Glen kimerülten ült a parton, ahogyan levette a fejéről a túlélőkészüléket és boldogan szívta magába a friss levegőt, hogy megtöltse a tüdejét. Kissé lihegett ugyan, de azon megterhelő úszás, melyen részt vett az utóbbi néhány percben, és az az izgalom állapot, mely a hatalmába kerítette, nos annak tudatában ez egyáltalán nem volt meglepetés. Hatalmasat sóhajtott, ahogyan ránézett Elizabeth-re. Kicsit hálás volt a lánynak, hogy odalent elterelte a rák figyelmét és most, ennek hála itt ülhet újra a fűben és nem odalent ragadt örökre.
- Ez meg mi volt? -kérdezte, ahogyan felnézett az égre- Az a valami nem egy állat volt. Sokkal intelligensebb és veszélyesebb volt, mind bármi, amiről eddig hallottam. -jelentette ki hangosan- Pihenjük egy kicsit...- dőlt hátra a parton, miközben a szemei ellőt, már az utolsó tárgy ragyogott.
Végül pedig el is döntötték, hogy ideje indulni. Hát nem pihenhetett Glen olyan sokat, mind amennyire vágyott, ahogyan a csapat végre újra indult. A céljuk pedig egy újabb tó volt, mely nem messze volt tőlük. De az odavezető út? Nos, az más téma volt már. Alig lehettek úton húsz perce, ahogyan furcsa hang csapta meg Glen fülét.
- Ti is halljátok? -kérdezte tőlük- Olyan mind a ...- nézett oldalra, ahogyan egyhatalmas farönk gurult felé a dombról, letarolva maga ellőt mindent. - … egy farönk? -kérdezte meglepette, ahogyan reflexből összekuporodott, kezeit az arca elé rakva próbálta kivédeni a csapást, mely akármelyik pillanatban elérheti. De talán ennek az ostoba cselekedetnek köszönhette, hogy a rönk nem érte el. Egy apró kis bucka dobta meg a felé guruló rönköt, ahogyan a magasba emelkedett és hangos robaj közepette elzúgott a fiatal rúnamágus fölött. Tovább gurult lefelé, ahogyan Glen lassan észrevette, hogy a rönk nem találta el. Hatalmas sóhaj hagyta el a száját, ahogyan a még mindig úttat törő rönköt nézte. - Ha! Ezt neked! Azt hiszed, hogy eljkaphatsz engem? -kiabálta a rönknek, ahogyan a föld megremegett a lábba alatt. Kíváncsian fordult meg, ahogyan a tájat az egyre közeledő fa látványa takarta el előle. - Hoppá...- csak ezt tudta mondani, ahogyan a rönk újra elzúgott a feje fölött, de ezúttal elérte a célját. Egy kisebb, szinte teljesen letörött ága maradéka lejjebb volt a kelleténél, vagy inkább közelebb mind kelet volna.
A rúnamágus feje sajgott, ahogyan lassan magához tért. Az bekötött jobb szeme teljesen jól látszódott, ahogyan a kötés a földön hevert. Mindenki látta a csukott szemét és a rajta lévő furcsa jelet, miközben szeme felleti rész be volt kötve, eltakarva azt a kis heget, mellet a fa okozott.
- Üüüü... a fejem...-mozgatta meg a fejét, ahogyan a másik kezével a fejét támasztotta. - Hol vagyunk? -kérdezte halkan, ahogyan az apró csicsergés, melyre felfigyelt furcsa volt. És amikor meglátta újra a goblinokat, szinte azonnal a falnak kúszott. - Ááá... goblinok, már megint. -mutatott rájuk, ahogyan a két társára nézett.- Biztos megakarnak enne minket! -mutatott zavaróan továbbra is rájuk, ahogyan az egyik kis szőrmók előlépett és emberi nyelven megszólalt.
Glen álla, mondhatni leesett, ahogyan megdermedve nézett a kis jószágra és hallgatta annak furcsa, de mégis jól érthető szavait. ~És én még azt hittem, hogy ezek állatok! ~ gondolta, ahogyan a kis goblin eljutott az egyezséges részhez. ~Értem! Szóval ezt akarják, megszerzik nekünk a listán lévő anyagot, cserébe mi segítünk nekik a háborújuk megvívásában! Logikus és hozzájuk képest nagyon is emberi kérés. Vajon meddig gondolkodtak rajta?~ gondolkozott, ahogyan a lábba élőt termő étel láttán, máris sokkal boldogabb és barátságosabb lett és máshogy kezdett tekinteni a kis lényekre is.
- Ez finom a maga módján. -habzsolta az ételt, mind aki régóta nem evet és ez igaz is volt, bár abba bele sem gondolt, mit eszik és hogy kik és hogyan csinálták- Szerintem segítsünk nekik! - állt le a zabálással- Megmentettek minket, még ha ők is sodortak minket bajba. Segíthetnek nekünk. És amúgy is, amit mondott....- váltott komolyabb hangnembe- Ha igaz amit mondott, akkor a mágusok miatt történt itt minden! Kötelességünk, hogy az őseink hibáját rendbe hozzuk.
Szomb. Május 28, 2011 6:31 pm
