Elizabeth Colmen
Fekete Mágus
Hozzászólások száma : 159
Aye! Pont : 0
Join date : 2010. Nov. 05.
Age : 29
Karakter információ
Céh:
Szint: 2
Jellem:
 | Tárgy: Elizabeth Colmen  Csüt. Feb. 24, 2011 9:24 pm | |
| Kép visszaszerzés
Lassú léptekkel sétáltam Magnolia utcáin küldetést keresve, azért ami valljuk be nem egy könnyű, mivel rengeteg küldetést már alapból a céheknek küldenek el, őszinte sajnálatomra. De amilyen szerencsés vagyok egy nő épp előttem ragaszt ki valami kis cetlit, amit meg is nézek.
Elloptak egy képet. Sürgősen vissza kell szerezni. A feladatra jelentkezni a Deloren családnál, aki épségben visszahozza a képet nagy jutalomban, részesül!
Csupán ennyi állt a lapon, amit rögtön le is tépek mivel bőven elég egy ember egy kép visszaszerzéséhez. Szerintem legalábbis bár arról még fogalmam sem volt, hogy hol találom a Deloren villát, de a nő, aki kirakta a lapot, csak tudja.
Ezzel a gondolattal futottam a nő után, aki már készült volna kiragasztani még egy lapot, de én még azelőtt megállítottam, hogy ezt megtehette volna.
-Elnézést, én szeretném ezt elvállalni!- Mutattam fel a kezemben lévő lapot, mire a nő bólintott majd kissé félrebillentett fejjel kezd el engem figyelni.
-Mágus vagy?- Teszi fel kérdését mire bólintottam. - Milyen mágiát használsz?- Érdeklődik tovább, rögtön ahogy bólintottam.
-Fekete mágus vagyok- Válaszoltam a kérdésre mire a nő kérdőn nézett rám. Ezek szerint ő is előítéletekkel viseltetik a fekete mágusok iránt, jó bevallom tényleg sok elmebeteg pszhiopata fekete mágus van, de kikérem magamnak én például nem vagyok az, én csak ijesztgetni szeretek másokat.
-Úgy véled vissza tudod szerezni a képet?
-Természetesen!
-Akkor gyere-, Int, majd elindul a város széle felé én, pedig készségesen követem, míg nem egy nagy házhoz, vagyis egy kisebb kastélyhoz érünk, ahol a nő megáll. Én, pedig érdeklődve nézek körül, egy biztos a család nincs szűkében a pénznek. Az udvaron egy szökőkút van amúgy meg az egész udvar füves kivéve ház előtti kis részt, ahova virágok vannak ültetve, hogy még szebbé tegyék az összhatást, és az sem elhanyagolható, hogy a ház bejáratától az ajtóig a szökőkutat érintve kavicsos út vezet. A ház maga, pedig sárga és eléggé régi építészeti stílusúnak látszik, de maga a ház olyan jó állapotban van, mintha csak most építették volna.
-Gyere már nem érünk rá egész nap itt állni- szól rám a nő mire csak kelletlenül bólintók s tovább követem az előttem állót aki elindul be a házba és a legelső amit megpillantottam az az óriási nagyterem ahonnan lépcső vezetett felfelé, két oldalt pedig egy boltív alatt lehetett átmenni egy másik szobába. A lépcsőre piros szőnyeg volt leterítve, de úgy, hogy a széleknél látni lehessen a lépcső valódi anyagát mely nem más volt mint fehér márvány már ha jól tudom…
A lépcső aljánál egy férfi járkált idegesen ide-oda, de ahogy megpillantotta a nőt és engem rögtön elmosolyodott.
-Áh végre…. Örvendek, Armand Deloren vagyok- Köszön nekem a ház tulaja, aki rövid fekete hajú és barna szemű volt és nem mellesleg egy elég drága fekete öltönyt viselt.
-Elizabeth Colmen, örvendek!- Feleltem kissé gépiesen miközben egy barátságos mosolyt erőltettem arcomra miközben kezet, fogtam a férfivel. Most valahogy semmi kedvem nem volt az udvarias társalgáshoz, ráadásul a férfi kissé erőltetett mosolya sem segít sokat a dolgon.
-Akkor ön visszaszerezné nekem a képet? Ígérem bőségesen, megjutalmazom ha épségben hozza vissza.- Szólal meg ismét a férfi mire csak egy bólintással válaszolok és mielőtt még meg kérdezném, hogy milyen képest is kéne visszaszereznem és kitől folytatja mondandóját.
-Ezt a képet kéne visszaszerezni- mutat egy családi fotót amely itt készült a lépcső előtt és jobb oldalt egy tájkép volt a falon és ahogy most a falra pillantottam csak egy szöget láttam a kép helyett. -És akitől vissza kéne szereznie az nem más mint Jack Cromwell….
-Engem nem a neve érdekel hanem az hogy hogyan néz ki vagy hol találom meg, milyen helyeken fordul meg! - Mondom miután Armand kimondta a képlopó nevét, válaszként először csak egy lemondó sóhajt hallottam majd utána a férfi elkezdte mondani, hogy Jack kb. 180 centi magas, félhosszú szőke haja van és barna szeme és még annyit megtudott mondani, hogy az erdő szélén van egy kis háza ahol ő és valami barátja lakik.
-De akkor miért nem fogták már el őket?- Értetlenkedtem mire Armand szomorúan elmosolyodott.
-Azért mert a hatóság valamiért nem tudta elkapni őket ezért is gondoltam, hogy egy mágust bérelek fel a feladatra.- Kezdett el magyarázkodni a férfi én, pedig figyelmesen hallgattam a magyarázatot, és őszintén szólva kicsit elgondolkodtam azon, hogy a hatóság emberei miért nem tudták elkapni Cromwellt meg a társát? Olyan erős mágusok lennének vagy mi? Vagy csak egyszerűen mindig elmenekülnek valahogy?
- Rendben, akkor én megyek is és visszahozom a képet- kezdtem el magabiztosan mosolyogni mire valamelyest megbízom arca is felderült. A szavaimat tettekkel is alátámasztva elköszöntem majd elindultam a megadott irányba, vagyis az erdő széli kis házikó felé, hogy visszahozzam azt a képet.
Egy jó órányi sétálgatás után a távolban megpillantottam egy kis faházat, amiről beszélt Armand csak egy gond volt, hogy jó pár méterrel előttem egy férfi állt nekem háttal, aki nagy ”szerencsémre” ahogy közelebb értem hozzá meg is fordult így jobban végigmérhettem a velem szemben állót. Fehér haja és sötétbarna szinte fekete szemi voltak és egy hosszú piros köpenyt viselt.
-Mit keresel itt?- Érdeklődik miközben kabátját ledobja a földre és megmozgatja nyakát ami elég szépen ropog is.
-Találd ki- Mosolygok rá, de közben végig figyelem minden mozdulatát, hogyha támadni szeretne akkor tudjak védekezni. Bár nem mintha én szeretnék harcolni, nem dehogy… Én csupán nem bízom abban, hogy nem akar megtámadni ez a férfi.
-Ex-Quip: Katana!
-Death Spike!- Mondom, amint megidézte kardját a férfi, s a földből gyors kihúztam egy csontdárdát, hogy ha támad, akkor rendesen tudjak védekezni.
-Mindenkinek könnyebb lenne ha szépen elmennél még mielőtt át nem szabom azt a csinos kis pofikád!- Kezd el fenyegetőzni a férfi amivel csupán annyit sikerült elérnie, hogy feldühített. Majd meglátjuk kinek lesz átszabva az arca, mert az enyém biztos nem…
-Hm… várj egy picit ezt alaposan megkel fontolnom… szerintem maradjunk annyiban, hogy te mész el én pedig visszaviszem a képet az eredeti tulajdonosának.- Mondom mosolyogva miközben megforgatom dárdámat, de a férfi arckifejezéséből ítélve nem tetszett neki azt amit mondtam mert csak kissé szomorúan elmosolyodott.
-Hát akkor nincs mit tenni- mormogja majd most már támadásba lendült első csapásaként már rögtön nyakamat akarta eltalálni, de ezt gyorsan le is védtem mert nem volt valami túl gyors a pasas, de erő az viszont volt benne bőven. Ezért is alig bírtam kivédeni a támadását anélkül, hogy ne legyen semmi bajom. Úgy tűnik még sem szabad félvállról vennem a harcot, ha nem akarok komolyan megsérülni.
Ezért a biztonság kedvéért két hullát támasztottam fel és vontam irányításom alá miközben egyre csak a férfi támadásait védtem, de bármennyire is igyekeztem minél nagyobb erőt vinni a védekezésbe így is sikerült valahogy egy kis sebet ejtenie bal vállamon. Majd mikor végre sikerült már varázslatom, akkor utasítottam a zombijaimat, hogy támadjanak két oldalról a férfire, miközben én is a védekezés helyett, már ahogy csak tudtam, támadtam, de megsebezni a férfit nem tudtam, túl jól forgatta ahhoz a katanát.
Miközben zombijaim egyre közelebb értek a férfihez végül mind a ketten ütésre emelték karjukat, de mielőtt még támadhattak volna a férfi, észrevette őket és feléjük fordult, de nem tudta megtámadni hulláimat, mert figyelmetlenségét kihasználva mértem egy szép nagy ütést nyakára és a férfi ennek köszönhetően ájultan zuhant a földre.
-Na erről ennyit!- Morogtam orrom alatt majd zombijaimmal a két oldalamon sétáltam tovább a ház felé, bár szívesen megkötöztem volna a férfit, hogy ne tudjon elmenekülni, de ehhez semmilyen eszköz nem volt nálam így marad az, hogy reménykedek, hogy nem menekül el addig, amíg nem végzek a küldetéssel. Emiatt kissé sietősebbre vettem lépteim és a mellettem sétálók is felvették az én tempómat így pár perc után már két méterre voltunk csak a háztól, de mivel nem akartam túl meggondolatlanul cselekedni így az egyik hullát küldtem előre, hogy menjen be a házba és nézzen körül helyettem is, de amint kinyitja az ajtót 3 lapot látok felé repülni melyek mikor eltalálják hatalmasat robbannak ezzel visszaküldve ismét a halálba zombimat.
-Ch… egy kártyamágus- morgom miközben szépen lassan elindulok én is a házhoz, de úgy, hogy se a házon lévő egyetlen kis ablakhoz, se az ajtóhoz ne legyek túl közel, így próbálva megakadályozni azt, hogy véletlenül eltaláljon a mágus. Majd szép lassan a házfala mentén sétáltam egyre közelebb az ajtóhoz. Vagy legalábbis annak a helyéhez, mert az ajtó már akkor megsemmisült mikor szegény élőhalottamat felrobbantották.
-Fogalmam sincs hogy, hogy intézted el ilyen könnyen Edwardot, de az biztos, hogy engem nem fogsz legyőzni, szóval kár bujkálnod!- Hallok egy viszonylag kedves férfihangot, bár ez a kedvesség leginkább csak megtévesztés mert szavai közel sem azt sugallják, hogy nyugalom nem lesz baj én segítek… sőt pont az ellenkezőjét.
-Könnyítsük meg egymás dolgát én elviszem a képet, ezért cserébe én békén hagylak téged, na mit szólsz?- Teszem fel ”nagylelkűen” ajánlatom, de válaszként csak annyit kapok, hogy a bent lévő férfi hangosan felnevet, mintha valami vicceset mondta volna, pedig közel sem viccnek szántam azt amit mondtam.
-Tudod mit? Gyere be a házba és megbeszéljük!- Mondja most el az ő verzióját, ami valljuk be nem igazán tetszik. Sokkal jobb nekem messze tőle, már találkoztam kártyamágusokkal és lebecsültem őket, de ezt a hibát nem követem el még egyszer, szóval sokkal jobb minél messzebb lenni tőle. Na nem mintha félnék csak fő az óvatosság, és mivel valahogy, muszáj lesz visszaszereznem a képet így kénytelen voltam még két hullát feltámasztani, akik készséges követték parancsaimat és odasétáltak mellém így most már négyen voltunk egy ellen, így csak nem lehet gond.
-Tudom, hogy nagyon félsz, de nyugi nem bántalak… nagyon- Kiáltja ki nekem, de az utolsó szót már olyan halkan mondja, hogy épphogy csak meghallom. Ezek a szavak hallatán akaratlanul is megszorítom csontdárdámat majd a zombijaimmal együtt lépek be házba, úgy hogy előttem, legyen egy élőhalott és a két oldalamon is egy-egy, így nem vagyok olyan könnyű célpont, most még legalábbis.
-Az olyan kis mitugrászoktól nem félek mint te!- Morgom miután már bent voltam a házba majd jól szemügyre vettem a férfit pontosan úgy nézett ki mint ahogy Armand leírta szóval ezek szerint jól sejtettem ő a képtolvaj, Jack Cromwell. Szavaimat alátámasztva léptem el előttem álló zombim mellet és meggondolatlanul lendültem támadásba, de a támadásom elől ellépett és a kezében lévő mágikus paklira pillantott, majd gonoszul elmosolyodott.
-Flame, Lone Queen, Sun – Pain of Fate- mondja majd a három előtte lebegő lap közül kettőt az élőhalottaim felé dobott akik a hatalmas robbanás után darabokban hevertek a földön. Majd a mágus az utolsó lapért nyúlt.
-Itt a vége!- Mosolyodik el gúnyosan majd eldobja az utolsó lapot amivel meglepő módon nem engem vett célba hanem nem sokkal mellettem a földön robbant, de a robbanás ereje így is elért és a közeli falnak repültem, miközben sikerült bevernem a fejem aminek köszönhetően sikerült elvesztettem az eszméletem pont mint Edward mikor leütöttem.
Körülbelül másfél óra múlva kezdtem végre magamhoz térni s mikor kinyitottam a szemem körbepillantottam még mindig abban a házban voltam, ahol eszméletvesztésem előtt s most, hogy már nincs itt senki rajtam kívül körbenéztem a házban. Az egész egy nagyszobából állt, ahol a szemben lévő fal mentén egy kandalló volt előtte két fotel. A bal oldali falnál, pedig két ágy volt s az egyiken egy kép is volt. Mivel én is azon emberek közé tartozom, akik túl kíváncsiak így lassan felálltam a földről, ami azért nem volt valami jó ötlet, mert ahogy ezt megtettem elkezdett fájni a fejem. Bár ezzel nem sokat törődve sétáltam az ágyhoz, de mikor megpillantottam, hogy milyen kép van az ágyon még az állam is szinte leesett. Mert ott nem más volt, mint az a kép, amit nekem vissza kell vinnem a megbízónak.
-De miért lopta el ha egyszer itt hagyta?- Tettem fel magamnak halkan a kérdést, de kérdésemre meg is kaptam egy levél formájában a választ ami a kép mellett volt, a levélben ez állt:
Csak hogy örülj itt hagytam neked a képet, de nehogy azt hidd, hogy jó szándékból csupán már nincs rá szükségem és nem volt kedvem tovább cipelni….
Ahogy ezeket a sorokat végig olvastam kissé el is mosolyodtam, bár még mindig nem teljesen értettem, hogy minek volt szüksége a képre eddig, de ez végül is nem az én dolgom. Vagy ha más nem megkérdezem Armandot hátha ő tudja.
Ezzel a gondolattal kaptam fel a képet majd sietve indultam el vissza a megbízom házához, mire odaértem a házhoz már kezdett is lemenni a nap, így a ház még szebb volt ebben a narancssárgás fényben.
-Végre, hogy megjött!- Köszönt fülig érő szájjal Armand amint beléptem a házba a képpel a kezemben és a köszönés után rögtön ki is kapta a kezemből a képet. Majd odaadta az egyik cselédnek, hogy akassza vissza a helyére.
-Uram, meg kell kérdeznem valamit, mielőtt elmennék-, kezdek bele mondandómba egy sóhajtás után.
- Van valami különleges ebben a képben?
-Attól függ, mire gondolsz…
-Hát igazság szerint Jack hagyott egy üzenetet, hogy már nincs szüksége a képre, ezért hagyta, ott- motyogtam halkan, mivel nem sokk kedvem volt bevallani, hogy nem voltam képes legyőzni a képrablót csupán az ő jó szándéka miatt tudtam visszahozni a képet. De a férfi ahelyett, hogy komolyan válaszolt volna, csak hangosan felkacagott, majd mikor végre abbahagyta a nevetést válaszolt.
-Akkor biztosan a kép mögött lévő térképet akarta- mondja mosolyogva Armand és én itt végképp elvesztettem a fonalat, egy képet elloptak azért mert egy térkép volt a hátuljában és ezt Armand nevetve fogadta?
-A térkép még az apámé volt aki festette a képet és odarejtette, mondván a térkép egy kincshez vezet- folytatta mondandóját kissé értetlen arcomat látva-, ezért ahogy hozzám került a kép megbíztam pár embert, hogy keressék meg a kincset, de semmit nem találtak, a térkép hibás!
-Szóval ezek szerint Jack egy rossz térképet lopott el- motyogom magam elé kissé mosolyogva. Szóval mégsem vallottam akkora kudarcot küldetésem során.
-Pontosan, és ezért itt a jutalmad, amit megígértem- mondja majd zsebéből elővesz egy kis erszényt amit a kezembe nyom és azt kibontva megpillantottam benne a csillogó gyémántokat amiket meg is számoltam és a megbeszélt összeg volt benne így mosolyogva tettem el az erszényt majd köszönés után indultam vissza Magnoliába, hogy vegyek egy új felsőt, mivel megint sikerült egyet kiszakítanom a vállánál. Komolyan kezdem azt hinni, hogy nálam egy felső egy küldetésig tart… |
|
Csak így tovább!