Csilagnézés (Bonnie és Red)

Gyönyörű reggel volt, sütött a nap, meleg volt és jó nap a strandolásra. Az ajtóm előtt már ott volt a napi újság, egy szórólappal a tetején. Azt írta, hogy ma csillaghullás várható, és lesz egy kis ünnepség az Akana Resorti tengerparton. Úgy döntöttem, hogy az éjszaka megnézem a hulló csillagokat, csak kár hogy nincs kivel. Még dél előtt volt, de már indulásra készen álltam, a cuccaim rendben voltak a távcsövemet sem hagyhattam otthon, és ha már ott vagyok, fürdök is egy kicsit. Összedobtam valami ennivalót és miután elfogyasztottam, elindultam. Vonattal mentem, észre se vettem,hogy milyen hamar odaértem. Mikor megérkeztem rengeteg minden volt, láttam egy kisebb színpadot biztos valami élő zene lesz. Cukros pultokat, fagylaltosokat és rengeteg embert. Bekeveredtem egy kisebb csoportba és sodródtam a tömeggel, amikor nekimentem valakinek és mindketten elestünk.
- El…- elakadt a szavam, amikor megláttam, hogy egy csinos hölgybe botlottam. – Bocsánat, nem szándékos volt.
Csak is nekem van ekkora pechem, hogy felborítok valakit, sejtésem szerint az illető alig volt nálam idősebb, maximum egy vagy két évvel. Nagyon szép volt, szőkés rövid haja és zöld szeme volt, kicsit elgondolkodtam és mire magamhoz tértem, eszembe jutott, hogy segítenem kell neki felállni, mert így illendő. gyorsan felpattantam és leporoltam a homokot magamról, majd a kezemet nyújtottam felé.
- Elnézést, hogy felborítottalak! –kértem bocsánatot, miközben megragadta a kezemet és felállt. –Gondolom, te is a hulló csillagokra vagy kíváncsi.

- Megesik... és igen, oda igyekeztem, mármint a tengerpartra, amíg el nem estem. Bonnie. Simán Bonnie. Benned kit tisztelhetek? –mutatkozott be a gyönyörű teremtés, akivel összefutottam, illetve felborítottam.
- Red Walter. – mutatkoztam be, elég kurtán, mivel még mindig zavarban voltam.
- Nos..mi lenne, ha nem tartanánk fel a tömeget, és tovább indulnánk a tengerpartra?
- Rendben van! –mosolyodtam el, majd elindultunk keresni egy ülőhelyet, ahol még napozni is tudtunk. – Egyébként, tagja vagy valamilyen klánnak??
- Dragon Fangnek vagyok a tagja, és te?
- Nem vagyok még tag sehol sem, de gondolkodok rajta, hogy hova is kellene csatlakozni.
Kíváncsiskodtam, mivel eléggé érdekeltek az ilyen információk.
Pont kellemes volt az idő, találtunk két szabad napozó ágyat, sőt még volt hozzá napernyő is. Kényelmesen leheveredtünk, én lese vettem Bonnieről a szememet. Érdekelt, mindenféle dolog vele kapcsolatban, és mindent magakartam tudni róla. Remélem, a korra nem térünk rá, mert akkor tuti, hogy kiderül, hogy még „kölyök” vagyok. A kor téma nálam, nagyon bajos volt, mivel mindenki szerinte kinézek 16-17 évesnek, de közben meg csak 14 vagyok. Valószínűleg jobb lett volna, ha hamarabb túlesünk ezen a kor témán, és kiderül hány éves is vagyok igazából. Így hát rákérdezek:
- Hány éves vagy?? –néztem a lányra.

Az év dolog nálam mindig nehézkesen megy, mivel mindenki idősebbnek néz annál, mint amennyi igazán vagyok. Tudtam, hogy Bonnie teljesen más, mint a többiek és a kérdésre a válasza is tükrözte ezt a megállapítást.
- Hát… 15. Viszont Te nem nézel ki többnek 14-nél… - mondja, de ennél a szónál lesütöm a szememet, és azon gondolkodok, hogy teljesen kitalálta, és ő nem olyan, mint a többiek, hogy idősebbnek néz. – Bele a közepébe, igaz? Ne érts félre, szerintem jól vagy így, 14 évesnek! Kicsit sem tartalak alsóbbrendűnek magamnál, 1 év nem oszt nem szoroz!
- Ne szabadkozz, az igazat megvallva, te vagy az egyetlen, aki az igazi koromat eltalálta. Eddig mindenki idősebbnek nézett, és akik eddig meg tudták az igazi koromat nem sokan akartak aztán is ismerkedni. Ezért tabu téma nálam a kor, de ezt most le akartam tisztázni. Örülök, hogy nem zavar. –mosolyogtam a lányra, majd egyszerűen csak azon kaptam magam, hogy mélyen a szemébe nézek, ami gyönyörű volt. – Van valami, amit szeretnél csinálni??
Kérdeztem, mivel, hogy hosszú távon unalmas lesz üldögélni, de kellemes társaságban hátha nem lesz az. Le se vettem a szememet a lányról, aki még kicsit bele is pirult a dologba de nem szólta meg, hogy ne tegyem. Hírtelen megszomjaztam, nem messze tőlünk egy limonádés stand állt, úgy döntöttem veszek valami innivalót magunknak. Az eladó nagyon furcsa volt, úgy nevezném azt a dolgot, amit ő csinál, hogy flörtölés. Nem tudom tőlem akart-e valamit, vagy csak valakit féltékennyé akart tenni, de diszkréten a fülébe súgtam h nem az esetem. Erre ő csak letette a két poharat a pultra majd annyit mondott, hogy a poharat majd vissza kell vinni.
- Tessék. –nyújtottam oda az egyik poharat Bonnienak, aminek a szélére szőlőt kértem, mivel nem tudtam hogy szereti-e a citromot.