott. Majd akkor nevess így, mikor a földön fekszel ájultan én pedig felmarkolom a pénzt, gondolta magában Nick.
- Jöhet a következő kör?
- Persze – felelte visszafojtott hangon a sárkányölő. Újabb kört ittak, amit egy másik követett és így tovább. Nick nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy rá nincs teljesen hatással, így muszáj volt színészkednie és játszani az ittast. Még a végén letámadták volna, hogy csalt, pedig ő becsületesen élt vissza az emberfeletti képességével.
Elfogyott az első üveg és helyére érkezett is a következő, még sötétebb színű folyadék. Nick pedig szomorúan konstatálta, hogy még erősebb és még rosszabb ízű. Valamint az ellenfele méltó a hírére. Azonban próbálta az előnyére fordítani és addig ütni a vasat, amíg meleg.
- Mii lene, ha dupva agy semit jácanánk? – dobta fel az ötletet és újabb adag pénzt húzott elő és tette az asztalra. A férfi elvigyorodott és előhúzva a tárcáját annak a teljes tartalmát az asztalra öntötte. Nick elmosolyodott, már szinte a zsebében érezte a pénzt. Félre söpörte a poharát és rámarkolt az üveg nyakára. Elszánt magabiztossággal nézett ellenfele szemébe, aztán felemelte az üveget és mintha csak vizet ivott volna lehúzta a palack felét. Megtörölte a száját és elégedetten nézett a szembeülőre.
A férfi sem volt rest. Megismételte a folyamatot, nem hagyhatta, hogy folt essen a becsületén. Bár látszott rajta, hogy nem ehhez szokott, hanem a sokkal lassabb kortyolgatáshoz. Egy kicsit előre dőlt, mintha hányni készülne, de végül vaklárma volt.
Tovább folyt az ivászat és csak gyűltek az üres üvegek az asztalon. Nick végzett a negyedikkel is és félrerakta. A férfin volt a sor, aki nagyot nyelt. Látszott rajta már a határait feszegeti. Remegő kézzel nyúlt az üveg után és mintha több tíz kiló lett volna az üveg, úgy emelte a szájához. Meghúzta, egy kis csíkban kifolyt a szájából és végig csurgott a nyakán, de megitta a teljes üveget. Elégedetten csapta le az asztalra és vigyorgott bambán. Aztán hirtelen befelé fordult a szeme és hanyatt vágódott a székkel. Feszült csend következett és mindenki döbbenten nézte a jelenetet.
- Akkor úgy hiszem ez az enyém…- markolta fel mohón a pénzhalmot és vágta zsebre. A beszédére nem játszott rá, de azért a biztonságkedvéért kifelé menet kicsit dülöngélt és cikk-cakkban ment el az ajtóig.
Vas. Okt. 18, 2015 7:50 pm
