Lavi Haiba - Familiáris pályázat

Az előzmény:

A Diákolimpia első napja már javában tartott a Hakobe hegyen.A vihar továbbra is tombolt.Egy barlangba szerettük volna meghúzni magunkat Enji-vel. Ahogy beléptünk a hatalmas sziklaüregbe tátva maradt a szánk. Két férfi harcolt egy óriási fehér tigrissel, és látszólag nem önvédelemből. Enji azt mondta, hogy segítenünk kell az állatnak.Sietnünk kellett, hiszen a bundás jószágelég rossz állapotban volt.
-Ice Make: Lance! –a megidézett lándzsát a csatázó felek közzé lőttem. Hirtelen mindenki abbahagyta a küzdelmet, és egyből azt nézték, hogy ez meg honnan jött!?
- Ti meg kik vagytok? – kiabált nekünk az egyik – Miért ütitek bele az orrotokat más dolgába? Megakartok halni? – fenyegetőzött. Ez a férfi egy nagyobb darab, idősebb, izmos fickó volt.A jobb karja hiányzott, a helyén egy mechanikuskéz volt. – Tűnjetek innen kölykök, ha kedves az életetek!
- Állj le, Rook! – szólalt meg a társa – Nézd meg, hogy milyen kabátjuk van! Ezek nem sima kölykök, ők a tanács kutyái! – mutatott a jelünkre. Ő egy jóval kisebb, fiatalabb srác, aki elég kis cingár volt, még csak azt se lehet rá mondani, hogy izmos. Viszont a megjelenése annál visszataszítóbb. A bőre elég sok helyen hiányzott, mintha teljesen megégett volna.Az arcán a szemei alatt, a szájánál, a nyakánál, a kezén is kapcsok fogták  az égett ráncos dolgot a bőréhez. Láthatóan nem mostanában szerezte ezeket a sérüléseket, hiszen nem úgy nézett ki, mint akinek hatalmas fájdalmai lennének. – Ha ők itt vannak lehetnek itt más ölebek is! Jobb lenne gyorsan végezni ezzel a döggel, aztán elhúzni innen!– A srác testét kék lángok vették körbe. A fenevad morgott, majd futásnak eredt a barlang belseje felé. – Ohhh f@sza! Most mehetek utána! Rook, őket rád bízom, haladjunk, mert a főnök, a nagy Emperor nyűgös lesz, ha sokat tökölünk!
- Még is mit vársz tőlem King? – kérdezett vissza a nagydarab fickó. – Végezzek velük? – mosolyodott el. Ahogy Enji-re néztem, láttam rajta, hogy ő is készen áll egy esetleges támadásra tőle.
- Csinálj amit akarsz, ha akarod öld meg őket engem nem érdekel! Nekem más dolgom van! – azzal rohant is az állat után.
- Azt hiszed ilyen könnyen elmehetsz? – eredtem a nyomába.
- Szerinted én hagyom, hogy azt csinálj amit szeretnél? – mosolyodott el Rook - Pressure Blade! – mormolta, majd csapott egyet előre. Amerre suhintott arra mindent elkezdett szétvágni valami, mintha egy láthatatlan penge lenne.
- Vigyázz idióta! – lökött arrébb Enji. Éppen sikerült ”kivédenünk” a támadását. – Ezt majd én intézem! Te menj a másik után! – szólt rám a jelenlegi társam, mintha ő lenne a parancsnok.- Red Projectiles! – támadt vissza az ujjából kiáramló apró tűzlövedékekkel. Ezzel sikerült egy pillanatra feltartóztatni Rook-ot, épp elég időt nyert nekem, hogy az üldözött nyomába eredhessek.
- Rendben! Akkor őt rád bízom! – futottam a másik srác után – Az előbbit pedig köszönöm! – vigyorogtam vissza – Meg ne halj ameddig nem vagyok itt! – Otthagytam a két embert, spuriztam a fenevad után én is. Rook-nak sikerült éppen annyira feltartania, hogy már se a nagymacskát, se King-et nem láttam. A hangjukat is csak távolról hallottam. A tigris üvöltött, King csak nevetett. Egyre beljebb jutottam a barlangba, már nem csak a hangjukat hallottam, de láttam is a kék lángokat amit a srác idézett meg. Ahogy futottam észrevettem, hogy egyre több csont, van a földön. ~ Ez meg milyen hely? Miért van itt ennyi csont?~ rengeteg kérdés zakatolt hirtelen a fejemben. ~ Lehet, hogy az óriás itt lakik? ~Amikor utolértem őket, a bestia már a falhoz volt szorítva.Próbált támadni a mancsával, akkorákat csapott, hogy sziklák potyogtak. Ordított a nagymacska.
- Blue Fire Ball! – a tigris nem tudott kitérni előle, telibe kapta King támadását. A fiú csak nevetett, és tovább támadta a macskát. A tigris nem mozdult, próbált védekezni, de hiába, sorra kapta be a csapásokat.
- Hagyd abba! Elég legyen! – ordítottam – Miért bántod ezt a jószágot, mit ártott ő neked?
- Te csak maradj ki ebből! -  A tüzének segítségével egy tűzgyűrűt hozott létre. Így kizárt engem a kettőjük csatájából. A tigris már alig állt a lábán.
~ Valamit tennem kell! Gondolkozz Lavi! ~ agyaltam, hogy hogyan tudnék segíteni. King folyamatosan ostromolta a szörnyet. ~ Miért nem menekül? Miért erre futott és nem kifele? Miért áll egy helyben? Valamit védeni akar? ~ néztem körbe, hogy látok-e valamit, amikor is a tigris mögött megpillantottam valami fehéret. Teljesen be volt borítva levelekkel, kis hóval. Sajnos nem volt időm, tovább nézelődni, kellett egy kiút. –Ez talán működhet! – ugrottam fel a magasba -Ice Make: Panther! – egy jégpárducot idéztem meg aminek a segítségével átugrottunk a kék tűzön.
-Hiába minden ezzel vége! – mosolyodott el King. Gyorsan befutottam kettejük közzé.
- Azt majd meglátjuk te tüzes barom!  -összecsaptam a tenyeremet -Ice Make: Shield! – egy jégből készült pajzs segítségével próbáltam védeni az állatot. – Ne félj! Nem lesz baj! – fordultam hátra a nagy melákhoz.
– Ez ide kevés lesz, így te is itt fogsz meghalni! Blue Fire Blast! - egy hatalmas lövedéket indított felénk. Majdnem elért engem, amikor az állat megragadta a galléromat és eldobott az útból. –
- Védd meg az utódom! – egy dörmögő férfi hangot hallottam. A mágia pedig telibe kapta őt. Eszméletlenül zuhant a földre. Egy hatalmas sóhajtással kifújta az utolsó leheletét. Nem bírt ki több támadást, a barlang padlóján a kék tűz fényében élénken világított a vörös vére.
- Nem, ez nem lehet! – ordítottam fel.
- Hahaha! – King gúnyosan nevetett, majd oda lépett az élettelen tetemhez, és egy kis tartályba vért vett belőle. – Tudni akarod, hogy miért öltem meg ezt a csodálatos teremtményt? Nos ez nagyon egyszerű! Ő egy szellemtigris volt, ha nem ismernéd őket, hatalmas mágikus erővel rendelkező ősi lények. Manapság már sehol sem lehet találkozni velük, szinte kihaltnak hiszik őket az emberek. Ám egy legenda szerint, aki megissza eme szent állat vérét hatalmas erőre tesz szert. – mutatott a kis üvegcsére – Ezt az erőt szeretnénk mi, a Gyehennanevű céh. Ezzel az erővel mi leszünk az Istenek. Sajnos ezt te már nem fogod látni! Mivel most meghalsz!
- King! – szólalt meg a srác kommunikációs lakrimája – Azonnal el kell tűnnünk! Bishop-ék szerint egyre több Rúna lovag van a környéken! Ha megvan amiért jöttünk, akkor haladjunk!
~ Ha ez a nagydarab fószer akkor mi történt Enji-vel? ~
- Ohhh remek! Nagyon nagy szerencséd van fiú! –indult el a barlang kijárata fele –Bármennyire is szeretnélek megölni, a társaid miatt nincs rá időm! Ne kerülj az utamba, vagy legközelebb kinyírlak! – integetett vissza. Gyorsan feltápászkodtam, hogy utána megyek, már csak Enji miatt is sietnem kellett.Ismét egy hang szólt a fejembe.
~ Vigyázz rá! ~
-Vigyázzak rá? De mégis kire? Ki van még itt? – néztem körbe a barlangba - A levelek alatt lévő valamire gondol?–mentem oda a fészekhez. A levelek és a hó lesöprése után, tátva maradt a szám.- Helló, pajti! Tehát akkor rád kellene vigyáznom? – mosolyodtam el miközben a tigris utódját, egy tojást tartottam a kezembe. – Szerencse, hogy a másik csávó nem talált rád! – bugyoláltam be a kabátomba, hogy meg ne fázzon. – Majd én megvédem! Ígérem! – néztem rá a nagy Királytigrisre.


Név: Nero
Faj: Erdei Királytigris (Szellemtigris)
Nem: Hím

Enji kinézet:

Enji kinézete:

Rook kinézete:

Rook kinézete:

King kinézete:

King kinézete: